Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

<930 junius 29. DÉLMAGYARORSZAG Péter-Páli sorok Irla: Dánlel Mihály. Ma hangzik fel a Te Deum laudamus és egy egész ország fürge diáksága szerteszéled az iskolák jól­ismert hajlékáról, kezében a hitelesen megálla­pított bizonyítvánnyal, melynek oly jóleső öröm­mel és mégis — per varios casus, per tot dis­crimina rerum — némi bizalmatlansággal tekin­tett elébe és amelyért szülő és gyermek annyi drukkot állt ki. Tagadhatatlan, hogy a mi időnkben könnyebb volt a középiskola, mint manapság, könnyebben csusztattuk ki a szánkon a szentenciát: — Mathézisból jobb kalkulust is adhatott volna «t »öreg«... A mai öregek, középiskoláink tanárai jól isme­rik azt a nehéz feladatot, mely manapság szülőre és tanulóra egyaránt háramlik. Talán nincs az országban még egy tanári kar, ahol annyira túl­zsúfolt osztályokkal kell birliózniok, mint Szegeden s ezt a sziszifuszi munkát emberfeletti erővel végezik. Azok a tizhavi komoly munkát elvégzett tanu­lók, akik az iskolákban előismereteket szereztek a jövendő életre^ amely az ifjak előtt még a mái sivár világban is rózsás szinben tűnik elő, keser­vesen fognak csalódni, mihelyt a saját lábukon járhatnak. Akik tehát tiz hónapon keresztül foly­ton növekvő kedvvel gyűjtögették a tudás mag­vait tövisesen keserű jövő életük számára, okosan használják fel a kéthavi vakációt Aki tiz hónap alatt eredményes munkájával rászolgált a pihe­nésre, az ebben a következő két hónapban élje diákmérték szerint a szabadság örömteljes napjait, ölelje keblére a virágzó természetet, mely éppen a kéthavi vakációban pompázik a legfenségesebb fejedelmi diszben: szentelje minden idejét az üdü­lésnek, a szellemi megújhodásnak és felfrissülésnek. Miképpen lehet ezt legjobban elérni? Ma a gyer­mek is ideges, mivel hozha'juk rendbe az uj Tan­évre a gyermeknek is megviselt szervezetét? Általában véve az utazás az, mely testet-Ielket flditő, idegeket csillapitó gyógyszernek van elis­merve és amellett az ifjú még tanulmányait és ismereteit is bővítheti. A természet nem más, mint egy tanulmányokban gazdag könyv. A nyári uta­zás elevenséget, frisseséget, rugékonyságot s szel­lemi munkakészséget ád, szabályozza alvásunkat, amely a nyugalom koefficiense. Az okszerű uta­zás pezsditi a vérkeringést, fokozza az étvágyat s az jskolábóL kikerülő vérszegény ifjú arca szep­temberre újra »majd kicsattan az élet rózsáitól«. A mi időnkben is divatban Volt a nyári utaz­gatás diák-uraméknál. Kimentünk Csólyosba Panni nénihez s felrándultunk Budapestre Mári néni­hez. A párás fűben amott s a gőzölgő aszfalt­ban emitt ragadt is reánk szörnyű sok intelligen­cia! A mai diákság helyzete sokkal könnyebb. Szakemberek által vezetett Intézetek várják őket a Semmeringen s az Alpesekben, a Garonne csodás medencéiben, Ausztria és Svájc felséges tavai mel­lett Aránylag olcsó pénzen nyaralhatnak gye­rekeink a legpompásabb helyeken s amellett játsz­va sajátíthatják el a német és francia nyelveket, miáltal az iskolának is nagy könnyebbségére van­nak. A kőszáli zerge egyszeri látása tisztább és maradandóbb fogalmat nyújt arról az állatról, mint az állattan legrészletesebb leirása. Egy bá­nyának a megtekintése többet ér, mint egy heti tanulás. Természetesen kevés tanuló van abban a hely­zetben, hogy ismereteit a szünidőben ily pompá­san gyarapíthatja, ezektől sem szabad azonban megvonni a szünidő üditő hatását Szerencsére Szeged elég alkalmas erre, a Tisza vize és ho­mokja, az evezősport, a gyepjátékok, annyira szó­rakoztatók, az ambíciót felkeltők és a fantáziát foglalkoztatók, hogy egyrészt harmonikusan híd­ján foglalkoztatni a testi képességeket, másrészt a szellemi felüdülést is nagyban elsőegitik. Emel­lett azok az ifjak, akik például az iskolában ér­deklődéssel tanulták a természetrajzot, két szabad hónapjuk alatt begyalogolhatják a közeli vidéke­ket, ahol az iskolában lelkesedéssel tanult tantár­gyak elméletét a tapasztalat által is erősbithetik. Általában véve a két hónap alatt mindenki meg­teheti azt, ami iránt tiz hónap alatt nagyobb vonzalommal viselkedett Ez lenne a helyes nevelési politika s magja sokat emlegetett kulturfölényünknek. Edmond De­molins azt mondja, hogy az angol-szász faj fő­lóttessége a franciával szemben az angolok okta­tási és nevelési rendszeréből következik. Csodát azonban a tanároktól sem várhatunk, mert a mai lelkes kultuszminiszter az iskolákért sokat tett, de a tanerők érdekeit eddig még nem igen méltatta figyelemre. Pedig ők már Péter-Pál­kor készülnek az uj tanévre, mely némi változást is igér tantervükben. A latin nyelvet a reálgimnázium alsó két osztályában eltörölték, aminek bizonyára őrülni fognak a kis diákok. Igaz, a nagyobbak annak örültek volna, ha a latint a felső két osztály­ból törölték volna, ami a mai középiskolai refor­mosdi mellett nem is lett volna lehetetlenség. Ed­dig sem volt ideális állapot, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályaiban minden városban másféle ide­gen nyelvet taníthatnak. Most súlyosbítja a hely­zetet a latin-reform, amit a humanista-gimnáziu­mokban nem hajtanak végre. A ¡szegedi tisztviselő örökös rettegésben élhet, nem helyezik-e át va­lahová, ahol gyermekének már az első osztályok­ban különbözeti vizsgákkal kell küzködnie. Nem lehetett volna minden gimnázium-típusban, még a leánygimnáziumokban is egységesíteni a latin­oktatást? Most háromféle össze-visszaság is lesz. A humanistáknál első osztályban kezdődik a la­tin, a reálgimnáziumban a harmadikban, a feány­láRTFfl GYÓGYFÜRDŐ Orvoskapacitáaok által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, nöi bajok, légző­szervek, ideg, kimerültség, gyomor- és bél­megbetegedéseinél. InhalaíorSum pneuma­tikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett Strand­fürdő, modern szállókkal, penslőkkal. Vasúti kedvez­mény. Kérjen prospektust « FUrdőigazgatósógtól, Bardlovské Kupele (Slovensko). B. 1 gimnáziumokban az ötödikben. Kapkodás ez, gyors­talpalás, toldás-foldás, hasonlít az alföldi utcsiná­láshoz: — Lutum ponunt super tutum et vocant töl­tés, — sarat raknak sárra s a felhalmozott sarat nevezik töltésnek, útnak... MMMMMMMMM^^ Azz olvasó rovata . Vizel! Igen tisztelt Szerkesztő urt Tisztelettel kérem szíveskedjék b. lapjukban helytadni annak a jogos panasznak és vázolni ama lehetetlen állapotot amely a város tulajdonát képező Gyertyámos-uccai bérház vízszolgáltatása körül mutatkozik. Ennek a háznak szerencsétlen lakói jogosan teszik fel a kérdést, ki vállalja a város részé­ről a felelősséget a tarthatatlan helyzetért, mikor 34 fokos meleg mellett, ujabban még este 11 óra­kor sincsen viz. Hol itt a főorvosi hivatal, a köteles házgondnoki körültekintés és egyéb ille­tékes faktorok felelősségérzete, amikor nemtörő­dömséggel a legképtelenebb helyzetet teremtik és balkáni nívóra sülyesztik a szerencsétlen lakók életmódját és a legsúlyosabb fertőzőbetegségek to­vaterjesztését elősegitik. Hol vannak ilyenkor a városatyák, a százféle bizottság, melyek »kulturális célokra« százezreket képesek megszavazni és nem gondolnak arra, hogy a kulturfok legprimitívebb fokmérője mégis csak a jól biztosított vízszolgál­tatás. %Az Isten szerelmérec felkiáltással emelt szót nemrég egyik tisztelt cikkírójuk a színházi viták bírálata körül, hát milyen indulatszót kel­lene használni ez állapotok vázolására! A Gyertyámos-uccai bérházban 30—40 gyerek él, akik közül sokan még a strandra sem járhat­nak ki és emellett egyesek miatt még a fürdő­kádban sem hüthetik le testük melegét. Igen tisz­telt Szerkesztő ur, 34 fok az uccákon, 29 fok a lakásokban, víz nincsen, de — idegenforgalmat akarnak. Tisztelettel: Több Ggertgámos-uccai lakó. A partfürdő Tisztelt Szerkesztőségi Engedjék meg, hogy n. b. lapjuk szombati számában a Partfürdővel kap­csolatos levelet a kővetkezőkkel egészítsem ki: Kivánatos volna, különösen a női napfürdőben néhány ruhafogas és pad, hogy ne kelljen fél­lábon állva öltözködni. A magánkabinok előtti locsolás nagyon üdvös dolog, csak még az kell hozzá, hogy ezt a helyet ne használják fel ját­szótérnek, hanem legyen csend, ahol nyugodtan pihenhet az ember. Teljes tisztelettel: Magánkabin­tulaidonos. Öntözzék a parkokat! Tisztelt Szerkesztő urt Nem vagyok az Alföld gyermeke és talán ez az oka, hogy ennek a nagy darab földnek szépségeit csak Petőfi Sándor ege­kig nyúló tekintélyén és Tömörkény, meg Móra Ferenc szemléletén keresztül tudom élvezni. Szép vagy óh Alföld az év minden idején, ha Erdély bércei közül, ha a Felvidék hegyóriásai közül ke­rülközik le az ember, lenyűgözöd a tenger vég­telenségével, csak nyáron nem tudok benned gyö­nyörködni, amikor átveszi rajtad uralmát az em­bert és állatot kinzó rettenetes forróság. Szép Ernő, ez a korunknak mindent megértő és megbocsátó írója is meglátta a Hortobágy nyári szineít és , LEGJOBB SZER ratamo^ra ss Kda A JAVÍTOTT HATASA BIZTOS KAPHATÓI (RGKCSIIQST <£)[IGÜ)(S , .SZENT RÓKUS" GYÓGYSZERTÁRA BAM KOSSUIH LAJOS Vüi ts NAÚVKŰfiljlSAfiűJ talán én is, ha a Hortobágyon élnék, vagy kint laknék Csengelén, esetleg a Mérgesi puszta homok­jában, megtalálnám azt a megnyugtató érzést, amit a természet az emberfiára gyakorol, sorsom azon­ban városi lakosnak tett meg és igy a természet­tel nem állandóan, hanem csak programszerűen jöhetek érintkezésbe. Ahol hegyek és erdők van­nak, ott a házak és aszfalt, fi kövek nyári pok­lában élő váro«í ember könnyen megtalálja a természet ölén való felfrissülést, de az alföldi városokban, ahol mindez természetadta módon hiányzik, meg kell teremteni mesterséges módon ezeket a lehetőségeket Varrnak is alföldi városok, ahol gondoskodás is történik ezirányban, mesterségesen teremtenek parkokat és azokat féltő gonddal ápolják is. Csak nálunk van e tekintetben panasz. A mi magisztrá­tusunk ősei tudták ezt s ha nem is kényeztették el a lakosságot a parkok létesítésével, mégis te­remtettek ilyet, itt van a Kállay-liget, Újszeged s a Stefánia. Azonban a mi mostani magisztrá­tusunkban ugy látszik nincs semmi érzék a. ter-i mészét iránt, mert ezeket rettenetesen elhány a-: gólja .A Kállay-ligetet, Újszegedet nem lehet meg-! közelíteni, holott ide rendszeres közlekedést s oLi csó közlekedést kellene létesíteni. Nem szándé­kom most e két parkkal foglalkozni, elpanaszol­ni, hogy azokat rendszeres öntözéssel kellemessé kellene tenni, mert az ott uralkodó por és piszok: miatt nincs hangulata az embernek kimenni. Szí-; ves engedelmével a Stefánia-sétányon uralkodó ál-; lapotokat vagyok bátor szóvátennL Olcsó és gyakori közlekedési eszközök híányá»' ban a Stefánia az egyetlen hely a mi városunkban, ahol a munkája után kifáradt ember egy kicsit felüdülhetne, ahova apró gyermekeit egy kis sza-i badlevegőre kiküldheti. Árnyas fái és játszóterei ott a Tisza partján egt a kis üde foltot a kőrengo* tegben erre a célra is predesztinálja, de tessék csak megtekinteni, hogy milyen állapotban van. Hetek óta nem esett az eső és a Stefánia nem látott egy cseppnyi vizet. A friss levegő utáöj áhitozók egy-kettőre menekülve hagyják el az ott uralkodó portenger miatt s az egyéb alkalmas; játszótér hiányában olt időző apróságok fülig porosan és piszkosan kerülnek haza.' Ugy tudom az újságokból, hogy a mi városunk­ban csak az történhetik, amit a mi nagy energiájú polgármesterünk akar, akinek ugylátszik csak a kövek iránt van érzéke. Szegedből várost igazi várost akar teremleni, amit igazol is a kipusztított Palánk egyetemi városrésze. Nincs érzéke a zöld fák, az üde pázsit iránt, pedig ezek ugy hozzá­tartoznak egy nagy város természetéhez, mint az aszfaltozott utak, a villanyvilágítás, vízvezeték és zokon ne essék, hogy megemlíteni merészkedem, a. 5. színház. Kövek, kövek és mindig csak követ képezik a gondoskodás tárgyát. Az egyetem, a klinikák fejlődést jelentenek Szegedre nézve, vizJ villany, ugyancsak a nagyváros jellegét adják vá­rosunknak, azonban parkok, gondozott parkok nél­kül mégis csak Dorozsma, vagy Kistelek szín­vonalán vagyunk. Egyik oldalon egyetem és kli­nikák, a másik oldalon gondozatlan, öntözetleii parkok, — ez nem méltó Szegedhez. Nem hiszen^ hogy az volna a hatóság szándéka, hogy az öntö­zetlen parkok által beteganyagot szállítsanak a nagy költségekkel létesített klinikáknak, már pe­dig például a Stefánián uralkodó állapotok egye. nesen azt a feltevést keltik az emberben, hogy] ott tenyésztik a klinikák részére a tüdővészbacil­lusokat. " ' " . - < Az elmúlt évben egy vizeslajt volt beállítva^ amellyel a napközben ismételten megöntözték a Stefánia útjait, ezévben nem tudom minő hivatali mulasztás következtében, mert csak mulasztásra kell gondolnom, nem hiszem, hogy tervszerű in­tézkedés volna, egyáltalán elmaradt az öntözé«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom