Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-01 / 122. szám

1930 fqnfas T. MIMACTÍBOR^T ÍO 1 Ezer gyorsíró versenyző a Szegedi Gyorsírók Egyesületének kétnapos jubiláris ünnepségén (A Délmagyarország munlcatársától.) Szeged félszázados gyorsirási irodalmának és a »Szegedi Gyorsíró« 25 éves jubileumának ünneplésére Szegedre gyűltek össze a magyar gyorsirási élet reprezentánsai. Szeged erős gyorsirási életének éppen az ad lendületet és serkenti ujabb munkára, hogy a magyar gyorsíró világ megkülönböztetett szeretettel bánik ezzel a várossal, amelynek falai között a gyorsírás mindig a legmelegebb otthonra talált 50 évvel ezelőtt Markoviét Iván éppen hogy átültette Gabelsberger rendszerét magyarra és Szeged azonnal bekapcsolódott a gyorsirási irodalomba és hamar eljut arra a fokra, amikor Bodógh Jánost, Jakab Lajost, később dr. Katona Dávidot vallhatja művelőinek. A »Szegedi Gyorsiró« negyedszázad óta megjelenő számai kulturhistóriai dokumentumai a munkának. Ezt a lapot egész Európában ismerik. Ezeket az eredményeket méltatja ma a Szegedi Gyorsírók Egyesületének díszközgyűlésén dr. Traeger Ernő, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa, aki alapos szaktudással és ügyszeretettel megteremtette az egységes magyar gyorsírást, i * rA szombati kerületi versenyirás, amely a felsőkereskedelmi iskolák tantermeiben folyt le, azt bizonyítja, hogy Szegeden komoly mnnka folyik a gyorsirástanitást illetően. A verseny eredménye még csak hétfőn lesz ismeretes. De ma már a résztvevők számából megállapíthatjuk, hogy a szegedi iskolák közül az állami fiu felsőkereskedelmi iskola, a Szegedi Gyorsírók Egyesületének iskolája, a városi kegyes rendi főgimnázium és a női felsőkereskedelmi iskola, illetve kereskedelmi szaktanfolyam tanulói jelentkeztek tömegesen a versenyen, de résztvettek az állami reálgimnázium, az állami leánygimnázium és az állami reáliskola tanulói közül is számosan. A kerületi versenyirás az egységes magyar gyorsírás kitűnő tanitási eredményeit máris igazolja. Minden résztvevő ezzel a rendszerrel irt, az átmeneti idő letelt és igy mindegyik iskola áttért ezen rendszer kizárólagos tanítására. A versenyirást szombaton délután nyitották meg. Dr. Katona Dávid üdvőözlte a versenyzőket. Utána kezdetét vette a 300, majd a 150 és 200 szótagos tokok diktálása. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdik a 100 szótagos, majd a 250 szótagos versenyt Fél 12 órakor kerül a sor a 120 szótagos fok diktálására. Vasárnap délután fél 5 órakor lesz a Szegedi Gyorsírók Egyesülete jubiláris diszülése a kereskedelmi és iparkamara disztermében. Dr. Pap Róbert alelnök mond megnyitó beszédet Utána dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Traeger Ernő, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa, dr. Radnai Béla, a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, dr. Téglás Géza biró, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának alelnöke, dr. Nosz Gyula, dr. Nemes Zoltán és dr. Pap Sándor parlamenti gyorsirodai titkárok és dr. Galamb ödön makói tanár az előadók. A díszülés végén hirdetik ki a versenyirás eredményét A diszülésre belépődij nincs, minden érdeklődőt szívesen lát az elnökség. Vasárnap reggel 9 órakor és szombaton délután 4 órakor kezdetét veszi a dolgozatok javításának nehéz munkája. Hogy az eredménnyel a rendezőség elkészülhessen, arra kéri tagjait, hogy minél számosabban legyenek a javításban segítségére. Mi lesz a búzával? Irta: Tonelll Sándor. Kfestova egy hónap választ már csak el bennünket Péter-Pál napjától, amely a magyar föld legnagyobb részén az aratás kezdetét jelenti s a közvélemény még mindig a legnagyobb bizonytalanságban tapogatódzik, hogy melyeik a kormánynak tervei és vannak-e egyáltalán tervei a gabonatermés értékesítésére vonatkozólag. Ez a megállapításunk csak félig tekintendő szemrehányásnak. Egész őszintén és becsületesen megmondjuk ugyanis, hogy a mesterséges beavatkozást a gabonatermés értékesítésébe és az úgynevezett árstabilizációs javaslatokat reménytelen próbálkozásoknak tartjuk, melyek nem sok sikerrel kecsegtetnek. Ha ezt a kormány nem tudja olyan mértékben megoldani, mint ahogy a gazdák szeretnék és nem képes a tisztán szemtermelésre beállított mezőgazdaság rentabilitását biztosítani, nem érheti érte vád. Ezzel a kérdéssel küzködnek reménytelenül az összes exportfelesleggel dolgozó európai államok kormányai. A veszedelem ott kezdődik, ahol a kormánynyilatkozatok be nem váltható reménységeket keltenek és még inkább ott, ahol terményértékesi tés cimén terveket szövögetnek ujabb privilegizált terményértékesítő központok felállítására. Hogy tisztán láthassunk, igyekezzünk minden fölösleges saliangjától megfosztva szemébe nézni a kérdésnek. A tengerentúlon, az Egyesült Államokban, Kanadában és Argentínában az utolsó évek folyamán óriási területeket törtek fel a. gabonatermelés számára s a rengeteg uj és szűz területeken, a miénknél sokkalta alacsonyabb termelési költségekkel előállított gabona olyan mélyszintre szorítja le az európai gabona árát, hogy szinte az önköltséget sem éri el. A nagyközönség fogyasztóképességénék megcsökkenése kifejezésre jut a gabona és liszt fogyasztásának visszafejlődésében is. A gabonafelesleggel biró európai államok tehát csak lecsökkentett árakon és nehezen tudják termelésüket értékesíteni. Ugyanakkor azonban az általánosan tapasztalható elzárkózási politika folyományaként az ipari államok is mindennemű nehézségeket támasztanak az idegen gabona és még inkább a liszt bevitelével szemben. Ez a mezőgazdaság válságának magyarriata. Igazi megoldása ennek a válságnak nem lehet más, mint a mezőgazdaság uj orientálódása és áttérés más termeivények előállítására. Ehhez azonban idő kell, a válság ellenben akut és rögtönös segítséget követel. A válságot érzi a gabonabevitelre utalt európai államok mezőgazdasága is. Ezeknél azonban a segítés módja a kormány kezében van ás nem okoz túlságosan nagy fejtörést Az ilyen országok egyszerűen felemelik a gabonaés liszívámokat addig a magasságig, hogy a belföldi termelő megtalálja számítását és meg van oldva a kérdés. A gabonafelesleggel biró országoknál azonban a gabona árát ugy a külföldi, mist a belföldi értékesítésnél egyaránt az amerikai verseny által diktált árak döntik el. A legolcsóbb konkurrens ára az, amelyhez nemegöl legyet, molyt, szúnyogot, poloskát, sváb bog arat, hangyát, bolhát, tetűt stb. és azok petéit, illetve lárváit Hem bagy foltot 1 Non méregI kik akarva-nemakarva alkalmazkodniok keJL. Tragikussá válik a helyzet az olyan országokban, mint Magyarország, amelynél a gabonatermés jó életkérdés, a termelt gabonamennyiség azonban a világpiaci mennyiséghez viszonyítva oly kevés, hogy a nemzetközi áralakulást nem befolyásolhatja. A világ gabonatermésének mi legfeljebb 2—2Vs százalékát produkáljuk, a nyolc-kilenc mUlió métermázsa pedig, amelyet kiviszünk, még sokkalta kevésbé elégséges ahhoz, hogy az áralakulást bármilyen kis mértékben is befolyásolja. A mezőgazdaságon azonban segíteni KelL Majdnem ugyanaz a helyzet mint volt a Nemzeti Színházban Podmaniczky idején, aki azt mondta, hogy Shakespearet vagy jól kell adni, vagy sehogy, de adni muszáj. Mit tehet ebben a helyzetben a kormány? Semmiesetre sem azt hogy mesterséges szervek közbeiktatásával még jobban megnehezítse az értékesítés amúgy is nehéz ügyét A meggyőződésem ugyanis az, — és azt hiszem, hogy ebben találkozom a legtöbb gazda és kereskedő felfogásával, — hogy egy ujabb Haditermény vagy Béketermény felállítása csak rontana a helyzeten. Az intézmény fenntartása csak pénzte kerülne és az igy előállott terhet annak a gabonának kellene viselni, amelynek baján segíteni akarunk. Viszont nincs az a központi szerv, amely egy fikarcnyit is tudna változtatni a világpiaci árak alakulásán. Éppen olyan lehetetlen gondolatnak tartom azt is, hogy a belföldi fogyasztást drágítsuk meg a belföldi gabonára, vagy lisztre kivetett bármilyen adóval és ennek az adónak a jövedelmét adjuk oda a gazdáknak. Ez az adó méltán a legszélesebb körök elégedetlenségét váltaná ki, mert megfordított progresszív adó jellegét viselné magán. A gyomra mindenkinek egyforma és a milliomos nem eszik több kenyeret, mint az egyszerű munkás, sőt az utóbbinak a háztartásában a kenyér még fontosabb szerepet játszik, annál az egyszerű oknál fogva, mert nála másra nem telik. Minél szegényesebb valamely háztartás, ez az adó annál nagyobb mértékben nehezednék rája. A lényeDozzi szalámi világmárka! 7 Mindenütt kapható. A