Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

<930 junius 29. DÉLMAGYARORSZAG Péter-Páli sorok Irla: Dánlel Mihály. Ma hangzik fel a Te Deum laudamus és egy egész ország fürge diáksága szerteszéled az iskolák jólismert hajlékáról, kezében a hitelesen megállapított bizonyítvánnyal, melynek oly jóleső örömmel és mégis — per varios casus, per tot discrimina rerum — némi bizalmatlansággal tekintett elébe és amelyért szülő és gyermek annyi drukkot állt ki. Tagadhatatlan, hogy a mi időnkben könnyebb volt a középiskola, mint manapság, könnyebben csusztattuk ki a szánkon a szentenciát: — Mathézisból jobb kalkulust is adhatott volna «t »öreg«... A mai öregek, középiskoláink tanárai jól ismerik azt a nehéz feladatot, mely manapság szülőre és tanulóra egyaránt háramlik. Talán nincs az országban még egy tanári kar, ahol annyira túlzsúfolt osztályokkal kell birliózniok, mint Szegeden s ezt a sziszifuszi munkát emberfeletti erővel végezik. Azok a tizhavi komoly munkát elvégzett tanulók, akik az iskolákban előismereteket szereztek a jövendő életre^ amely az ifjak előtt még a mái sivár világban is rózsás szinben tűnik elő, keservesen fognak csalódni, mihelyt a saját lábukon járhatnak. Akik tehát tiz hónapon keresztül folyton növekvő kedvvel gyűjtögették a tudás magvait tövisesen keserű jövő életük számára, okosan használják fel a kéthavi vakációt Aki tiz hónap alatt eredményes munkájával rászolgált a pihenésre, az ebben a következő két hónapban élje diákmérték szerint a szabadság örömteljes napjait, ölelje keblére a virágzó természetet, mely éppen a kéthavi vakációban pompázik a legfenségesebb fejedelmi diszben: szentelje minden idejét az üdülésnek, a szellemi megújhodásnak és felfrissülésnek. Miképpen lehet ezt legjobban elérni? Ma a gyermek is ideges, mivel hozha'juk rendbe az uj Tanévre a gyermeknek is megviselt szervezetét? Általában véve az utazás az, mely testet-Ielket flditő, idegeket csillapitó gyógyszernek van elismerve és amellett az ifjú még tanulmányait és ismereteit is bővítheti. A természet nem más, mint egy tanulmányokban gazdag könyv. A nyári utazás elevenséget, frisseséget, rugékonyságot s szellemi munkakészséget ád, szabályozza alvásunkat, amely a nyugalom koefficiense. Az okszerű utazás pezsditi a vérkeringést, fokozza az étvágyat s az jskolábóL kikerülő vérszegény ifjú arca szeptemberre újra »majd kicsattan az élet rózsáitól«. A mi időnkben is divatban Volt a nyári utazgatás diák-uraméknál. Kimentünk Csólyosba Panni nénihez s felrándultunk Budapestre Mári nénihez. A párás fűben amott s a gőzölgő aszfaltban emitt ragadt is reánk szörnyű sok intelligencia! A mai diákság helyzete sokkal könnyebb. Szakemberek által vezetett Intézetek várják őket a Semmeringen s az Alpesekben, a Garonne csodás medencéiben, Ausztria és Svájc felséges tavai mellett Aránylag olcsó pénzen nyaralhatnak gyerekeink a legpompásabb helyeken s amellett játszva sajátíthatják el a német és francia nyelveket, miáltal az iskolának is nagy könnyebbségére vannak. A kőszáli zerge egyszeri látása tisztább és maradandóbb fogalmat nyújt arról az állatról, mint az állattan legrészletesebb leirása. Egy bányának a megtekintése többet ér, mint egy heti tanulás. Természetesen kevés tanuló van abban a helyzetben, hogy ismereteit a szünidőben ily pompásan gyarapíthatja, ezektől sem szabad azonban megvonni a szünidő üditő hatását Szerencsére Szeged elég alkalmas erre, a Tisza vize és homokja, az evezősport, a gyepjátékok, annyira szórakoztatók, az ambíciót felkeltők és a fantáziát foglalkoztatók, hogy egyrészt harmonikusan hídján foglalkoztatni a testi képességeket, másrészt a szellemi felüdülést is nagyban elsőegitik. Emellett azok az ifjak, akik például az iskolában érdeklődéssel tanulták a természetrajzot, két szabad hónapjuk alatt begyalogolhatják a közeli vidékeket, ahol az iskolában lelkesedéssel tanult tantárgyak elméletét a tapasztalat által is erősbithetik. Általában véve a két hónap alatt mindenki megteheti azt, ami iránt tiz hónap alatt nagyobb vonzalommal viselkedett Ez lenne a helyes nevelési politika s magja sokat emlegetett kulturfölényünknek. Edmond Demolins azt mondja, hogy az angol-szász faj főlóttessége a franciával szemben az angolok oktatási és nevelési rendszeréből következik. Csodát azonban a tanároktól sem várhatunk, mert a mai lelkes kultuszminiszter az iskolákért sokat tett, de a tanerők érdekeit eddig még nem igen méltatta figyelemre. Pedig ők már Péter-Pálkor készülnek az uj tanévre, mely némi változást is igér tantervükben. A latin nyelvet a reálgimnázium alsó két osztályában eltörölték, aminek bizonyára őrülni fognak a kis diákok. Igaz, a nagyobbak annak örültek volna, ha a latint a felső két osztályból törölték volna, ami a mai középiskolai reformosdi mellett nem is lett volna lehetetlenség. Eddig sem volt ideális állapot, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályaiban minden városban másféle idegen nyelvet taníthatnak. Most súlyosbítja a helyzetet a latin-reform, amit a humanista-gimnáziumokban nem hajtanak végre. A ¡szegedi tisztviselő örökös rettegésben élhet, nem helyezik-e át valahová, ahol gyermekének már az első osztályokban különbözeti vizsgákkal kell küzködnie. Nem lehetett volna minden gimnázium-típusban, még a leánygimnáziumokban is egységesíteni a latinoktatást? Most háromféle össze-visszaság is lesz. A humanistáknál első osztályban kezdődik a latin, a reálgimnáziumban a harmadikban, a feányláRTFfl GYÓGYFÜRDŐ Orvoskapacitáaok által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, nöi bajok, légzőszervek, ideg, kimerültség, gyomor- és bélmegbetegedéseinél. InhalaíorSum pneumatikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett Strandfürdő, modern szállókkal, penslőkkal. Vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust « FUrdőigazgatósógtól, Bardlovské Kupele (Slovensko). B. 1 gimnáziumokban az ötödikben. Kapkodás ez, gyorstalpalás, toldás-foldás, hasonlít az alföldi utcsináláshoz: — Lutum ponunt super tutum et vocant töltés, — sarat raknak sárra s a felhalmozott sarat nevezik töltésnek, útnak... MMMMMMMMM^^ Azz olvasó rovata . Vizel! Igen tisztelt Szerkesztő urt Tisztelettel kérem szíveskedjék b. lapjukban helytadni annak a jogos panasznak és vázolni ama lehetetlen állapotot amely a város tulajdonát képező Gyertyámos-uccai bérház vízszolgáltatása körül mutatkozik. Ennek a háznak szerencsétlen lakói jogosan teszik fel a kérdést, ki vállalja a város részéről a felelősséget a tarthatatlan helyzetért, mikor 34 fokos meleg mellett, ujabban még este 11 órakor sincsen viz. Hol itt a főorvosi hivatal, a köteles házgondnoki körültekintés és egyéb illetékes faktorok felelősségérzete, amikor nemtörődömséggel a legképtelenebb helyzetet teremtik és balkáni nívóra sülyesztik a szerencsétlen lakók életmódját és a legsúlyosabb fertőzőbetegségek tovaterjesztését elősegitik. Hol vannak ilyenkor a városatyák, a százféle bizottság, melyek »kulturális célokra« százezreket képesek megszavazni és nem gondolnak arra, hogy a kulturfok legprimitívebb fokmérője mégis csak a jól biztosított vízszolgáltatás. %Az Isten szerelmérec felkiáltással emelt szót nemrég egyik tisztelt cikkírójuk a színházi viták bírálata körül, hát milyen indulatszót kellene használni ez állapotok vázolására! A Gyertyámos-uccai bérházban 30—40 gyerek él, akik közül sokan még a strandra sem járhatnak ki és emellett egyesek miatt még a fürdőkádban sem hüthetik le testük melegét. Igen tisztelt Szerkesztő ur, 34 fok az uccákon, 29 fok a lakásokban, víz nincsen, de — idegenforgalmat akarnak. Tisztelettel: Több Ggertgámos-uccai lakó. A partfürdő Tisztelt Szerkesztőségi Engedjék meg, hogy n. b. lapjuk szombati számában a Partfürdővel kapcsolatos levelet a kővetkezőkkel egészítsem ki: Kivánatos volna, különösen a női napfürdőben néhány ruhafogas és pad, hogy ne kelljen féllábon állva öltözködni. A magánkabinok előtti locsolás nagyon üdvös dolog, csak még az kell hozzá, hogy ezt a helyet ne használják fel játszótérnek, hanem legyen csend, ahol nyugodtan pihenhet az ember. Teljes tisztelettel: Magánkabintulaidonos. Öntözzék a parkokat! Tisztelt Szerkesztő urt Nem vagyok az Alföld gyermeke és talán ez az oka, hogy ennek a nagy darab földnek szépségeit csak Petőfi Sándor egekig nyúló tekintélyén és Tömörkény, meg Móra Ferenc szemléletén keresztül tudom élvezni. Szép vagy óh Alföld az év minden idején, ha Erdély bércei közül, ha a Felvidék hegyóriásai közül kerülközik le az ember, lenyűgözöd a tenger végtelenségével, csak nyáron nem tudok benned gyönyörködni, amikor átveszi rajtad uralmát az embert és állatot kinzó rettenetes forróság. Szép Ernő, ez a korunknak mindent megértő és megbocsátó írója is meglátta a Hortobágy nyári szineít és , LEGJOBB SZER ratamo^ra ss Kda A JAVÍTOTT HATASA BIZTOS KAPHATÓI (RGKCSIIQST <£)[IGÜ)(S , .SZENT RÓKUS" GYÓGYSZERTÁRA BAM KOSSUIH LAJOS Vüi ts NAÚVKŰfiljlSAfiűJ talán én is, ha a Hortobágyon élnék, vagy kint laknék Csengelén, esetleg a Mérgesi puszta homokjában, megtalálnám azt a megnyugtató érzést, amit a természet az emberfiára gyakorol, sorsom azonban városi lakosnak tett meg és igy a természettel nem állandóan, hanem csak programszerűen jöhetek érintkezésbe. Ahol hegyek és erdők vannak, ott a házak és aszfalt, fi kövek nyári poklában élő váro«í ember könnyen megtalálja a természet ölén való felfrissülést, de az alföldi városokban, ahol mindez természetadta módon hiányzik, meg kell teremteni mesterséges módon ezeket a lehetőségeket Varrnak is alföldi városok, ahol gondoskodás is történik ezirányban, mesterségesen teremtenek parkokat és azokat féltő gonddal ápolják is. Csak nálunk van e tekintetben panasz. A mi magisztrátusunk ősei tudták ezt s ha nem is kényeztették el a lakosságot a parkok létesítésével, mégis teremtettek ilyet, itt van a Kállay-liget, Újszeged s a Stefánia. Azonban a mi mostani magisztrátusunkban ugy látszik nincs semmi érzék a. ter-i mészét iránt, mert ezeket rettenetesen elhány a-: gólja .A Kállay-ligetet, Újszegedet nem lehet meg-! közelíteni, holott ide rendszeres közlekedést s oLi csó közlekedést kellene létesíteni. Nem szándékom most e két parkkal foglalkozni, elpanaszolni, hogy azokat rendszeres öntözéssel kellemessé kellene tenni, mert az ott uralkodó por és piszok: miatt nincs hangulata az embernek kimenni. Szí-; ves engedelmével a Stefánia-sétányon uralkodó ál-; lapotokat vagyok bátor szóvátennL Olcsó és gyakori közlekedési eszközök híányá»' ban a Stefánia az egyetlen hely a mi városunkban, ahol a munkája után kifáradt ember egy kicsit felüdülhetne, ahova apró gyermekeit egy kis sza-i badlevegőre kiküldheti. Árnyas fái és játszóterei ott a Tisza partján egt a kis üde foltot a kőrengo* tegben erre a célra is predesztinálja, de tessék csak megtekinteni, hogy milyen állapotban van. Hetek óta nem esett az eső és a Stefánia nem látott egy cseppnyi vizet. A friss levegő utáöj áhitozók egy-kettőre menekülve hagyják el az ott uralkodó portenger miatt s az egyéb alkalmas; játszótér hiányában olt időző apróságok fülig porosan és piszkosan kerülnek haza.' Ugy tudom az újságokból, hogy a mi városunkban csak az történhetik, amit a mi nagy energiájú polgármesterünk akar, akinek ugylátszik csak a kövek iránt van érzéke. Szegedből várost igazi várost akar teremleni, amit igazol is a kipusztított Palánk egyetemi városrésze. Nincs érzéke a zöld fák, az üde pázsit iránt, pedig ezek ugy hozzátartoznak egy nagy város természetéhez, mint az aszfaltozott utak, a villanyvilágítás, vízvezeték és zokon ne essék, hogy megemlíteni merészkedem, a. 5. színház. Kövek, kövek és mindig csak követ képezik a gondoskodás tárgyát. Az egyetem, a klinikák fejlődést jelentenek Szegedre nézve, vizJ villany, ugyancsak a nagyváros jellegét adják városunknak, azonban parkok, gondozott parkok nélkül mégis csak Dorozsma, vagy Kistelek színvonalán vagyunk. Egyik oldalon egyetem és klinikák, a másik oldalon gondozatlan, öntözetleii parkok, — ez nem méltó Szegedhez. Nem hiszen^ hogy az volna a hatóság szándéka, hogy az öntözetlen parkok által beteganyagot szállítsanak a nagy költségekkel létesített klinikáknak, már pedig például a Stefánián uralkodó állapotok egye. nesen azt a feltevést keltik az emberben, hogy] ott tenyésztik a klinikák részére a tüdővészbacillusokat. " ' " . - < Az elmúlt évben egy vizeslajt volt beállítva^ amellyel a napközben ismételten megöntözték a Stefánia útjait, ezévben nem tudom minő hivatali mulasztás következtében, mert csak mulasztásra kell gondolnom, nem hiszem, hogy tervszerű intézkedés volna, egyáltalán elmaradt az öntözé«.