Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-17 / 134. szám

SZEGED, szerkesztőség: Somogyi uccu «2. L em. Telelőn: 13-33.^Kiadóhivatal, kOletHnkUnyvtAr és tegylroda Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda • I Hw Mpól ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlrall etlevélclmt Délmagyarország Szeged. Kedd, 1930 junius 17 Ara 16 fillér VJ. évfolyam, 134. száma ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-00, KUllUldSn Ö-40 pengd. - Egyes sz&m Ara hélkíír­nap 16, vasár- és Unnépnap 24 Ull. Hir­detések lelvétele tarifa szerint. Megfe~ lenlk hélfrt kivételével naponta reggel Döbrenfey Gábor fordítása ás a harc az alkoholizmusért Európa most már hamarosan rendbejön. X munkanélküliség csak mint rossz álom fog kísérteni. A forradalmak és ellenforradalmak emlékei belehalványodnak a mult ködébe. Nem fog itt senki készülni se gázháborura, se semmi más háborúra. Kiki békén fog la­kozni szőlőtője alatt és nem lesz, aki meg­háborítsa termékeny munkájában, övéi oda­adó gondozásában, a közért és a haladásért való szorgos és önzetlen munkájában. A fasiszta imperializmus, a bolseviki és a grófi autokratlzmus eszméi, eszközei és céljai mint rossz emlékek fognak tárgyaltatni és mu­togattatni. Egyenlő életföltételek fogadják és kisérik «végig az életen minden ember fiát s nem látunk többé kicserzett börü aggastyánt, aki egy élet munkája után menházban fo­gyasztja el a mindennapi barna kenyeret, amely könnyeitől sós. Európa földje virágzani s minden népe virulni fog. Ha pedig azt kérdezed, tisztelt olvasó, hogy tni az, amitől rózsaszínben látjuk az egész világot, mindenekelőtt a szigorú dorgálás ke­mény hangján kell megemlékeznünk a sajtó­ról. Igen, a sajtóról, amely hasábokat szen­telt a hágai és párisi tárgyalásoknak, a lon­doni leszerelési konferenciának, a román trónváltozásnak, Stresemann halálának és nekrológjainak, a francia kormányválságnak, Gandhi függetlenségi harcának, az angol mun­káspárt és liberálispárt közeledésének és ha­sonló csekélységeknek s mindössze néhány sorban emlékezett meg a szesztilalomellenes kongresszusról. Igen, mindössze néhány sor­ban, mert a sajtó mindig helytelenül mér­legeli az eseményeket, legtöbbször optikai csa­lódásban szenved s ex az oka annak, hogy nem ment még át a köztudatba, hogy nem az alkohol fogyasztása ellen kell küzdeni, ha­nem azok ellen, akik nemzetgazdasági, nép­egészségügyi, büntetőjogi, faji és kulturális szempontokból károsnak tartják az alkohol­fogyasztást. De most már átmegy s miután a sajtó a megérdemelt dorgálásban részesüli, nem mulaszthatjuk el rámutatni azokra a vi­lágrengető okokra, amelyek a szeszes italok fogyasztásának propagálóit vezetik. A XI. nemzetközi szeszlilalomellenes kong­resszus előadóinak nagy része orvos volt. Bi­zony. S a derék orvosok a többi között azzal érveltek, hogy klinikai megfigyelések alapján a bor a legjobb gyógyeszközök egyike. E sorok irója ncin orvos. Klinikai megfigyelései, sajnos, mégis vannak, még pedig a saját bőrén. Tapasztalati alapon tudna tehát felso­rolni néhány szintén kitűnő gyógyeszközt. Kongresszust kellene tehát összehívni annak az eszmének népszerűsítésére, hogy egészséges emberek is köteleztessenek a legkülönbözőbb betegségeknél bevált kitűnő gyógyeszközök mérsékelt fogyasztására. Apropo: mérsékelt fogyasztás. A Társadalombiztosító az alko­holfogyasztás ügyében már abban az idő­ben is agitált nyomtatványokkal, amikor még csak szerény Munkásbiztositó volt. Plakáto­kat adott ki, amelyeken illusztrálta, hogy mi­lyen az alkoholista és milyen az abstinens ember mája, tüdeje és szive, hogy milyen gyerekei lesznek az alkoholistának — sová­nyok, véznák, be Legek — és hogy mint ter­jeszti a szeszesital a tüdővészt és pusztít el nemzedékeket. Hasonló plakátokat a külföl­dön is terjesztettek. Ezekre az akciókra bi­zonvárn az n innns7tnlqt a rrmnkásbí?­— Az első magyar könyv, barátaim, amely sajtóhibák nélkül jelent meg. — Ez érdekes. Mutasd csak — mondta Deák FerenCj aki kinyitotta a csinosan bekö­tött könyvet s elkezdte olvasni a címlapot. — Shakespeare remekei. Első magyar ki­adás. Döbrentey Gábor ordítása. Fordítás helyett, amit a nyomdásznak szedni kellett volna, ordítás. Innen messziről azt a benyomást teszik ránk a mult héten tartott s^esztilalomellenes kongresszus felszólalásai, mint artikulálatlan hangok keveréke. Sajtóhibák és egyéb hibák is becsúsztak a szövegbe. Az orvos urak agi­tációja az alkoholizmus mellett valahogy ugy hangzik, mint amikor valakinek fordítani kell és — ordít tositókat, hogy az alkoholt mérsékelten szok­ták fogyasztani. De hiszen módjában van ezt mindenkinek tapasztalni. Mérsékelten fogyaszt alkoholt a bicskázó tanyai legény is. Valóban, ennek ar egyensúlyát vesztett vi­lágnak még csak arra van szüksége a bol­dogsághoz, hogy agitáljanak a szeszes italok fogyasztása mellett. A magyar kultúrtörténet egy kedves epizódjának emléke éled itt fel. Azokat az évtizedeket élték, amelyeket a mos­tani nemzedékek reformkorszak név alatt is­mernek. Széchenyi, aki pályája elején volt, vendégül látott egy társaságot. Deák és má­sok már ott beszélgettek, amikor Döbrentey Gábor meglehetősen elkésve megérkezett. A hóna alatt egy könyvet szorongatott és izga­tottan mondta: Bethlen Londonban Hendersonnel, Chamberlainnel és Baldwinnal tárgyalt Hendersonnal ismertette a kisebbségi problémát — A Bank of England-ban pénzügypolitikái kérdéseket tárgyalt London, junius 16. Bethlen miniszterelnök vasárnap Londonba érkezett, ahol a kor­mány hivatalosan fogadta. Ma reggel a ma­gyar követség tisztviselőinek jelentését fo­gadta a miniszterelnök, majd báró Rubido Zichy Iván követ társaságában a Foregin Officeba ment és látogatást tett Henderson külügyminiszternél. A miniszterelnök ezután felkereste Sir Robert Vansittartot, a Foregin Office állandó főtitkárát. Déli egy órára a miniszterelnök és felesége Sir Austin Cham­berlainhoz voltak hivatalosak löncsre. Bethlen délután a Claridge szállóbeli laká­sán az angol közélet néhány vezetőjét fo­gadta, majd az alsóházban Stanley Báldwin volt konzervatív miniszterelnökkel találkozott. Bethlen Hend-rsonnál rámutatott a kisebb­ségi kérdés jelentőségére és ismertette a ki­sebbségi kérdés hatását a középeurópai vi­szonyokra. Amig meg nem oldják ezt a prob­lémát, Kőzépeurópa politikai zavarai napi­renden maradnak. Délután a Cityt, majd a Bank of England-cl kereste fel és pénzügypolitikai kérdésekről tárgyalt, majd hosszasabban időzött Baldw'in­nál. Kedden Lloyd Georgenál tesz látogatást. Románia uj párisi teöveie: egy buUaresíi sportújságíró "Presan és Jorga Qivfák meg a szövetségeseket az októberi koronázásra Bukarest, junius 16. Az októberi koroná­zási ünnepélyekkel kapcsolatosan a kormány elhatározta, hogy meghívja mindazokat az or­szágokat, amelyek a háború alatt Romániával szövetségesek voltak. Ebből a célból Presan marsall és Jorga professzor megtették az elő­készületeket. Presan Jugoszláviát, Olaszorszá­got, Belgiumot és Franciaországot, Jorga pro­fesszor pedig a londoni udvart és az Egye­sült Államokat fogja meghívni. A király Diamandi párisi román követ he­lyére Dinu Cesianu sporthirlapirót, az >Ade­veruh sportrovatvezetőiét nevezi ki. A TEBE szegedi gyűlésén Hegedűs Lóránt a fiadiköicsön valorizáció megoldását sürgette • (A Délmagyarország munkatársától.) A TÉBE szegedi osztálya vasárnap délelőtt közgyűlést tar­tott a kereskedelmi és iparkamarában, amelyen több. nagyjelentőségű előadás hangzott el. Az ülést Kozma Ferenc nyitotta meg. örömmel állapította meg, hogy a magyar pengő ma már stabilabb a márkánál is. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hegedűs Lóránt tartotta meg érdekes előadását. Beszélt Popovics Sándor elismert pénzügyi zse­nialitásáról, majd a bankok szerepét ismertette a magyar gazdasági életben. A hitelkérdéssel fog­lnlko7va hivatkozott howv Af-><Tvnrnr<;7á<T fi.2 százalékért kap külföldi kölcsönt, ami azt jelenti, hogy itt ennél magasabb százalékkal kerülhet csak forgalomba a pénz. Ezt a drága pénzt a közönség természetesen nem szívhatja fel. A bankok nem oktrojálhatják rá senkire sem a kölcsönöket, mert könnyen az a veszély fenyegetheti őket, hogy a kamatokon kivül a tőkét is elvesztik. Ha külföldi kölcsönt akarunk kapni, ugy elsősorban a belső tőke hitelképességét kell biztositanunk> ennek pe. dig első feltétele a hadikölcsőn valorizáció prob­lémájának megoldása. Ezt a problémát egyszer már ki kell kftszöbölni a magvar pén7T>iacről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom