Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-27 / 142. szám

1930 junius 27. 0ÉLMAGYARORSZAG Várhelyi prelátus és dr. Raskó Istvánné rágalmazás! pöre a „Vénusz" cipőgyár tulajdonosa ellen A járásbíróság csak részben rendelte el a bizonyítást (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes rá­galmazási pör tárgyalását kezdte meg csütörtökön délelőtt dr. Rádag László járásbiró. A pör vád­lottja Maróthy Ferenc, a »Vénusz« cipőgyár tulaj­donosa volt, akit rágalmazás és becsületsértés miatt jelentett fel Várhelyi József pápai prelátus, dr. Raskó Istvánné, a Katolikus Nővédő elnöknője és Szűcs Béla pékmester. Az ügy előzménye több évre nyúlik vissza. Ma­róthy Ferencnek egy 56 ezer pengős polgári pöre volt Szűcs Bélával. Egy napon Szűcs Béla meg­jelent a belvárosi plébánián és előadta, hogy közte és a Maróthy között folyó pór szerencsés kime­netele esetén 16 ezer pengőt ad jótékongcétra. Az összeget deponálta is. A pört Maróthy a sze­gedi táblán elvesztette. A Kúria áz Ítéletet meg. semmisítette és visszaküldte a szegedi Ítélőtáblád hoz. Ekkor Várhelyi József magához hivatta Ma. róthg Ferenoet azzal, hogy egyezkedjék ki az ügy­ben és a tárgyalások lefolytatásával dr. Balogh Isfrán káplánt bízta meg. A tárgyalás eredménnyel is végződött. Az egyezség szerint Maróthy ka­pott készpénzben tízezer pengőt és ígéretet arra, hogy a kereskedelmi minisztériumban fekvő állam segély iránti kérését támogatni fogják. Az egyezség alapján a pör megszűnt, Maróthy felvette a tízezer pengőt, azonban a kérvénye ügyében nem kapott értesítést Többször kérte, hogy az egyezség értelmében intézzék el az állam­segély iránti kérvényét, majd beadványt intézett dr. Glattfelder Gyula püspökhöz, amelyben olyan kitételeket használt, amelyek miatt Várhelyi József, Raskó Istvánné és Szűcs Béla megindította a rágalmazási pört ellene. A csütörtöki tárgyaláson Maróthy Ferenc ár. Györki Imre országgyűlési képviselő, védő kíséreté­ben jelent meg. A sértettek közül egyedül dr. Raskó Istvánné jelent meg. A bíró kérdésére Maróthy kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, mert amit tett, azt közérdekből tette. Ezután előadta az előzményeket, ismertette azokat az indokokat, amely őt a beadvány megírására késztették. Ezek az okok: hogy a polgári pörben őt a plébánián kiegyeztették, hogy a Szűcs által felajánlott 16 ezer pengőből neki csak 10 ezer pengőt fizettek, hogy dr. Raskó Istvánné telefonon értesítette a plébániát arról, hogy a Kúria a tábla Ítéletét megsemmisítette. Ezután dr. Györki Imre védő bizonyítást indít­ványt terjesztett elő a vádpontok igazolása, ne­vezetesen arra, hogy Maróthynak az események anyagi romlását idézték elő és hogy valóságos tervet szőttek Maróthy ellen. Tanuként kérte ki­hallgatni: dr. Muntyán Istvánt, dr. Nekich Richár­dot, Gárgyán Imrénét Szántó Mihályt, dr. Tóth Imrénét, Zehntbauer Jánost, Bohn Antalt, Szittner Jánost, Szűcs Bélát, dr. Becker Vendelt, dr. Ba­logh Istvánt, Várhelyi 'Józsefet, Kapossg Gyulát, Márkg Józsefet, dr. Tóth Imrét, dr. Sarkady Győ­zőt, dr. Tonelli Sándort, a Nemzeti Hitelintézet szegedi fiókját, dr. Lévag Ferencet, dr. Glattfel­der Gyulát és dr. Sopsich Jánost A sértettek képviselői a bizonyítást ilyen érte­lemben ellenezték és mindössze az inkriminált kifejezésekre kérték kihallgatni: dr. Becker Ven­delt Várhelyi Józsefet, dr. Tóth Imrét Márkg Jó­zsefet, dr. Tonelli Sándort, Kapossg Gyulát és Balogh Istvánt. A bíróság igy is határozott Dr. , i Györki védő semmiségi panaszt jelentett be. A sértett képviselői kérésére a bíróság 30 napos határidőt adott az ellenbizonyitékok beterjeszté­sére. A tárgyalást ezután elnapolták. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László Agazo. Az 1522. év! egyházi özedlajstrom­ban szerepel Agazo Elexius, ki a Vargák uccájában lakott és 6 dénár egyházi adót fize­tett. Nem valószínűtlen, hogy Lovász volt a családi neve és e nevet csak az adóösszeiró fordította latinra. Agáczy. Nem lehetetlen, hogy azonos a Sze­geden már a XVI. századból ismert »Akachy« családdal. Agáczy Dániel ügyvéd 1845-ben nyilatko­zatot irt alá, amely szerint részesedni kíván a közterhek viselésében. 1848 május 14-én városi alügyésznek, ugyanazon év junius 24-én nedig tanácsnoknak választották meg. Agáczy László, aki zenemüveket is adott ki, 1857-ben tanitó lett a felsőyárosi iskola I. osztályában. Innen azonban csakhamar vi­dékre költözött Agáczy Nándor a nyolcvanas években tit­kára volt az 1848—49-es betegsegélyző és te­metkezési honvédegyletnek. Agátz. Szeged legrégibb könyvkötője, akit ismerünk, Agátz András, ő volt az 1743-ban alapított könyvkötő és kötélverő céh első mes­tere. Agoi". Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom­ban szerepel Agor Antal, 6 dénár adóval. A Szent György-uccában (ma Dugonics-ucca) la­kott Nevét talán >Agár«-nak ejtették ki. Agőcs. Agócs József mester 1861-ben lépett be a magyar szabók céhébe. 1872-ben még tagja volt a céhnek. Agócsy. Régi, nagy familia volt Zemplén­ben; azonban Nagy Iván szerint már száza­dokkal ezelőtt kihalt Egy »Agotsi« Mihály mestert 1820-ban fel­vettek a szegedi csizmadia céhbe. Agócsy Imre (sz. 1832 január 5., meghalt 1910 november havában) nagyon ismert üzlet­ember volt Szegeden. Atyját anyját korán elvesztette. 1848-ban, tizenhat éves korában honvédtüzér lett s a tüzmesteri rangig emel­kedett. A szabadságharc után büntetésül tíz évig kellett szolgálnia az osztrák hadsereg­ben. 1862-ben nőül vette Barina János ha­lasi igazgató-tanító és Bernáth Julianna leá­nyát, Barina Vendel plébános, »Kuthen« név alatt ismert költő nővérét Házasságukból a következő gyermekek születtek: 1. Ödön, sz. 1863 julius 8. Neje Bernáth Mária, ármentesitő társulati pénztárnok volt; meghalt 1911 december 2-án. 2. Gyula, sz. 1865. A Pallaviciní-uradalom voll számvevője; jelenleg szatymazi szőlőbir­tokos. Burg Dénes gyógyszerész leányát Ró­nát vette nőül. Leányuk, Agócsy Rózsa 1929­ben férjhez ment dr. Imre Mihály kerületi orvoshoz; ezeknek fiaj Imre József, sz. 1930-ban. 3. Miksa, sz. 1868. Meghalt 1885-ben. 4. Imre, sz. 1871-ben. A vasúti leszámítold hivatal tisztviselője volt; most a szegedi Strand igazgatója. Neje Kiss Teréz, Kiss Imre építő­mester leánya. Gyermekeik: a) Gyula, az OTI tisztviselője; felesége Mar­git Fiuk: Pál, sz. 1923. b) István, meghalt a háborúban szerzett be­tegsége következtében. Fia: Endre. c) Juliska, Göndör Vince OTI hivatalnok. d) Ilonka, Lapu Jenőné. 5. Jenő, sz. 1872. Kiskorában elhalt. 6. Dezső, sz. 1874. Kiskorában elhalt 7. István Vilmos, sz. 1875 julius 8. Gimná­ziumi érettségije után a vasúti leszámitoló hivatal tisztviselője lett és 1926-ban vonult nyugalomba mint vasúti felügyelő. 1905 má­jus 6-án nőül vette Szakáll Idát, (sz. 1886), Szakáll József hírneves szabómester, városi képviselő és Auer Teréz leányát. Gyermekeik: a) László, jogszigorló, kiváló zenész, jelen­leg Pécsett kántor és énektanár; sz. 1906 feb­ruár 2. b) Sarolta, sz. 1907 május 5. Hrabák Zol­tán tőrvényszéki tisztviselő neje. c) Ida, sz. 1909 április 6. Kereskedelmi iskolát végzett, zeneakadémiai növendék. d) Margit, sz. 1911 december 22. Kereske­delmi iskolát végzett. 8. Jenő, sz. 1878. A világháborút végighar­colta. A Nádor-csatorna ármentesitő társulat műszaki tisztviselője Székesfehérváron. Nőül vette Losonczi Kármán Sándor v. szolgabíró, ügyvéd leányát, Irént. Gyermekeik: a) Miklós, sz. 1905 április 11. A GazdáK Biztosító Szövetkezete tisztviselője. b) Irén, sz. 1918. 9. Dénes, sz. 18S1. Telekkönywezető Buda«! pesten. Felesége Fitz Flóra. 10. Sándor, sz. 1884, kiskorában elhalt 11. Endre, sz. 1886, kiskorában elhalt , Ezeken kivül hir szerint még az Alsóvá­roson is vannak Agócsiak, akik talán a csiz­madia Agócsi leszármazottjai. Agszenti. Görög eredetű család, melynek fii XIX. század elején nagy szerepe lehetett Sze­ged történetében. Vedres a duna—tiszai csa­tornáról szóló müvében 1805-ben a tiszai ha­jókról a következőket irja: »Az egyik tölgyfa­hajó az ide való kereskedő Agszenti uré, bifi 2600 mázsát és neveztetik Szeged-nek.t Agyas. Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom­ban Agyas Gergely Szentlélek-uccai lakos 61 dénár adóval szerepel. Nem lehetetlen, hogy* nevét Ágyas-nak ejtették ki. Aichner.' 1861-ben Aichner Alajos szegedi lakos családi nevét az Udvari Kancellária engedélyével Arányi-ra változtatta. Ez az Aichner Alajos 1858-ban már szegedi sópénzJ tárnok volt lifitoft műtét miatt letartóztattak my szegedi szülésznőt és örlj zetbe vettek egy tanyai leányt (A Délmagyarország munkatársától.) AS rendőrség csütörtökön reggel letartóztatta! Kakuk Gáborné szegedi szülésznőt, aki néhány héttel ezelőtt tiltott műtétet hajtott végre egfl alsótanyai lányon. A leány egy alkalommal megjelent Kakuk Gábornénál, aki azonnal beleegyezett abba, hogy segit a lányon. A mai tétet végre is hajtotta, azonban a lány meg^ betegedett. Agyba került, a tanyán pedig sutj togni kezdtek arról, hogy a lányon tiltott! műtétet hajtottak végre. A lány hozzátartozói is több helyen emiitették a dolgot, ugy, hogy a rendőrség is tudomást szerzett az ügyről Megindították a nyomozást, mely csütörtök reggel Kakuk Gáborné letartóztatását ered­ményezte. Kakuk" Gábornét a rendőrség kihallgatá^ után átkísértette az ügyészségre. A szülész­nővel egyidejűleg őrizetbe vették az időköz­ben felgyógyult leányt is. Mindkettőjük ellem tiltott műtét miatt indul meg a bűnvádi el­járás. Belvárost Moxt Péntek, szombat, vasárnap Ábri$ rózsája éneklő, zenélő én beszélő fllm NANCY CARROLL én CHARLES ROGERS főszereplésével. — Aionkivttl a hangot kísérő mlHor. EesxölUiotí régi |>elyáralcUl Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korxó M02I Péntek, szombat, vasárnap Az asszony és a korbács ¡Z ¿E2S& P§yJÍU Haver főszereplésével. Azonklvöl: A kii szom­szédvár. Vidám történet Eddie QaiUan-nal. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ttnnepn&p 3, 5, 7, 9 érakor wmmmmmmmm^mmmmmmm^mmm^^^^^^u Citrom minden mennyiségben kapható Csikósnál, Polgár ucca 19. sz. Telefon 18—97J VSRU MIHÁLY gyárosnál SZESED Aradi ucca 4. Telefon 469. Mindennemű kOieiAru, zsineg, ztak, ponyva, lótakaró, holóaz «»tenni* háló, gyermek hinták, tornaszerek 10 flyár! A r o n kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom