Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-27 / 142. szám

8 DfiLMAGYARORSZAG 1930 funius 27. , A PélmagyaroM^Ag regénye STEFAN ZWEIG: A RCNDŐRMINISZTCR FOUCHE ÉLETE Fordította* SZINNAI TIVADAR Itt telepszik le a kimustrált öreg intrikus a háztartásához tartozó két fiatal nővel, akik közt alig van valami körkülönbség, bár az egyik a felesége, a másik a leánya. Szép, nagy házat bérel és pompásan berendezteti, a linzi iparosok és kereskedők őrömére, akik ritkán jutnak ahhoz a szerencséhez, hogy egy milliomosnak dolgozhassanak. Néhány család szivesen megbarátkozik az érdekes és dúsgazdag idegennel, de a helybeli nemesség csak Castellane grófnőt fogadja be soraiba, mig férjét, Fouché urat, közönséges kalandornak tokinti. Vézna vállán hiába fityeg a hercegi palást, csak a szatócs fiát látják benne. Tehát a nemesek közt nincs sok keresnivalója, a hivatalnokok pedig titkos utasítást kaptak Bécsből, hogy lehetőleg kerüljék a társaságát Fouché, aki azelőtt ezernyi szállal kötötte magát az emberekhez, most kénytelen belenyugodni abba, hogy még ebben a kis városban is teljesen elszigetelten éljen. Egy kortársa, aki memoárjaiban beszámol egy bálról, amelyen Fouché is résztvett, a következőket irja róla: »Feltűnő volt, hogy mialatt a hercegnőt valósággal körülrajongták, a férjét teljesen elhanyagolták. A herceg közepes termetű, csúnya arcú ember, aki ilyen bálokon aranygombos kék frakkban szokott megjelenni. A frakkhoz fehér nadrágot és fehér harisnyát húzott és mellére kitűzte a nagy osztrák Lipót-rendjelet Többnyire a kályhához támaszkodva magányosan állt és a táncolókat figyelte. Valahányszor erre az emberre néztem, aki valamikor Franciaország leghatalmasabb minisztere volt és most kitüntetésnek vette, ha egy hivatalnok szóba állt vele vagy sakkozni hivta, megesett rajta a szivem és önkéntelenül is a földi szerencse forgandóságára kellett gondolnom.« Fouchét utolsó pillanatáig egyetlen erős érzés élteti: az a remény, hogy valaha még visszanyeri a szerepét a politika színpadján. A kor, a kimerültség, a szellemi és testi lomhaság jelei sem tudják kiábrándítani abból a rögeszméjéből, hogy előbb-utóbb miniszter lesz megint. A francia kormánynak majd eszébe jutnak még a mindenre használható Fouché érdemei és a sors, mint annyiszor, újra kiemeli a homályból. Régi szokásához híven, Fouché tovább szövögeti hálóját, szüntelenül levelez barátaival és egykori ügynökeivel. De most már senki sem törődik ezzel az irkafirkával és Fouché hálója közönséges pókháló marad a linzi ház padlásán. Erre könyvet ir a saját érdemeiről. »Feljegyzések az otrantoi hercegről — irta: egy kortársa.« Ilyen cimen jelenik meg a kis névtelen könyv, amely áradozó hangon, szinte lirai lendülettel dicséri Fouché jellemét, tehetségét és politikai bölcsességét Ugyanekkor Fouché ügyesen elterjeszti a hírt, hogy az emlékiratain dolgozik. A memoárok Brockhaus kiadásában fognak megjelenni, XVIII. Lajosnak ajánlva. Ezzel a fenyegetőzéssel Fouché figyelmeztetni akarja az ellenségeit, hogy vannak még mérges nyilak a tarsolyába a és jő lesz vigyázni, mert ha megharagszik, még sok kellemetlenséget szerezhet néhány embernek. De senkisem ijed meg, senkisem próbálja kiengesztelni. Ekkortájt vita támad a francia kamarában a száműzöttek visszahívása felől, de Fouché neve szóba sem kerül. Vem támadják, nem védik, egyszerűen nem ;ondolnak rá többé. Három évi távollét elég volt ahhoz, hogy teljesen elfelejtsék. Otranto hercege nincs többé, csak egy szürke, mogorva, epés, magányos öreg ember sétálgat unatkozva Linz uccáin. Néha egy-egy kereskedő megemeli a kalapját a beteges arra, görnyedt tartású öreg ur előtt, egyébként nem ismeri senki. A történelem, amely az örökkévalóságot szolgálja, szörnyű bosszút állt azon a* emberen, aki mindig csak a Pillanat kegyeit leste: eltemette elevenen és ráborította az ismeretlenség koporsófedelét Annyira megfeledkeztek az otrantoi hercegről, hogy amikor elhagyta Linzet, legfeljebb néhány rendőrtisztviselő tudott róla, más észre sem vette. Metternich 1819-ben megengedte Fouchénak, hogy Triestbe költözzék. Azért volt ilyen kegyelmes hozzá, mert megbízható forrásból megtudta, hogy ez a terhes vendég már úgysem alkalmatlankodhaiik neki sokáig. Tüdeje felmondta a szolgálatot, a zord klima igen gyorsan kivégezné, Triest tengeri levegője sem gyógyíthatja meg, csak könynyebbé teheti a haldoklását. Triestben alig mutatkozik az emberek közt Csak mise idején láthatják néha, amint vánszorog a templom felé. Ugyanaz a Joseph Fouché, aki negyedszáz éwel azelőtt az oltárokat rombolta, most ősz fejjeL, összekulcsolt kézzel, reszkető lábbal térdel »az esztelen babona csarnokában« és bizonyára sóvárgó sóhajtással gondol azokra a békés szemináriumi folyosókra, ahol pályafutását megkezdte. Egész életén át harc és ambíció foglalkoztatta a lelkét, de most már teljesen megváltozott Most már csak békét akar és szeretné kiengesztelni az ellenségeit Napoleon testvérei és nővérei, maguk is bukott, elfelejtett, jelentéktelen emberek, néha meglátogatják és elbeszélgetnek vele a régi nagy időkről. Nem győznek csodálkozni rajta, hogy Fouché mennyire megszelídült, hogy milyen csendes ember lett belőle. Szegény árnyék, ki gondolná róla, hogy valaha rettegett, veszedelmes ember volt, aki husz éven át zavart szított Európában és birkózásban legyűrte korának leghatalmasabb embereit! Most csak egy vágya van: békés, csendes halál Utolsó óráiban kibékül Istennel és az emberekkel. Kibékül Istennel: a harcos atheista december végén papot hivat, egyikét azoknak a »világcsalóknak«, akiket jakobinus-korában ki akart irtani a föld színéről; most alázatosan lehajtott fővel meggyón és felveszi az utolsó kenetet. Aztán kibékül az emberekkel is: halála előtt megparancsolja a fiának, hogy íróasztalából szedje ki az összes iratokat; tűzbe dobatja a sok levelet és okmányt amelytől még annyian félnek; valószínűleg kályhába kerültek azok a memoárok is, amelyekkel éveken át fenyegette a világot A haldokló gyengesége volt-e vagy későn ébredező jóság, az utókor ítéletétől való félelem vagy teljes közöny — nem lehet tudni, mi indította rá, de tény az, hogy halálos ágyán megsemmisített minden írást, amely másoknak árthatott volna. Élete végén, életében először lemondott minden hatalomról mások fölött. Belefáradt az életbe, a hcj-cba, az emberekbe. Pihenésre vágyott és feledésre. .... Ez a különös, viharos emberélet, amely az északi tenger egyik kikötőjében kezdődött, 182C december 26-án befejeződött a déli tenger öblében, Triest városában. E sokat hánytvetett testet december 28-án leresztik abba a kis gödörbe, ahol végleg megpihent Az otrantoi herceg halálhire nem kelt nagy érdeklődést a világban. Az emlékezések halvány füstfelhője, ha itt-ott fel is szállt, csakhamar eloszlott és nyomtalanul eltűnt a nyugodtabb kor sima egén. De négy éwel később Fouché neve mégegyszer nyugtalanitja a világot. Elterjed a hir, hogy memoárjai nemsokára megjelennek és kor néhány hatalmasa idegesen fészkelődik az ágyában: mi lesz, ha e kellemetlen ember ajka megszólal a földben és beszélni kezd a sírjából? Talán mégsem égett el az a sok bizalmas levél és kompromittáló akta, amely valaha zsúfolásig megtöltötte a világ legügyesebb rendőrfőnökének a fiókjait? De Fouché még a halála után is hü maradt önmagához. Állítólagos emlékiratai, amelyeket egy élelmes könyvkereskedő 1824-ben Páriában kiadott, éppenolyan megbízhatatlanok, mint amilyen Fouché volt, amíg élt Fouché még a sírjában is makacsul összepréselte az ajkát, még a koporsójában sem árulta el féltve őrzött titkait. Maga is titok volt és titok maradt mindörökké, alakja sohasem lép ki a félhomályból, amely az igazi eleme volt Talán éppen ez csábított arra az inkvizitori játékra, amelynek Fouché a mestere volt. Talán éppen ez birt rá arra, hogy elmosódó nyomaiból tekervényes életútját megrajzoljam! és sorsának viharos eseményeit követve a különös politikus tipusát megformáljam. VÉGE. Szeded ssc. lcir. Városi Sxinfjáx Péntek este 8 órai kezdettel Bérletszünet Az utolsó Verebély-lány Operett 3 felvonásban. Drégely Gábor »A kisaszszony férje« rimü vígjátékából irta: Harmatit Imre. Zenéjét szerzett© Ábrahám Pál. Rendezi Sziklai Jenő. Vezényli Beck Miklós. Személyek: Dorozsmay István — — — Ajtay K. Andor Halmay Berci — — — — Páger Antal Wallakeővy Ármin — — — Vágó Arthur Zamárdv Béni — — — — Herczeg Vilmo« Gáthy Pál — -4 — — — Cselle Lajos Tamás Tamás — — — — Veszély Pál Netly — — — — — — Sz. Patkós Ina* Forró Sári — — — — Kiss Manyi Tamásné Zsuzsi — — — Kádár M. Gáthyné Erzsi — — — — Hegedűs Rózri Annuska — — — — — Sándor Stefi Gyuri — — — — — — Csonka Antal ' Laci — — — — — — Csanádi Antal Tusi — — — — — ,» Borbás Juci Mid — — — — — — N. Németh Gtsf Frjci —— — —— — Varga Teri Juci — — — — — — Toldi Manci Apróhirdetések Használt bútorok, teljes hálószoba is, — ottomán, ebédl <5 kredenc, székek, gázsparherd, sparherd, lámpák, konyhabútor stb. minden el fogadható áron eladó. Megtekinthető d. e. 10— IS és d. u. 4—7 órákban Széchenyi tér 16., L em. I. ajtó. Egy nikkelyes gyermekkocsi eladó. Margit a. 28., földszint 4. Kiadó lépcsőházi bejárat, tal előszobás bútorozott szoba. Oroszlán n. 4, III. 7. Különbejáratu bútorozott szoba kiadó. Feketesas u. 22., L 2 Bútorozott szoba kiadó. Korona ncca 15., lépcsőház III., L em., 10. Uecai bútorozott szoba fürdőszobává] kiadó. Tisza L. kőrút 22., IL & Különbejáratu, szépen bútorozott szoba fürdőszoba használattal kiadó. Margit ucca 3., L 1 Kéí szobás5 lakás villannyal, esetleg széo kertlel olcsón kiadó. Vasasszentpéter ucca 23. OleaA, ttrdíazoM», WUBnbejí™tn, nj gareontakösok és egyéb kisebb lakások viz-, g&x- 6« vülanyber«idezéBs«l kiadók. Boreaényi nooa 10. «• Uj tér 6. az. alatt. 75 Foglalkozás Tanuló- és kifutólányok felvétetnek Wigner női szalon, Kárász u. 6 a., I. ADÁS-VÉTEL Keresek megvételre jó állapotban levő kétpárevezős csolnakot Megkeresések: »Csolnak« jeligére a kiadóba küldendők. Ha JólzO s» Neumájer kenyeret akar, kerobne fel Mlkxsith KAI min nooa 8 rz, Kosán th T AÍnaag&rnt 81. sí. éa Bzenth&romaücr o. 13. az a. üzleteket, hol nöfefiér 28 a. félbat na 24 fillér rox3, 16 /111 ér. Sugáruton félbáz jólmenő füszerüzlettel »Nagyon olcsón eladó« jeligére a kiadóba. 6-76 telefonhívásra mindennemű príma tüzelőanyagot azonnal szállítok 48 Popper G. utóda Arany lános-o. 13. ••AUJIJ-J^ »Titokzatos« jeligére levél ment »Sötét szempár« Jeligének levele van. Intelligens, független aszszony hozzáillő barátnőt keres. »Jó barátság« jeligére. »Ár nem határoz« jeligére levél ment a kiadóba.