Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-05 / 125. szám

SZEGED. SzerkesztOaéq: Somogyi uccn 22. L cm. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, IctllcsönkönyvlAr «s tegylroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda s LtSw Llpól ucca iy. Telefon - 16—34. Távirati é*levélcím: Délmagyarortzág Szeged. Csütörtök, 1930 juntus 5 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 125. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-23 vidéken «» Budapesten 3-00, KUimidHn 0-40 pengő. ^ Egye« izAm Ara hétkHz. nap 16, vasár- és Ünnepnap «111. Hirdetései« felvétele tarifa szerint. Megjelenik Hétfő Kivételével naponta reggel A döntőbíróság, Stark Lipót és a gázgyári bizottság Szóvá akarjuk tenni azt a nyilatkozatot, mely a gázgyári döntőbíróság megalakulása kérdésében a polgármester részéről hangzott el. Pár nappal ezelőtt ugyanis az a komoly vád hangzott el a nyilvánosság előtt, hogy a város képviselői a gázgyári döntőbiróság megalakításánál nem képviselték elég előrelátással, elég körültekintéssel, elég megfontoltsággal és tájékozottsággal a város érdekeit. A gázgyári döntőbiróság összehívásának kérelmezését a közgyűlés határozta el. A döntőbíróságnak az a feladata, hogy az egységárakat az árak kialakulására befolyással biró tényezők alapján állapítsa meg. Nem kell hangsúlyozni, hogy ennek a kérdésnek milyen nagy jelentősége van.. A villany és a gáz közszükségleti cikkek, még pedig elsőrendű közszükségleti cikkek s minél rosszabbak a gazdasági viszonyok s minél keservesebb az életküzdelem, annál hagyobb jelentősége van minden fillérnek, amit a mindennapi közszükségleti cikken esetleg meg lehet takarítani. A világítási hálózatnak a külvárosrészekre történt kiterjesztésével egyszerre egész tömeggel emelkedett azoknak száma, akiket ennek a kérdésnek elintézése a legközvetlenebbül érdekel. Másfelől azonban különös jelentőséget nyert ennek a kérdésnek elintézése most, a gázgyárral megindult tárgyalások alptt, mert amikor arról van szó, hogy a váíos meghosszabbitja-e a gázgyári szerződést s ha igen, milyen feltételek mellett, akkor ugy a város, mint a gázgyár számára a jövedelmezőség, a rentabilitás kérdése a megfontolandó szempontok között a legelső helyre kerül. Különös figyelem kiséri tehát a döntőbíróság határozatát, működését és mert nemcsak a fogyasztók mai és holnapi, de a város évtizedekre kiható jelentős érdekeit a legközvetlenebbül érinti a döntőbiróság határozata. Éppen ezért keltett komoly figyelmet az a szemrehányás, mely a választott biróság összeállítása körüli magatartása miatt érte a város vezetőit. Mindenki, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, ismeri Stark Lipótnak véleményét s tudja, hogy Stark Lipótnak véleménye nem a városra kedvező. Stark Lipót a város szakérlője volt s a város által megfizetett munkájában — bizonyára lelkiismerete és tudása szerint — a gázgyárra kedvező álláspontot foglalt el, a gázgyárra kedvező véleményt nyilvánított. S bár Stark Lipót állásfoglalása nem a városra, hanem a gázgyárra kedvező s bár a döntőbírósági eljárást megszabó jogszabályok kizárják azt a birót, aki tiszteletdíj ellenében már az egyik félnek szolgálatot végzett, a város — nem tudjuk melyik hatósága utján — mégis Stark Lipótót nevezte meg választott bírójául. Amikor a polgármester elé tárták ezt a megfontolatlan határozatot s a város érdekeit szem elől tévesztő elhatározást, a város polgármestere azt a nyilatkozatot tette, hogy Stark Lipót delegálását lehet kifogásolni s ebben az esetben a választott biróság dönt abban a kérdésben, hogy Stark Lipót tagja lehet-e a döntőbíróságnak. Ebből a nyilatkozatból nagyfokú tájékozatlanság derül ki. A íelek részéről delegált választott bírákat csak a felek kifogásolhatják. A város kifogásolhatja a gázgyár dönlőbiráját — kifogásolnia is kellett volna, mert a Salgótarjáni Kőszénbánya műszaki tanácsadója nem lehet biró a Salgótarjáni tulajdonában lévő gázgyár pőrében —, a gázgyár pedig kifogásolhatja a város által delegált birót. De bocsánatot kérünk az erőteljes kifejezésért, csak nem esett a feje lágyára a gázgyár vezetősége, hogy azt a birót kifogásolja, akinek reánézve kedvező véleményét már ismeri? A gázgyár részéről Stark Lipót ellen támasztott kifogás éppen olyan botor cselekedet volna, mint amilyen volt a város részéről Stark Lipót delegálása. Ha a város elkövette ezt a példátlanul súlyos hibát, csak nem fogja ezultali pőrbeli ellenfele: a gázgyár azt korrigálni. A pörben nemcsak azé a siker, akinek igaza van, hanem azé is, aki kevesebb hibát követ el. Ebben a pörben a város már alig követhet el vaskosabb hibát annál, hogy Stark Lipótot jelölte ki birájául s most a polgármester a gázgyártól várja azt, hogy majd a gázgyár fogja kiemelni a döntőbíróságból a város szakértőjét, csak azért, mert — kedvező állásfoglalást várhat tőle. Nem lenne szabad ilyen súlyos tájékozatlansággal végezni ennyire komoly, ennyire jelentős ügyeket. Aki a város részéről Stark Lipótot jelölte be a döníőbiróságba, az megérdemli a Stark Lipót-rend lovagkeresztjét. Mindenesetre megérdemli a leghálásabb köszönetet a gázgyár részéről s a gázgyár igaz(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Amióta a Leszámitoló Bank rablása megtörtént, a rendőrség állandóan figyelte a vasúti állomásokat, mert biztosra vették, hogy Czinóber József Szolnokra fog utazni, ahol egy gazdag iparos nagybátyja lakik. Mindezideig azonban semmi nyoma sem mutatkozott annak, hogy Czinóber Szolnokon tartózkodik. Szerdán délután 4 órakor azután a szolnoki vasúti állomás harmadik osztályú várótermében Újvári János budapesti asztalosmesternek feltűnt, hogy az egyik padon magába meredten, kezét arcába rejtve ül egy fiatalember, aki elaléltnak látszott. Újvári többszőr elment a fiatalember előtt, aki amikor észrevette, hogy az asztalosmester figyeli, izgatottan felugrott és kisietett a váróteremből. Újvári utánament a fiatalembernek, akinek most már arcvonásait felismerte és a közölt személyleírás alapján biztosra vette, hogy a betegnek látszó fiatalember Czinóber József. Újvári János azonnal közölte az állomáson tartózkodó rendőrfelügyelővel, hogy, itt van Czinóberl A rendőrfelügyelő azonnal igazolásra szólította fel: — Felesleges — válaszolt a fiatalember —, én vagyok a Czinóber, tessék letartóztatni! A rendőrfelügyelő ezután Czinóbert előálligatóságának most alkalma lenne viszonozni azt a táviratot, amit Petrik Antalék intéztek hozzá a külvárosrészl közvilágításra vonatkozó szerződés megkötése alkalmából. A városnak van jogügyi bizottsága, miért nem hívják össze legalább akkor, amikor enynyire jelentékeny ügyet kell birói döntés elé terelni? A polgármester — nem akarjuk mondani, hogy saját képére és hasonlatosságára — gázgyári bizottságot állított össze s a gázgyárt illető kérdések letárgyalására ezt a bizottságot hivja össze. Ez a bizottság tárgyaló bizottságként szerepel. Ez ellen is tiltakoznunk kell. Még a közgyűlés által alkotott bizottságoknak is csak vélemény előterjesztés lehet a feladatuk, a polgármester által alkotott bizottság még ezzel a hatáskörrel sem bir. Ha szükség van gázgyári ad hoc bizottságra, akkor alkalmat kell adni a közgyűlésnek arra, hogy ilyent alakítson. Nincs törvényes alapja annak az eljárásnak, mely nem is a közgyűlés által alkotott szakbizottságot a tárgyaló bizottság hatáskörével ruház fel. Ezért születhetnek meg ilyen meg nem fontolt, ilyen veszélyes, a város érdekeit kiszolgáltató elhatározások, mint amilyen az volt, amelyik a gázgyárra kedvező véleményt nyilvánító Stark Lipótot a város döntőbiráiául jelölte ki. totta a kapitányságra, ahol nyomban megkezdték kihallgatását Beismerte, hogy Kovács Jánossal együtt ő követte el a bankrablást. Elmondotta, hogy heteken 'át tervezték a rablást, Kovács teljesen ismerte a terepet, ugy, hogy meglepetésben nem lehetett részük. Részletesen elmondotta ezután Czinóber, hogy az őt figyelő detektívek elöl a Népligetbe menekült, ott töltötte az első éjszakát, majd a Zugligetbe ment, ahol hétfőig tartózkodott. Akkor gyalog elindult Szolnokra, ahová kedden délután ért. A falvakat elkerülte, a mezőkön aludt és sokat szenvedeti a viharoktól. Szolnokra sem ment be, a város környékén levő szőlőkben húzódott meg, azt hitte, hogy valamelyik hozzátartozójával mégis csak találkozik és azok majd segítenek rajta. A várakozást azonban megunta, bement a várasba, hogy visszautazzon Budapestre. Azt is elmondotta Czinóber, hogy nem volt Lajosmizsén, se Kecskeméten, kriptában sem aludt és nem is koldult. Erre nem is volt szüksége, mert amikor a bankból eljött, a portástól pénzt kapott kölcsön. Kihallgatását azonnal feltelefonálták a budapesti főkapitányságra, ahonnan két detektívet küldtek Czinóberért, akit csütörtökön visznek fel Budapestre. A rendőrség Budapesten kereste, Szolnokon egy asxlaíosmesler felismerte — Czinóber beismerte, hogy Kováccsal együtt betekig késztilt a bankrablásra — Részletesen elmondta, hogy menekült el a detektívek elől és bogyan gyalogolt Szolnokra