Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-04 / 124. szám

•4 DÊLMAOYARORSZÀG 1930 funîus 4. Szeless József meghall Az öreg generációt, Czimer Károlyt, Hubacseb Pált, most a másvilágra induló uton felváltotta a fiatalabbik. I)r. Szeless József, Szeged egyik legérdemesebb fia, kedden délután fél 3 órakor hosszas szenvedés után meghalt A legkevesebb ember állapithatja meg előre az élete útját, hogy aztán azon haladjon mindvégig. Szeless József is költőnek indult, szelidhangu lírikusnak, a kenyérkereső pályán pedig vasutas lelt. Fogalmazó az üzletvezetőségen, aztán az úgyvédi pályára lépett, végeredményben felaprózódott a hétköznapi életben, annak is vidéki kicsinyességeiben. Ez a lipikus magyar fátum, a levegőhiány, nincs tér, itt pusztulnak el százával a tehetségek, akik csak abban tehetségtelenek, hogy nem tudják kierőszakolni az érvényesülésüket Szoktak beszélni szerencséről is, de van-e egyáltalában szerencse és mi az? A te érdeked, élelmességed, vagy az enyém? Tudok-e neked használni abban a pozícióban, melyben a réveden jutottam, általában ott voltam-e mindig a szemelek ügyében, mikor válogattatok, csoportositottam-e a semmittevést, szuggeráltam önmagamról olyasmiket, aniit bizalmas lelkivizsgálódásaimkor magam se hiszek el? Nem hiszek az öntudatlan szerencsében, az tudatos valami és SZÍVÓS rideg munkát jelent alázatosságot, mikor az egyedből semmi sem hiányzik jobban, mint az alázatosság; szándékos, művészi elszürkülést kellő pillanatban, ha fáj a hatalmasabbnak, hogy az én eszem az élesebb, az élénkebb; szerencse megjátszani tudni az ostobát a magukat nagyon okosaknak képzelő ok.ondiak között és bámulni nagyképű magyarázgatásokon, amik hebegő á-b.c-tanulások az én tárgyismeretem mellett Mind-mind alkatrésze, kelléke ez a szerencsének. Valaki egyszer elárulta, hogy egy különsen értékes asszony nagyrabecsüli a szellemét Nem volt hiu ember, nagyon is tisztán látott — Szégyenlem magam, mondta. Mindössze egyszer találkoztam vele, akkor is ő beszélt két óra hosszat Még csak a számat se nyithattam ki a nyelve pergőtüzében. Viszont Mikszáth Kálmán meséli egy politikusról, aki panaszkodott neki: — Cinikus vagy, Kálmán, tönkreteszed az ember legjobb ötletét is, mert mindent kimondasz, «mit gondolsz. . Azt mondja erre Mikszáth: — Van is neked jó ötleted I / — Na látod, fortyant fel a vén mame'ukv éppen ez az, amit el kellett volna hallgatnod. Valahogyan igy jutok el Szeless Jóskához is. Több volt a kvalitása, mint amennyire szüksége van az átlagembernek, de nem tudta elnyelni a szót Egyaránt elnyelni és lenyelni. Valahogyan túltengett benne a szatirikus véna, azzal pedig csak akkor szabad élni, amikor már fent van az ember és ügyes taktikával lefelé használja. Ele az ut nehéz és veszedelmes. — Isten mentsen meg a Szeless Jóska nyelvétőll Ezt mondták sokfelé s ha nem is voltak haragosai, neheztelői sokszor akadtak, ha nem is hoszszu időn át. Az elmés ember mindig csipős. Aki azonban nyitott szemmel látja a ulágot, átélte igy a legutóbbi tizenhat esztendőt — bár elég abból tizenkettő, vagy akár tiz is —, az annyit tapasztalt, hogy nem fogadhat el készpénznek mindent, amit elébe tárnak. Ezért hallotta sokszor jóindulatú baráti figyelmeztetésként Szeless Jóska: — Ezt is elhallgathattad volna. Mért nem gondolsz a hízelgő csatornákra, amelyeken át eltorzulva jut a harmadik szájból a mondásod az érdekelt fülébe? Tudniillik minél nagyobbat kacagnak az embe ek egy ötleten, annál jobban fáj annak, akinek a rovására megy. Volt szerencsés ember, akinek nem fájt Csak emiékezzünk vissza a régi közgyűlésre, ahol Szeles volt a legszorgalmasabb közbeszóló — mennyire fájt szegénynek, hogy kihagyták az uj alakulásból! — s bizony néha olyan pontokai érintett, hogy embere válogatja, mi származik belőle. Nagy ügy, hosszadalmas és főleg veszedelmes, — bizonjilási eljárás, vagy lenyelés? Tréfának vették, Szeless Jóska megint jókedvében van, rakétázik, pillanatra megállítja a szavai nyomán felharsant hahota a tárgyalás menetét Közügynek vették, szabad kritikának, igy olcsóbb. Nem lehet komolyan venni, azaz átvinni a magánéletbe. (Szinte szállóige lett az egyik mondása, amikor két ellentétes világnézlet feltűnően támogatta egymást valamely érdekügyben: Senilis senili gaudet) Fiuknak, é> leányoknak való bór m a a j ó ndókfek nary vilaaztekb&s feltHnő olosó iroa haphitók. 158 Reich Mór és Fia R.-T., Kelemen u. 11. sz. A levegőbe röpült a Magdaléna folyamon egy személyszállító gőzös Az utasok közül senki sem menekült meg (Budapesti tudósilónk t'-lrfonfelenlése Londonból jelentik: Szörnyű hajókatasztrófát jelentenek Columbia fővárosából, Bogotából. A Magdaléna folyamon felrobbant egy személyszállító gőzös kazánja. A hajó a levegőbe röpült és utasaiból úgyszólván senki sem menekült meg. Egyelőre még nem tudni, hogy, hány utas volt a hajón. A bogotai lapok száz halottról beszélnek, közelebbi részletek hiányzanak. Csináltasson tarlós gépondolálást vIzondoláeMval, a hala ma a<i. //enné ffajfestés minden színben. hónapokig hullámos I nben. ' 021 s*o,,a«raH, HEIH-nél, Takaréktár ucca 8. szj Elsőrangú munka í Amúgy tudott nagyon jó barát lenni, hűséges, kitartó. Szerette a keserű embereket, mert alapjában véve ő is keserű volt Bohémség, cinizmus, önmagát sem kímélő guny, sőt . sajátmagával a legkíméletlenebb hang, könnyedség mind csak álarc, amivel az érzelmes ember a lelkét leplezi. Nem baj, ha a világ ilyennek látja, ami belül van, az bizalmas órákban óvatosan tárul fel néhány kevés bizalmas előtt Néha bizony túlságosan későbe nyúltak, a hajnalba, ezek az órák, amikor a régi bohémszokások átka nehezedett az emberre. Szívesen élne mások módja szerint csak nappal, mint a patkószeget is megemésztő gyomrú fiUszterek, de képtelen rá. Egyszer beleszeretett az éjszakába s ez a leggyilkosabb szerelem, mert addig tart, amig el nem nyütte az áldozatát. — Illenék már hazamenni, mondja az egyik. — Gyerünk 1 Arra felidézi valaki Taschler Jóska mondását — Hogy becsülettel menjen az ember "haza, ahoz már késő az idő. Becstelenül pedig mindig korán van. Még csak egy pohár bort, mondja az elnök, maradt egy kis szódám. — Helyes. Akkor nekem is még egy hosszulépést .... Igy virrad meg az éjszaka az emberre. Égő fájdalommal vágyakozik a nyárspolgári élet után, de már késő van. A karriercsinálók, az óvatosak, azok korán fekszenek, soha a maguk gyönyörűségére nem éjszakáznak, érdekből, másnak kedveskedve, isznak meg egy pohár bort is. Az ősbohém, a félbemaradt poéta tört ki Szeless Jóska minden cselekedetéből. Azok is érdekeket áldoznak fel a maguk elképzelése, álmodozása kedvéért s ötleteiket szerteszórják, hogy meg tudjanak élni a tőnk felé haladó latifundium mellett a meggazdagodásra született kalász-szedők. Akármilyen pályára megy, sokkal több lehetett volna. Hogy sokoldalúságának színeit, meleg kedélyét, cinizmusát burkolt keserűségét, csalódásait, öngunyját belevitte az ügyvédi mesterségbe, amely minden, csak nem poézis. Azért volt