Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)
1930-06-28 / 143. szám
1930 fnnnis 28. MBMaaMi DfXMAGY.MFIORSZAG Elárusító helyek: Dacsó Arnold., Szeged, Tisza Cafos körút 48., Hertz József, Makó, Slrausz Gyula, Kislelek. B.4 A Pélmagyarorszáq regényes AZ ITÁLIA ÉSZMSMHI HTJA IRTA: UMBERTO NOBILE 1 I. RÉSZ. M expedíció keletkezése es előkészületei Fölmerül az »Italiat-expedició gondolata. Tellerben, egy kis eszkimófaluban — Nometól (Alaszka) északra — törtért 1926 májusában, három nappal a »Norge« leszállása után, hogy először jutott eszembe egy ujabb expedíció terve. Egy szerény fakunyhóban laktam, mint Petersen kapitány és Marxné asszony vendége. Két derék ember, akik ej$y üzletet vezettek együtt, amelyben liszttel, teával, mindenféle konzervvel kereskedtek és ezenkívül megvették a rókabőröket és elefántcsontholmikat, amiket az ottani eszkimók hoztak nekik. Magam sem tudom, hogyíin: egyik nap, amint — Isten tudja, mi okból — a házikó eldugott sarkában foglalatoskodtam, egy kis papirmaséglóbusz akadt a kezembe. Magammal vittem abba a kis szobába amelyben időm legnagyobb részét ábrándozással és könyveimmel töltöttem, hacsak nem voltam elfoglalva a »Norge« leszerelési munkáival. Mialatt gondolatokba merülve ültem a glóbusz előtt, bejött Marxné asszony, hogy jóreggelt kívánjon. Mellesleg megjegyzem, hogy egy bányász özvegye; férjét két év előtt vihar lepte meg és megfagyott — Jó reggelt, Marxné asszony, — rettentem végre fői. — Riiser Larsen már elment? Bajtársam, Riiser Larsen az expedíció első kormányosa, ugyancsak Petersen. kapitány vendége volt és a mellettem lévő szobában lakott — Éppen itt jönl — hangzott a válasz. Néhány pillanat múlva kis pipájával fogai Közt valóban megjelent a norvég. Csodálkozó és kíváncsi pillantást vetett a glóbuszra. Talán azon bámult el, hogy az elhagyott jégvilágban ilyesmi található. — Azt hiszem, — szóltam hozzá, — hogy d »Norge« a mostani erős hátszéllel lényegesen délebbre repülhetne, talán egészen Seattle-ig. Ez tulajdonképen lehetséges is lett volna, ha Tellerbe való megérkezés inkkorjiagyobb l>enzinkészletünk lett volna. Rövid idő alatt behatóan megfontoltuk, hogy tehetséges lenne léghajóval eljutni Skandináviából Tokioba és San Franciskóba a sarki tengeren keresztül. Néhány pró- és kontra után igy szóltam: — Azt hiszem, uj expedíciót kell szerveznünk. A mostani utazásnál gyakorlatilag kiderült hogy a léghajó az adott légi eszköz ismeretlen területek kikutatására és most arra van szükség, hogy egy nagy feladatot oldjunk meg vele. — Ez igaz, — felelte Riiser Larsen. — De Amundsen ezzel a vállalkozásával lezárta kutató munkáját. Müvét befejezte és vissza fog vonulni. — Nos jő, — válaszoltam, — akkor nekünk kell a tervet keresztülvinnünk. Ostobaság volna, ha nem használnók a kingsbay-i léghajóhangárt és a kikötőárbócokat Oslóban és Vadsöben. Ezután tovább tárgyaltunk eszmémről: Két év alatt, tehát 1928-ra fogunk uj expedíciót szervezni. Az alatt előteremtjük Olaszországban a szükséges pénzt Az építésben lévő léghajó a »Norge« testvérhajója. Az expedíció Nobile—Riiser Larsen vezetése alatt és olasz zászlóval fog haladni. Hozzáfogtunk, hogy minden érvet és ellenérvet mégegyszer megbeszéljünk. Sajnos, a folytonos kisebb súrlódások megzavarták a barátságos viszonyt Riiser Larsen és közöttem, úgyhogy a tervről nem beszélgethettünk többé! Egész alaszkai tartózkodásom alatt állandóan és élénken foglalkoztatott az uj expedíció problémája. Ugy elmerültem e gondolatba, hogy szinte észrevétlenül gondoltam át a legkisebb részletkérdéseket is. Mikor — Sajnos — kénytelen voltam lemondani a Riiser Larsennel való közös vállalkozásról (ennek Amundsen és köztem támadt egyenetlenség volt az oka), arra gondoltam, hogy Wistinggel dolgozom együtt. Wisting ideális bajtársnak látszott; sarkvidéki tapasztalatai kiváló jellemmel párosultak. Mikor egyik napon találkoztam vele, előadtam neki tervemet és ő — ugy látszott — beleegyezett Szivesen résztvesz az uj expedícióban, mondta. Élete sok évét töltötte el az idős kutató a sarki jégmezőn, amely sohasem veszítette el vonzóerejét számára. De amikor egy félesztendővel később valóban elhatároztuk az expedíciót Wisting már nem tudott részt venni abban, mert egy másik expedícióhoz csatlakozott Amilyen fontos volt egy derék és jó bajtársnak, amilyen Wisting is volt, a részvételre vonatkozó igérele, olyan fontos volt a biztosság is, hogy a kingsbay-i hangárt és a vadsŐ-i árbócot használhatom. Semmiféle Ígéretem sem volt, igy mindjárt az elején fel kellett adnom azt a gondolatot hogy az expedíció akkora léghajóval induljon, mint a »Norge t. A hangár és az árbóc a norvég »Aeroklub« tulajdona volt Mikor néhány hónappal később. 1926 augusztusában ismét Olaszországban voltam, alkalmam volt dr. Thoramessennel, az »Aeroklub« elnökével beszélni és előadtam neki tervemet Mivel nagyon barátságosnak mutatkozott irányomban, reméltem, hogy kérelmem meghallgatásra talál. Minden további nélkül megkértem tehát hogy adja meg a jogot ezeknek a dolgoknak tetszésszerinti használatára három évi időtartamra Ezt a jóváhagyást később az »Aeroklub* at milanói polgármesterhez cimzett átiratában megerősítette. A polgármester, mint egy csoport milanói iparos feje, kijelentette, hogy az expedició pénzügyi részét Milánó városa magára vállalja. Terveim tehát már határozott formákat öltöttek, amikor 1926 szeptemberében Mussolinitői azt a parancsot kaptam, hogy határozzam meg azt az időt, amikorra egy, terveim szerint épitett s a »Norge«-nál háromszorta nagyobb léghajó elkészülhet. A célja az lenne, hogy Rómából Buenos Airesbe repüljön. Nem maradt más hátra, mint a sarki ut tervét egyelőre háttérbe szorítani. Jóval később — épp Japánban tartózkodtam, hogy egy, a japán tengerészet számára általam tervezett léghajót prubautján vezessek — kaptam a hirt, hiogy az olasz kormány elejtette az Italia—Argentinia repülés tervét. Az alkalom kedvezőnek látszott, hogy kérdést intézzek aziránt, vájjon felhasználhatnám-e a javarészben elkészült léghajót sarkkutató expedícióhoz. Mily csalogató gondolat átrepülni a sarki tengert a »Norge«-nál jóval nagyobb léghajóval! Megadná a lehetőseget, hogy pontosan tervem irányát kövessem. 12 ezer km-t repülhetnénk leszállás nélkül, számolva a lehetőségekkel. Ez azt jelenti, hogy Oroszországban a Leningrád melletti Gatschina hangárjából startolva az északi póluson keresztül érnénk Tokióba. A léghajó nagyságával mindenesetre megnövekedett a siker valószínűsége. Már azért is, mert megvolt a lehetősége annak, hogy valamelyik amerikai, európai, vagy Japán hangárt felhasználjuk. Az egész kutatóul nagyobb arányú lehet nagyobb számú legénységet vihetünk és a tudományos csoportot isi kibővíthetjük. (Folyt köv.)' C Budweisi serépkályhák különféle szín és mérelben kaphatók LRKOESBERO SZEGED. Az összes építkezési anyagok lefjjobb beszerzési forrása. 50 Olció edényvásár! Kférnsltom gyári árban raktáron kimaradt zománcedényt és konyhaszerl. Eladó minden árban: Vaskassza, üvegezel! szekrény. íróasztal, nuldok, clmtéblák, másológép stb Szántó Lajosnál, (VArosi gSrftlrdSvel szemben.) Meg Ielemi a SZINÉSZETl LEXIKON A Színészei! Lexikon minden Időkre és minden népekre kiterjed, léhát egyetemes munka. A Színészei! Lexikon két kötetben telje«, befejezett mtl, melyet a vásárló közönség egyszerre kap kézhez A Színészet! Lexikon hófehér famentes papíron készült a Gytíztífé!e elismert értékű szaklexikonokkal azonos kiállításban, mint e sorozatban előz*le<r mSr megte'ent Művészeti-, Irodalmi-, Technikai- és Zenei Cexlkon. A Színészei» Lexikon könnyen kezelhető formáin. Bekötése erős angol Bnckram-vészonból való, az artlsztikas ra|zu díszítés valód! aranyból készült. A Színészei! Lexikon kétkötetes teljes pél- SAnPlldÁ dánysnsk együttes ára ... J V PC1U£U A vételár 5 jtengös SavI részleiek, ben flzet&etö. Megrendeléseket elfogad a Délmagya^rszág Hirlapés Nyomdavállaiat R.-T.
