Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-15 / 133. szám

1930 junius 15. DÉLMAGYARORSZAG 13 Fotoriport Szegedrő! Csongrádi Takarék -palotája. A tanítónőképző. 'Az ipartestületi székház Üzenet az anyáknak Slekel Vilmos könyve Nemrégen egy könyv jelent meg a könyv­piacon, az utóbbi évek irodalmi és tudomá­nyos müvei között egyik legkülönb, amely olyan tárgyat dolgoz fel, hogy már emiatt is megérdemli a legnagyobb figyelmet s a leg­teljesebb megszivlelést. A könyv cime: Üzenet az anyáknak. Stekel Vilmos, a modern psycho­analizis egyik vezető korifeusa irta, aki évtize­dek tanulmánya, kutatása és tapasztalatai alapján fellebbenti a fátyolt sok titokról, amely az emberek lelkében borong. A gyer­mekkor tévedései, a családi élet hibái és bű­nei gyakran örök átkot ültetnek el a gyer­mek lelkébe. Felnőtt emberek légióinál ki lehet mutatni, hogy beteg lelkük első sebét az otthonból hozták magukkal. Nem öröklés foly­tán, hanem azért, mert a szülők nem ismerték önmagukat, még kevésbé értették gyermekei­ket és legkevésbé érdekelte őket, hogy egy uj élet alakítása van a kezükben, amikor gyermekeik lelkét kiformázzák. Stekel nem akar az úttörő forradalmi jel­szavaival rést ütni azon, ami jő és szép, okos és nemes volt a régi nevelésben. Feltárja az esetek szomorú seregét, amikor kicsi neve­lési hibák miatt a fel nem ismert gyermek­lélekből olyan individium nőtt fel, amely szenvedett az öntudata alatt elkorcsosodott, elvadult képzetek terhétől, elferdült, beteggé lett ösztönök sugallatától. Stekel azonban nem elégszik meg azzal, hogy felsorol eseteket. Megmutatja a segítség útjait is s valósággal ablakokat nyit a lélek olyan labirintusaiban, ahova sose jut el más, csak az, akit a disz­pozíciója is lélekelemzőnek teremtett, amely tulajdonság, sajnos, a legkevesebb emberben, a legkevesebb szülőben van meg. Stekel könyvei nyomán remélhetőleg friss levegő tódul a gyermekszobákba. Az anyák megtanulják, hogy a gyermek helyes irányú nevelésével egy nemzedék boldogulását és bol­dogságát segitik elő s szebb világfelfogás­nak, harmonikusabb közszellemnek vethetik meg az alapját, boldog, békés emberek uj Lársadalmát alakithatván ezzel ki. Ami pedig mindennél fontosabb az anyáknak: gyerme­keik az egészséges szeretet, zavartalan gyer­mekkor emlékeivel erősebbek, egészségesebbek, jobbak és boldogabbak lesznek. Az ilyen ember mindig büszkeséggel gondol okos anyjára, aki megóvta alantasságtól, mert az első babalé­péseknek nemcsak fizikai vonatkozásaira ügyelt, hanem a pici lélek zenéjét is igye­kezett a harmónia törvényei szerint tisztává nevelni. Stekel müvét nem győzzük eléggé az anyák figyelmébe ajánlani. Ami báj és finomság költő és tudós munkájában lehet, az mind megvan a stílus csevegő módjában, az ere­detiségben, a pompás megfigyelésekben és a gondolatok magasröptüségében. A kitűnő mun­kát dr. Gartner Pál forditötta magyarra, könnyed és szép nyelvezettel. t. a. Bécsi pillanatfelvételek A bécsi kereskedelmi és Iparkamara iparfejlesztési osztálya A bécsi kereskedelmi és iparkamara iparfejlesz­tési osztálya gyakorlati útbaigazításai és tanács­adásai mellett az iparosok elméleti továbbkép­zésével is igen erősen foglalkozik. Abból a célból, hogy a különböző mühelymunkálatokat gyakorla­tilag is hasznosithatóvá tegye, fényképfelvételeket, de filmfelvételeket is készit, amelyeket azután a kamarai kerület különböző helyein mutat be, hogy ezzel is szolgálja az iparosság továbbképzését. Információm szerint az iparfejlesztő osztály az elmúlt év folyamán Bécsben 44 tanfolyamot ren­dezett, a különböző ipari szakmák részére, Alsó­Ausztriában pedig 22-t. A szakmabeli tanfolyamokon kivül rendezett az iparfejlesztési osztály u. n. »kamarai tanfolyamo­kat« is, amelyek azokat a tudnivalókat ölelték fel, amelyeknek az iparosság tudományos és gaz­dasági továbbképzésénél veszi hasznát Ilyen tan­folyamokat tartott az iparfejlesztési osztály a vám és kereskedelmi politika köréből, földrajz­ból, a nemzetgazdaság történetéből, munkásbiz­tositóról, a munkások jogáról, az osztrák adókról, a tartomány pénzügyi politikájáról. Ugyancsak tan­folyamokat tartott az iparfejlesztési osztály a hi­telvédelemről, kartellekről, trösztökről és más oly kérdésekről, amelyek az iparosok számára a nem­zetgazdasági élet nagy területébe betekintést en­gednek. Ahol szükséges volt, ezeket az előadásokat ugyancsak vetített képekkel vagy filmfelvételek­kel mutatták be. Az iparosság, de a kereskedők jelentkező csoportja könyvvezetésben is kiképzést nyert, valamint idegen nyelvkurzusok is állottak a jelentkezők rendelkezésére. Ugy a kereskedők, mint Az Iparosok részére rendezték azokat az előadásokat is, amelyek az eladás művészetét, a reklám technikáját és a kirakatdiszitést tárgyalták. Az iparosság gyakorlati és elméleti kiképzését hivatott szolgálni a különböző kiállításokon való részvétel, amelyet a kebelébe tartozó iparosok és kereskedők részére maga az iparfejlesztési osz­tály tervez és rendez. A különböző kiállításokat megelőzően az iparfejlesztési osztály tanáccsal és tettel áll a hozzája fordulók rendelkezésére, külö­nösen abban a vonatkozásban, ami a kiállításra kerülő cikkek kiválasztását szállítási és vámkeze­lési dolgait illeti. A különböző ipari cikkek, ame­lyek kiállításra kerülnek, az iparfejlesztési osz­tály mintaraktárába szállíttatnak. Itt történik az áruknak szakszerű csomagolása, vámkezelése és továbbítása. A kiállítás megnyitása előtt részben Bécsből, részben pedig a kiállítás helyéről kör­irattal keresi fel az iparfejlesztési osztály azokat a cégeket, amelyeket a kiállított tárgyak érdekel­hetnek és ezért azokat a kiállítás megtekintésére hivja fel. Igen természetes, hogy az iparfejlesz­tési osztály csak azokat a cégeket, ipari üzeme­ket támogatja fentvázolt eljárásával, amelyek a szükséges eszközök felett nem rendelkeznek és igy reá vannak utalva az iparfejlesztő osztály tá­mogatására és útbaigazítására. Különösen ügyel az iparfejlesztő osztály arra, hogy ne mindig ugyanazok a cégek szerepeljenek kiállítóként. {Egy oég rendszerint kétszer, legfeljebb háromszor ve­het részt az iparfejlesztési osztály keretében ki­állításokon. Az iparfejlesztő osztály e politikáját azzal okolja, hogy két-három kiállításon történő részvétel bizónyságot tehet arról, hogy vájjon a kiállító cég produktumai kivitelképesek-e és hogy az illető iparos megszerezte-e azokat a tapaszta­latokat, amelyek az iparfejlesztő osztály útbaiga­zítása után most már alkalmassá tegyék az ipa­rost összeköttetések megszerzésére. Megemlítésre méltó az is, hogy az iparfejlesztési osztály as egyes kiállításra kerülő ipari üzemek összeállítá­sánál arra is ügyel, hogy az egyes üzemek termei­vényei egymást kiegészítsék és igy egy egész ter­melési csoportot alkossanak. Jellemző, hogy Bécsben is megismétlődtek azoK a jelenségek, melyek nálunk is szokásosak. Neve. zetesen kiállítás kiállítást követett, ami némely törekvő ipari üzemet megoldhatatlan feladatok elé állított, akkor, ha ez az üzem cikkeinek bevezeté­se céljából a különböző kiállításokon részt óhaj­tott venni, illetve a kiállításról nem óhajtott lema­radni. Mint nálunk, ugy Ausztriában is gondos­kodás történt arról, hogy a kiállítások tulon-tnl el ne szaporodjanak, nehogy a kiállítás eszmé­jét magát és annak célját discreditálják. Nem lenne tökéletes a bécsi kereskedelmi és iparkamara iparfejlesztési osztályáról szóló ismer­tetésem, ha annak a »Bécsi divat« és »Bécsi ipar­művészet« érdekében kifejtett működéséről meg ne emlékeznék. A legutéísó számlálások szerint 16 000 tagja van a bécsi ruházati szakosztálynak és 8000 tagja a cipőkészítők szakosztályának. A két szám ma­gában véve is bőségesen jellemzi e két iparnak igen nagy fontosságát. A »Bécsi divat« által támasztott követelmények szolgálata, főleg azonban ennek fejlesztése oly tradíció, melyet minden oly intézménynek követ­ni és magáénak vallania kell, mely Bécsben ipari érdekek istápolására létesült. Az iparfejlesztési osztály 1927. évben, a bé­csi divat fejlesztése céljából életre hivta a »Bécsi Modell (minta) társaságot«, melynek főleg az a oélja, hogy a közép- és kisipar rendelkezésére álljon. A női divat szakmákban ugyanis elengedhetlen követelmény a külföldi, főleg pedig a francia divatházakkal való összeköttetés. Amig a tehe­tős üzemek tulajdonosainak anyagi ereje aránylag könnyebbé teszi a külföldi minták beszerzését, addig ez, a szerényebb anyagi eszközök felett rendelkező üzemek számára — segítség nélkül — lehetséges alig lenne. Ezen az iparfejlesztési osz­tály ugy segit, hogy saját hatáskörében tanul­mányi kirándulásokat rendez, természetesen külö­nösen Párisba. A már előbb is emiitett Bécsi Minta Társaság, vevőként lép fel, ami azután a tanulmányi kiránduláson résztvevők számára is lehetővé teszi a legújabb párisi modellek meg­szemlélését. Hogy azonban lehetővé tétessék azok számára is a legújabb modellek megtekintése és tanulmányozása, akiknek a tanulmányúton részt­venniök bármi oknál fogva nem lehetett: a bécsi minta társaság az általa vásárolt mintakollekciók, ból kiállítást rendez, ahol a jelentkező tagok szak­szerű felvilágosítást nyernek a legújabb mintada­rabokról. Természetes, hogy e kiállítások hem a nagyközönség számára, hanem »belső használat­ra«, iparosok részére nyernek rendezést. Az iparfejlesztési osztálynak arra is van gondja, hogy a »Bécsi divat« művelőit megfelelően kép­zett szakmabeli ifjúság váltsa fel annak idején. Ezért az elméleti tudást nyújtó iskolák és a gya­korlati kiképzést biztosító műhelyek között кади

Next

/
Oldalképek
Tartalom