mégis egy pont, amelyen megtört az ő tréfacsináló szati ája s könnyező, rajongó gyermek lett Szeless Jóska. Csak a mesében lehet valakit ugy szeretni, ahogyan az Ilonka nővérét, a gyermeknevelés kivételes apostolát, szerette. — Az Ila... ? Méz csurgott végig az arcán, a szavai szárnyat kaptak, benne volt a beszédjében az anya iránti imádat s a gyermekért való rettegés egyaránt Az anyja régen meghalt s viszont neki csak fogadott gyerekei voltak. Az Ila, »a páratlan, a harmatos lelkű, a földre szállt égi jóság« pótolt mindent. — Már csak ő miatta is kellene magamra vigyáznom. De mikor olyan komisz anyagból van gyúrva az emberi Régóta kinozta a gyomra, operálták is, nagyon óvatosan, diéli'iusan kellett volna élnie, de ez az, amire nem volt képes. — Azért a kis időért ami még hátra van, nem érdemes. Hosszú hónapokat töltött jórészt ágyban, rengeteget szenvedett, lefogyott, hogy árnyéka lett önmagának. Rohamosan a tavalyi karlsbadi tura után haladt lefelé, de egy kevés erejét összeszedve otthagyta az ágyat s felkeresve a régi törzsasztalokat, senki se tudta visszatartani, hogy ne kóstoljon meg még egyszer mindent, ami árt a gyomrának. Mintha csak szándékosan pusztította volna magát Az utolsó napjai is ilyen antidiétikusan teltek el, mint aki búcsúzik a gasztronómiai örömöktől lángóssal, malackaréjjai. Annyira volt, hogy már nem is árthatott neki. Tudta, hogy meghal, elbúcsúzott mindenkitől, megvette a sírhelyét, maga kés?ií«tte el a sírfeliratát, gyászjelenlését, — 55 éves volt Elete, halála tipikusan magyar volt Ezt szereti mostanában variálni a teremtő. Zivatar, hűvösebb idő A meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Prognózis: Helyenként zivataros esők várhatók és a meleg csökkenése valószínű Junius 20-án tárgyalja a törvényszék a Feítámadás-uccai találkahely ügyét (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hónappal ezelőtt — mint ismeretes — a rendőrség rajtaütésszerűén leleplezett a Feltámadás-uccában egy találkahelyet őzv. Varga Ferencné Varjú Mária lakásán. A rendőrség hosszú időn keresztül figyelte a házat, majd detektívek hatoltak be a lakásba, elállták a kijáratokat A lakásban hét lányt találtak. Varjú Mária ellen kerítés büntette miatt indult meg az eljárás. Kihallgatta a rendőrség, a vizsgálóbíró, majd vizsgálati fogságba helyezték. Az ügyészség a napokban készült el az ügy vádiratával. Az aktákat átadták a törvényszéknek, ahol 20-ikira tűzték ki az ügy főtárgyalását. Az ügyet Vild Károly tanácsa fogja tárgyalni OPTIKA — FOTO LIEBMANN s Kelemen ucca HA-HA mellett. Gomblukkötés (géppel) minden anyagra NITSOV1TS, Iskola u. 25. 185 leírásokat, másolásokat soronklvlil Is rendkívül olcsón vállal írógépen Keller irógép szaküzlet. Dr.GréHéiehnraxns külniviz ugy illatánál, mint boraxtartalmánál fogva kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható a 713 Szent Rólcus gyógyszertárban. К.1» U-vecj Ara l.ZO. nnqy llveo Ara 2.40. SEX «5 tisztit, igazán mindent fényesít, súrolf amellett fertőilenii. Ára mégis 2.0 fillér. Kapható minden drogériában, fOezer- és iestékdzletben C

Budweisi serópkályhák különféle szín és méretben kaphatók cement Ara- Q7COCI1 gyárában dbLtlE.Ua Az Hsszes építkezési anyagok legfőbb beszerzési forrása. 251 LANDESBERG A Pénzintézetek Országos Biztositó R. T. közli, hogy a szegedi vezérügynökség vezetője Grósz Lajos ur a mai napon az intézetünk kötelékéből kilépett. Szeged, 1930 junius 3. II Pénzintézetek Országos Biztositó R.T. Igazgatósága. 181