Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-19 / 136. szám

1930. Junius. 19. DFXMAOYVRORSZAG tl A !>élmagyarország regénye STEFAN ZWEIGT A RENDŐRMINISZTER FOUCHÉ ÉLETE Fordította» SZ1NNAI TIVADAR . . : 71 Másnap be vonulnak' a szövetsegesek csapa­tai Párisba. Az előzetes megbeszélés szerint megszállják a Tuilériákat és egyszerűen rá­zárják a képviselőkre az ajtót. Fouché ugy tusz, mintha mindez meglepetés volna a szá­mára. Azt indítványozza kollégáinak, hogy az erőszak elleni tiltakozás jeléül jelentsék be lemondásukat. Ez a szinházias gesztus min­denkinek tetszik és az egész kormány be­ugrik a csapdába. Egy napig nincs kormány Franciaországban. Aztán megjelenik XVTII. Lajos és az ujjongó tömeg határtalan lelke­sedéssel fogadja. A tömeget, az ujjongást, a lelkesedést persze Fouché rendezi, lepénzelt statiszták segítségével. Fouché kollégái most látják csak, hogy mi­lyen ravasz intrika áldozatai lettek. És a Moniteurből megtudják azt is, hogy ki volt a rendező és mit kapott a munkájáért? A feddhetlen becsületü, de kissé korlátolt Car­not dühbe gurul: — Hát velem mi lesz — áruló? — kérdezi Fouchét. Ostoba fráter, menjen a pokolbal —• förmed rá az uj királyi miniszter. A két régi jakobinus e jellemző, lakonikus párbeszédével fejeződik be az újkor legcsodála­tosabb drámája, a forradalom és a nagy, ragyogó fantazmagória: Napoleon üstökösutja a világtörténelem egén. A kalandok hősi kora véget ért, most a polgári kor következik. KILENCEDIK FEJEZET. ronctie bukása és vege 1815-1820. Napoleon bucsu-uralma, a száz nap, lejárt. 1815 julius 28-án XVIII. Lajos király, fehér paripáktól vont pompás hintaján bevonul Párisba. Nagyszerű fogadtatásban van része: Fouché kitett magáért. Lelkesen éljenző tömeg veszi körül a hintót, minden háztetőn fehér zászló lengedez, ahol nem tudtak zászlót sze­rezni, sétabotra vagy esernyőnyélre kötött fe­hér abroszokat lógatnak ki az ablakon. Este fényárban úszik a város, a jókedv olyan ma­gas fokra hág, hogy a közönség a porosz és angol megszállócsapatok tisztjeivel táncol az uccán. Egyetlen hang sem zavarja meg az ünnepélyek harmóniáját, az elővigyázatosság­ból kirendelt csendőrség fölöslegesnek bizo­nyult. Joseph Fouché a legkeresztényibb ki­rály uj rendőrminisztere kifogástalanul gon­doskodott uralkodójáról. A Tuilériákban, ugyanabban a palotában, ahol nemrég még Napoleonnak hajbókolt, várja Otranto her­cege XVIII. Lajost, akinek a testvérét huszon­két évvel azelőtt halálra Ítélte és lenyakaz­tatta. Most buzgón hajlong Szent Lajos sarja előtt és jelentéseit igy irja alá: »Felséged leg­hűségesebb és legalázatosabb szolgája«. Jel­lembeli akrobata-mutatványai közt ez volt a legmerészebb, egyúttal utolsó kötcltánca a politikai porondon. De nem sejti, hogy baj lesz, egyelőre minden jól megy. Amig a király nem ül még biztosan a nyeregben, nem rös­telli Fouché segítségét igénybe venni. Szükség van még erre a csepűrágóra, aki olyan kitű­nően érti a mesterségét. Hiszen hátra vannak még a választások; a király megbízható több­séget akar a népparVimentben; ki tudná job­ban összetoborozni a royalista többséget, mint ez a minden hájjal megkent jakobinus 1 Van még néhány más piszkos és véres ügy is, amelynek elintézéséhez jó lesz ez a mocskos kesztyű. A kesztyűt aztán el lehet dobni, minek a királyi ujjakat besározni? Mindjárt az első napokban akad ilyen ügy. Száüiüzetésében a király ünnepélyesen meg­ígérte, hogy amnesztiát fog adni és nem bün­tet meg senkit azért, hogy a száz nap alatt a trónbitorló szolgálatában állt. De ebéd után más szemmel olvassa az ember az étlapot. Királyok nem tartják magukra nézve köte­lezőnek azt, amit trónigénylő korukban meg­ígértek. A vad royalisták is, hogy saját érde­meiket kiemeljék, türelmetlenül követelik a királytól, hogy büntesse meg azokat, akik cserbenhagyták a liliomos zászlót. XVIII. végül kénytelen engedni híveinek, akik tud­valevőleg royalistábbak, mint maga a király. Az uj rendőrminiszter parancsot kap, hogy állítsa össze a halálra és száműzetésre ité­lendők névsorát. Otranto hercege savanyu arcot vág eíre a megbízatásra. Micsoda kegyetlenség? Csak nem lehet megbüntetni embereket ilyen csekély­ség miatt, csak azért, mer okosan cseleked­tek és a győzteshez pártoltak, ahhoz, aki akkor erősebb volt? Hiszen az ilyen listát igazság szerint a saját nevével kellene kez­denie! Kellemetlen helyzet! Fouché cselhez folyamodik, hogy kivágja magát. A harminc­negyven főbünös megnevezése helyett hatal­mas paksamétát nyújt be, amely sok száz nevet tartalmaz, sőt némelyek szerint ezret. Követeli, hogy mindezeket büntessék meg vagy senkit sem. Ugy spekulál, hogy a királynak nem lesz bátorsága ennyi embert megbüntetni és az egész dolog abbamarad. Csakhogy a minisztérium élén Talleyrand áll, aki legalább olyan ravasz róka, mint Fouché. Amint észre­veszi, hogy a keserű pirula nem ízlik Fouché­nak, mindent elkövet, hogy mégis lenyelesse vele. Könyörtelenül megcenzurázza Fouché listáját, mindössze negyven-ötven nevet hagy meg rajta, aztán átadja a névsort Fouchénak azzal az utasítással! hogy hajtsa végre az Íté­letet. Fouché Iegokosabban tenné, ha szépen le­mondana az állásáról és hátat fordítana a közügyeknek. De ismerjük Fouché gyenge pontját: okossága nem tud versenyezni az ambíciójával. Inkább vallalja a közmegvetést és az ezrek gyűlöletét, de nem mond le a hatalomról. Másnap megjelenik a száműze­tésre Ítéltek listája, mely a francia közélet leghíresebb, legdicsőbb neveu tartalmazza. Rajta van Carnot a köztársaság megteremtője, akit »l'organisateur de la victoire« néven em­legetnek. Rajta van Ney marsall; számos győ­zelem kivivőja, aki megmentette a hadsereg romjait az orosz jégpokolból. Rajta van a lis­tán majdnem minden politikus, aki az utolsó 15 autót indit 5 dijat hódit a Mercedes-Benz 2 aranyszalag mint a iury legmagasabb kitüntetése 1 első dij 2 második dij m Mercedes-Benz Automobil RT. Budapest, Váci D. 24. Tel. Aul. 868-44. KOrzefkéDVlcelet: Fabrltiky István automobil« • kereskedő, Szeged, Kossnlh Lajos sugárul 5. sz. iWMaiWMwy*iMMMMMMMMMyMMMMMMWMMUMMM«»á húsz év alatt tett valamit a hazáért. Még az otrantoi herceg neve is szerepel a listán. De nem az elitéltek közt, hanem a lista alján, ő az a miniszter, aki a király hevében nyilvánosságra hozza az Ítéletet, ő á hóhér, aki volt bajtársait a halálba vágy a száműzetésbe küldi. A vén jakobinus nagyon megalázta magát és megterhelte a lelkiismeretét ezzel a tetté­vel, De kitüntette magát a király előtt és jutalmat érdemelt. A legfelsőbb kegy a követ­kező formában sugárzott le rá: Fouché öt éve özvegy és most elhatározza, hogy újra megnősül. Valamikor az arisztok­raták vérére szomjazott, most arisztokrata vért akár" keverni a családjába. Castellane gróf­nőt vesz feleségül, tagját annak az arisztok­ráciának, amely ellen annak idején dörgő beszédeket tartott a hordók tetején. Változ­nak íz idők, változik a kép is. Fouché 1793­ban kalapáccsal tört be a templomba, hogy »a babonás fanatizmus jelképeit« szétrom­bolja. 1815 augusztusában már azért keresi fel a templomot, hogy alázatosan letérdeljen és frigyére a püspök áldását kérje. Otranto hercege ismeri az arisztokrata szokásokat: házassági szerződését aláíratja a főnemesség tagjaival. Az első tanú, akt ezt az érdekes okmányt mami propria aláírja: maga a ki­rály, XVIII. Lajos. (Folyt kftv.) Az lüel szezon szenzációi az OPCI «mmm csodakerékpárck. BaUon-pilifimi. MotorÜléSSel, 2inm.-es küllőkkel. PHILIPS-RADIOK IS havi reszlelre. 35 SPORTKOCSIK gummik és alkatrészek legolcsóbbak W — a wm gépAruhazAban U L R HÍD IJCCA I. ZINESZETI LEXIKON szinmüvészef egyetemes enciklopédiája. Színjátszás * SzinpadmUvészet « Rendezés * Film Tánc * Varleié « Szinészies népszokások « Életrajzok. A legkiválóbb magyar és külföldi szakírók közreműködésével szerkesztette NÉMETH ANTAL. 1000 kép (168 mümellékleten és a szövegben) mutatja bo minden nép színjátszását, szinpad­és színházművészetét, a primitív népek teátrális szokásait, báb- és árnyjátékokat, a tánc­kulturát, jelmezeket, maszkokat, a filmszinjátszást stb. z kötet díszes angol« vászon-kötésben. Győző Andor kiadása Budapest, 1930. I Szegeden megrendelhető a Délmagijarország üirlap- Ngomdaváilalal Hészvénytársaságnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom