Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-03 / 123. szám

1930 junius 3. DftIM4GYAHOWS7AG Beszélgetés dr. Hainiss Elemérrel, akii a budapesti gyermekklinika igazgatójának nevezlek ki „Nehezen hagyom U! Szegedet.. (A Délmagyarország munkatársától.) A tiszaparti babipalota jótékony csöndjét apró emberkék jajveszékelése veri fel. A személyzet levert, nagyokat sóhajtoznak, látható bánatukat egy mondatban fejezik ki; — A legjobb ember hagy itt bennünket... Az Íróasztalon halomszámra üdvözlő levelek, az ország minden részéből özönlenek a gratuláló táviratok. Hétfőn reggel már hét órakor bent volt a klinikáján dr^ Hainiss Elemér. r . r_ — Mit mondjak, kérem?—kezdi a beszélgetést a professzor, amikor hétfőn délelőtt fölkerestük. örülök, örülök, pesti tanszéket nyerni kitünletésszámba menne..., de mégis csak borzasztó megszüntetni ennyi kedves kapcsolatot, amelyekről azt hittem, hogy elor. Hamist cientt téphetetlen szálakkal fűznek ehez a városhoz.« — Mit tagadjam, nagyon szeretem Szegedet A klinikán kivül álló igen sokféle társadalmi akcióba kapcsolódtam bele és megnyugvással tölt el, hogy tettem is valamit — Bizony itt mindent elülről kellett kezdeni. A csecsemővédelem, a tejakció, a kórházmisszió kiépítése a fontosabb állomások. Most tizenkétezer liter tejet osztunk ki évente. 'k sportra terelődik a szó. A ineccslátogatők tudják, hogy Hainiss professzor szenvedélyesen szereti a futballt és a Bástya, meg az amatőrök egyetlen meccséről sem hiányzott Egyébként aktiv sportember is, kitűnő lovas. — Tényleg, hivatásom mellett egyik kedvenc munkaköröm a sport Mindig szerettem az ifjúságot és ezek valóban olyan kapcsolatok, amelyek érzelmileg megszűnni soha nem' fognak. — Furcsa, de így van, mindenki sajnálkozva gratulál. Kilenc évvel ezelőtt mint idegen jöttünk ide, de ugy látszik, sikerült magunkat ismertté és megbecsültté tenni. — És a sok gyerek? — Hát bizony ez is nagyon fájó dolog. Alig van a városban gyerek, aki ne fordult volna meg a kezem alatt. Milyen hálásak. Amikor reggelenkint kilovagolok, mennyi mosolygós gyermekarc köszönt akiknek az arckifejezése az ösztönszerű hálát sugározza. Ha pedig mégis megtörténne, hogy egyszer mindenki elfelejt akkor még mindig itt lesz a klinika. Joggal mondhatom a magam alkotásának, mert minden darab téglába, minden darab bútorba a magam egyéniségét vittem bele. Ezt a legnehezebb itt hagynom, de mennem kell, mert hivatásom most másfelé szólit, ahol ambicióm és tettvágyam, hiszem, még sokat fog tudni alkotni és teremteni. Bizom beune, hogy sikerülni fog abban a szellemben kifejteni működésemet amit boldogult apám oltott belém, később pedig volt főnököm, Heim professzor. Ennek az erkölcsi hagyatéknak gyümölcsöztetése lesz működésem alapja... — Pozsonyból kellett menekülnöm — mondja aztán —, ahol az akkor megnyílt gyermekklinika első tanársegéde voltam. Oda fűztek a családi kötelékek is. Mindent ott kellett nagynom. Előbb Budapest azután 1921 őszén Szeged következett. Most innen is mennem kell, itt hagyom azt a sok-sok jóbarátomat, akikkel olyan nagyszerűen működtünk együtt Itt hagyom a MASz déli kerületét amelynek elnöke, a Bástyát, amelynek diszelnöke, a KEAC-ot amelynek tanárelnöke voltam és itt hagyom ezeket a kedves kis apró babákat akik annyi örömet szerzettek nekem. Mit mondjak még? örülök, örülök... Most is nyolc darab sürgönyt hoz a posta. Gyilkos kór • és Halál Emberére talál! Szemétdombon szaporodnak a rovarok, szeretik a szennye* helyeket, bacillust terjesztenek és megfertőzik eledelünket Pusztítsak el őket, mielőtt ők pusztítanak el bennünket! Permetezzünk Elitet Fiit megöli a legyeket, szúnyogokat, bolhákat, tetveket, molyok a t. hangyákat svábokat poloskákat — és elpusztítja petéiket is. Veszély tele« Nem hagy foltot Fiit nem tévesztendő 5SSM más rovarirtókkal 1 Sárga V«.nna — fekete sávval FLIT nfyorsabbv^ ¿J ^ww ay*0*Mr«a06f Több budapesti Komoly ajánlatot tett a ssiegedti s&in&ász Pálfy Intendáns : „Ha KUrtőy szerdán sem irfa alá a szerződést, alckor nem tárgyalunk vele tovább" — Somogyi polgármester: „KUrif>y elkésett a szervezkedés munkájával" (A Délmagyarország munkatársától.) Talán soha, a magánkezelés legválságosabb hónapjaiban sem volt annyira bizonytalan a szegedi színház helyzete és jövő sorsa, mint most amikor tulajdonképen két igazgatója is van, az egyik Tarnay Ernő, aki a szezon végéig intézi a színház ügyeit a másik pedig Kürthy György, akit a kisgyűlés választott meg igazgatóvá. Végeredményben a színháznak még sincs igazgatója, mert Tarnay mandátuma ősszel lejár, Kürthy viszont ezideig csak névleges igazgató, mert a város által eléje tett szerződés aláírását kereken megtagadta. A legnagyobb baj az, hogy a jövő szezon társulatának megszervezéséről, összeállításáról még a legbeavatottabbak sem tudnak semmi pozitívumot, csak annyi a bizonyos, hogy a szegedi színháznak még egyetlen leszerződtetett tagja sincs a jövő esztendőre. A nagy bizonytalanság, mint ismeretes, különböző kombinációkra és tárgyalásokra adott alkalmat. Beszélnek több budapesti színház ajánlatáról, a házikezeléses rendszer megszüntetéséről, sőt ujabban arról is, hogy valami harmadik megoldási móddal áthidalják a fölhul'l'ünt farméi nehpKéűfikpi. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, mint ismeretes, a mult hét utolsó napjait Budapesten töltötte és ezt az alkalmat felhasználta arra is, hogy tárgyaljon azokkal a budapesti színházigazgatókkal, akik valamilyen formában hajlandóságot árultak el a szegedi színház átvételére. Ezekről a tárgyalásokról a Délmagyarország munkatársának a következőket mondotta a polgármesterhelyettes: — A tárgyalások részleteiről egyelőre semmitsem közölhetek, de azt kijelenthetem, hogy a Király Szinházzal kapcsolatos kombináció kutbaeséséről elterjedt hírek alaptalanok. A tárgyalás továbbfolyik közöttünk és tényleg megvan már eddig is az a jó hatása, hogy más budapesti színházak is érdeklődnek a szegedi színház iránt éppen a Király Színház igazgatójával, Lázár Ödönnel folytatott tárgyalások következtében. — De komoly formában érdeklődik a szegedi színház iránt az egyik legbiztosabb anyagi alapokon nyugvó budapesti magánszínház igazgatója is, aki le is küldte Szegedre könyvszakértőjét hogy az vizsgálja meg a szegedi színház üzletmenetét és részletesen tájékoztassa itteni tapasztalatairól és a színház pénz-