Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

1930 funíus 29. DÉLMAGYARORSZAG Az alsóvárosi plébánia is megfeleliSi@zte a hitfelekezeti segély felosztását (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy Bakó László református lelkész, törvényhatósági bizottsági tag interpellációt jegyzett be a közgyűlés napirendjére a hitfelekezeti segélyek felosz­tása ügyében. A kisebbségi hitfelekezetek ugyanis sérelmesnek tartják a polgármester errevonatkozó határozatát, amely a költség­vetés keretében megszavazott harmincezer pengő segélyt a lélekszám arányában osztja fel a különböző felekezetek, köztük a város kegyurasága alatt álló katolikus egyház között. Egészen szombat délig ugy volt, hogy az interpelláció rákerül a délutáni közgyűlés napirendjére. Szombaton délben azonban ösz­szeült a kisgyűlés, hogy előkészítse a köz­gyűlés póttáigyait, ezek között azonban flgm szerepelt Bakó interpellációja. V Érdeklődtünk ebben az ügyben dr. Palfy József polgármesterhelyettesnél, aki elmon­dotta, hogy a kisgyülést előkészítő tanácsülés megállapítása szerint az interpelláció nem a közgyűlés, hanem a kisgyűlés hatáskörébe tartozik. A szombatra összehívott kisgyűlés napirendjére viszont csak olyan tárgyakat tűzhettek, melyek a közgyűlés napirendjére kerülnek és igy a szombati kisgyűlés sem fog­lalkozhatott ezzel az interpellációval. A keddi kisgyűlés pedig azért nem tárgyalhatta, mert Bakó László aznap nyújtotta be. A felekezeti segélyek felosztása körül egyéb­ként érdekes fordulat történt. Eddig min­denki ugy tudta, hogy csak a kisebbségi hit­felekezetek elégedetlenek a polgármesteri ha­tározattal és csak azok felebbezik meg ezt a határozatot a közigazgatási bírósághoz. Most azután kiderült, hogy a nem kegyúri katolikus plébániák is sérelmet találnak benne. Páter Schneider Vencel, az alsóvárosi rend­ház főnöke, az alsóvárosi plébánia nevében szintén panaszt nyújtott be a polgármester határozata ellen a közigazgatási bírósághoz. Sérelmesnek tartja, hogy a polgármester a hitfelekezetek segélyezésére megszavazott ősz­szeg egyrészét a jezsuita rendnek kívánja adni, ami pedig nem jelent hitfelekezeti segé­lyezést, mert a jezsuita rendház nem hitfele­kezet, plébániát nem tart fenn és igy hitfele­kezeti segélyt nem kaphat. De sérelmezi azt is, hogy a polgármester a segélyösszeg jelen­tékeny részét a királyhalmi templom belső berendezésére kívánja elkölteni, holott ez sem nevezhető hitfelekezeti segélyezésnek. Ezzel szemben az alsóvárosi plébánia, amely nem tartozik a város kegyurasága alá, indokolat­lanul kevés segélyben részesül. éneklő, zenélő és beszél« film NANCY CARHOIX és CHARLES ROGERS főszereplésével. — Azonkívül a hangos kísérő mUsor. Leszállított régi 4>elyáralc ! 11 Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 érakor I Korsó Mozi Vasárnap Az asszony és a korbács 1 Poyilis Haver főszereplésével. Azonldvfll: A kél szom­szédvár. Vidám történet Eddie Qulllan-nal. | Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 8 érakor Korzó Moxí Hétfőn, kedden: Rudolf Valentin« utóda Mindszenlhy Tibor ős Lla Tora főszereplésével A hözossAgszedelgö dráma. Azonklvfll Egy csirkefogó nnplója bttnügyl történet June Coilyer főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Mini a virágfakadás, amellyel a tavasz éke­siti magát, oly tiszta lesz fehérneműje a RadiontóL Dörzsö­lés és kefe nélkül tisztul a ruha, mert R ADJON egymaga mos! Az indiai jelentés Irta: Taneili Sándor. Bocsásson meg a tisztelt olvasó, ha olyan dolgokkal teszem próbára türelmét, amelyek­hez tulajdonképpen semmi köze. Olvasmány­nak azonban az indiai jelentés oly hallatlanul érdekes, hogy egyetmást szeretnék elmondani róla és belőle. Az indiai jelentés ugy keletkezett, hogy'1927 november 26-án egy angol királyi dekrétum megbízott hét előkelő állású urat, hogy hely­színén tanulmányozzák az indiai viszonyokat, a bajok okait és tegyenek javaslatot India al­kotmányának reformjára. Egy ur volt az el­nök, kettő-kettő a konzervatív, liberális és mun­káspárt tagja. A bizottság három esztendeig dolgozott, bejárta India legnagyobb részét, tár­gyalt és értekezett legkülönbözőbb rangú és rendű emberekkel, angolokkal, hindukkal és mohamedánokkal és most közzétette jelentésé­nek első kötetét. Ahogy ezt a jelentést elolvasom, megálla­píthatom, hogy furcsa emberek az angolok. Há­rom különböző párt emberei vesznek részt a bizottságban és mindjárt a jelentés bevezető ré­szében kijelentik, hogy az összes megállapítá­sokat és határozatokat teljes egyhangúsággal hozták. Kijelentik még azt is, hogy egyelőre csak a jelentés első kötetét teszik közzé, amely a tényleges megállapítások ismertetését tar­talmazza. Mindjárt megmondják azonban azt is, hogy készen van és ki van nyomatva a má­sodik kötet is, amely az indiai alkotmány re­formjára vonatkozó javaslatokat foglalja ma­gában. Ezt a kötetet azonban szántszándékkal visszatartják néhány hétig, hogy az érdekelt köröknek legyen idejük áttanulmányozni és megérteni az első kötetet, hogy énnek ismere­tével lássanak neki a javaslatok tanulmányozá­sának. Mindenesetre elég különös eljárás a mi magyar politikai életünkhöz képest, ahol na­gyon sokszor előre csinálják meg a javaslato­kat és utólag akarják azokat a való élethez hozzáidojnitani. Javaslatot tenni az indiai alkotmány reform­jára, kétségtelenül nem könnyű feladat, hisz nem egy országról, hanem valósággal külön világról van szó. India kiterjedése 4,735.756 km., kerekszámban 325 millió lakossal, vagyis hozzávetőleg akkora, mint eoész Európa Orosz­ország leszámításával. Ennek a rengeteg te­rületnek és lakosságnak kerekszámban kéíhar­madrésze van közvetlenül angol uralom alatt, mig a harmadik vazallus benszülött fejedel­mek uralma alatt áll, akik azonban természe­tesen szintén az angol koronától függenek. Az alkotmányhozó bizottság működése tulaj­donképen a szorosan angol uralom álatt álló Indiára vonatkozott, de a sokszoros kapcso­latoknál fogva természetesen nem térhetett ki a bennszülött államok viszonyainak tanulmá­nyozása alól sem. A tarkaság jellemzésére, amely ma Indiában uralkodik, megemlíti a jelentés, hogy a vazallus fejedelemségek szá­ma megközelíti a hatszázat. Ezek között van­nak egyesek, mint Hyderabad és Kashmir, ame­lyeknek kiterjedése akkora, mint Angolország és Skótország együttvéve és vannak törpe fe­jedelemségek, amelyek alig érik el egy közép­kori német hercegség kiterjedését. Az indiai problémának a bizottság jelentése szerint három óriási nehézsége van. Az első az ország kiterjedésével és a rendkívül nagy lélekszámmal áll összefüggésben, ami már ön­magában is rendkívül nehézzé teszi a kor­mányzás feladatát. A második nehézség a val­lási viszonyokból folyik. A lakosságból 215 millió Brahma vallásának kővetője, vagyis hin­du, 70 millió mohamedán, a hátralevő rész pe­dig megoszlik a kisebb felekezetek között. Ke­leten, ahol a vallási hovatartozandóság sok­kal erősebben kapcsolja össze és választja el egymástól az embereket, mint a nemzeti szem­pontok, ez a hindu-mohamedán ellentét örö­kös bajok kútforrása. Ha a felekezetek terü­letileg is tagolva volnának, nem jelentkezné­nek a bajok oly akut formában, mint ahogy tényleg tapasztalható. Indiában azonban a hinduk és mohamedánok keverten élnek. Hbz­záképzelve ehhez itt a primitív viszonyokat és életfelfogást, meg lehet érteni azokat a híre­ket, amelyek a hinduk és mohamedánok közötti örökös harcokról számolnak be. A hindunak szent állata a tehén, amelyet a világért sem Belvárosi Mozi Hétfőn, kedden A farkasok dala Éneklő, zenélő és beszélő film. — Főszereplők: Gary Cooper és Lupe Vele« Azonkívül: A hangos kísérő mllsor. ElőadfiK.-)' kozdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor I SS ESI GÁZGYÁR VENTILLÁTOR AKCIÓJA 55 penső 6 havi részletre Gázgyár Városi Iroda Kölcsey ucca 11. 435 Telefon 20-62.

Next

/
Oldalképek
Tartalom