Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-15 / 133. szám

1930 junius 15. DÉLMAGYARORSZAG 13 Fotoriport Szegedrő! Csongrádi Takarék -palotája. A tanítónőképző. 'Az ipartestületi székház Üzenet az anyáknak Slekel Vilmos könyve Nemrégen egy könyv jelent meg a könyvpiacon, az utóbbi évek irodalmi és tudományos müvei között egyik legkülönb, amely olyan tárgyat dolgoz fel, hogy már emiatt is megérdemli a legnagyobb figyelmet s a legteljesebb megszivlelést. A könyv cime: Üzenet az anyáknak. Stekel Vilmos, a modern psychoanalizis egyik vezető korifeusa irta, aki évtizedek tanulmánya, kutatása és tapasztalatai alapján fellebbenti a fátyolt sok titokról, amely az emberek lelkében borong. A gyermekkor tévedései, a családi élet hibái és bűnei gyakran örök átkot ültetnek el a gyermek lelkébe. Felnőtt emberek légióinál ki lehet mutatni, hogy beteg lelkük első sebét az otthonból hozták magukkal. Nem öröklés folytán, hanem azért, mert a szülők nem ismerték önmagukat, még kevésbé értették gyermekeiket és legkevésbé érdekelte őket, hogy egy uj élet alakítása van a kezükben, amikor gyermekeik lelkét kiformázzák. Stekel nem akar az úttörő forradalmi jelszavaival rést ütni azon, ami jő és szép, okos és nemes volt a régi nevelésben. Feltárja az esetek szomorú seregét, amikor kicsi nevelési hibák miatt a fel nem ismert gyermeklélekből olyan individium nőtt fel, amely szenvedett az öntudata alatt elkorcsosodott, elvadult képzetek terhétől, elferdült, beteggé lett ösztönök sugallatától. Stekel azonban nem elégszik meg azzal, hogy felsorol eseteket. Megmutatja a segítség útjait is s valósággal ablakokat nyit a lélek olyan labirintusaiban, ahova sose jut el más, csak az, akit a diszpozíciója is lélekelemzőnek teremtett, amely tulajdonság, sajnos, a legkevesebb emberben, a legkevesebb szülőben van meg. Stekel könyvei nyomán remélhetőleg friss levegő tódul a gyermekszobákba. Az anyák megtanulják, hogy a gyermek helyes irányú nevelésével egy nemzedék boldogulását és boldogságát segitik elő s szebb világfelfogásnak, harmonikusabb közszellemnek vethetik meg az alapját, boldog, békés emberek uj Lársadalmát alakithatván ezzel ki. Ami pedig mindennél fontosabb az anyáknak: gyermekeik az egészséges szeretet, zavartalan gyermekkor emlékeivel erősebbek, egészségesebbek, jobbak és boldogabbak lesznek. Az ilyen ember mindig büszkeséggel gondol okos anyjára, aki megóvta alantasságtól, mert az első babalépéseknek nemcsak fizikai vonatkozásaira ügyelt, hanem a pici lélek zenéjét is igyekezett a harmónia törvényei szerint tisztává nevelni. Stekel müvét nem győzzük eléggé az anyák figyelmébe ajánlani. Ami báj és finomság költő és tudós munkájában lehet, az mind megvan a stílus csevegő módjában, az eredetiségben, a pompás megfigyelésekben és a gondolatok magasröptüségében. A kitűnő munkát dr. Gartner Pál forditötta magyarra, könnyed és szép nyelvezettel. t. a. Bécsi pillanatfelvételek A bécsi kereskedelmi és Iparkamara iparfejlesztési osztálya A bécsi kereskedelmi és iparkamara iparfejlesztési osztálya gyakorlati útbaigazításai és tanácsadásai mellett az iparosok elméleti továbbképzésével is igen erősen foglalkozik. Abból a célból, hogy a különböző mühelymunkálatokat gyakorlatilag is hasznosithatóvá tegye, fényképfelvételeket, de filmfelvételeket is készit, amelyeket azután a kamarai kerület különböző helyein mutat be, hogy ezzel is szolgálja az iparosság továbbképzését. Információm szerint az iparfejlesztő osztály az elmúlt év folyamán Bécsben 44 tanfolyamot rendezett, a különböző ipari szakmák részére, AlsóAusztriában pedig 22-t. A szakmabeli tanfolyamokon kivül rendezett az iparfejlesztési osztály u. n. »kamarai tanfolyamokat« is, amelyek azokat a tudnivalókat ölelték fel, amelyeknek az iparosság tudományos és gazdasági továbbképzésénél veszi hasznát Ilyen tanfolyamokat tartott az iparfejlesztési osztály a vám és kereskedelmi politika köréből, földrajzból, a nemzetgazdaság történetéből, munkásbiztositóról, a munkások jogáról, az osztrák adókról, a tartomány pénzügyi politikájáról. Ugyancsak tanfolyamokat tartott az iparfejlesztési osztály a hitelvédelemről, kartellekről, trösztökről és más oly kérdésekről, amelyek az iparosok számára a nemzetgazdasági élet nagy területébe betekintést engednek. Ahol szükséges volt, ezeket az előadásokat ugyancsak vetített képekkel vagy filmfelvételekkel mutatták be. Az iparosság, de a kereskedők jelentkező csoportja könyvvezetésben is kiképzést nyert, valamint idegen nyelvkurzusok is állottak a jelentkezők rendelkezésére. Ugy a kereskedők, mint Az Iparosok részére rendezték azokat az előadásokat is, amelyek az eladás művészetét, a reklám technikáját és a kirakatdiszitést tárgyalták. Az iparosság gyakorlati és elméleti kiképzését hivatott szolgálni a különböző kiállításokon való részvétel, amelyet a kebelébe tartozó iparosok és kereskedők részére maga az iparfejlesztési osztály tervez és rendez. A különböző kiállításokat megelőzően az iparfejlesztési osztály tanáccsal és tettel áll a hozzája fordulók rendelkezésére, különösen abban a vonatkozásban, ami a kiállításra kerülő cikkek kiválasztását szállítási és vámkezelési dolgait illeti. A különböző ipari cikkek, amelyek kiállításra kerülnek, az iparfejlesztési osztály mintaraktárába szállíttatnak. Itt történik az áruknak szakszerű csomagolása, vámkezelése és továbbítása. A kiállítás megnyitása előtt részben Bécsből, részben pedig a kiállítás helyéről körirattal keresi fel az iparfejlesztési osztály azokat a cégeket, amelyeket a kiállított tárgyak érdekelhetnek és ezért azokat a kiállítás megtekintésére hivja fel. Igen természetes, hogy az iparfejlesztési osztály csak azokat a cégeket, ipari üzemeket támogatja fentvázolt eljárásával, amelyek a szükséges eszközök felett nem rendelkeznek és igy reá vannak utalva az iparfejlesztő osztály támogatására és útbaigazítására. Különösen ügyel az iparfejlesztő osztály arra, hogy ne mindig ugyanazok a cégek szerepeljenek kiállítóként. {Egy oég rendszerint kétszer, legfeljebb háromszor vehet részt az iparfejlesztési osztály keretében kiállításokon. Az iparfejlesztő osztály e politikáját azzal okolja, hogy két-három kiállításon történő részvétel bizónyságot tehet arról, hogy vájjon a kiállító cég produktumai kivitelképesek-e és hogy az illető iparos megszerezte-e azokat a tapasztalatokat, amelyek az iparfejlesztő osztály útbaigazítása után most már alkalmassá tegyék az iparost összeköttetések megszerzésére. Megemlítésre méltó az is, hogy az iparfejlesztési osztály as egyes kiállításra kerülő ipari üzemek összeállításánál arra is ügyel, hogy az egyes üzemek termeivényei egymást kiegészítsék és igy egy egész termelési csoportot alkossanak. Jellemző, hogy Bécsben is megismétlődtek azoK a jelenségek, melyek nálunk is szokásosak. Neve. zetesen kiállítás kiállítást követett, ami némely törekvő ipari üzemet megoldhatatlan feladatok elé állított, akkor, ha ez az üzem cikkeinek bevezetése céljából a különböző kiállításokon részt óhajtott venni, illetve a kiállításról nem óhajtott lemaradni. Mint nálunk, ugy Ausztriában is gondoskodás történt arról, hogy a kiállítások tulon-tnl el ne szaporodjanak, nehogy a kiállítás eszméjét magát és annak célját discreditálják. Nem lenne tökéletes a bécsi kereskedelmi és iparkamara iparfejlesztési osztályáról szóló ismertetésem, ha annak a »Bécsi divat« és »Bécsi iparművészet« érdekében kifejtett működéséről meg ne emlékeznék. A legutéísó számlálások szerint 16 000 tagja van a bécsi ruházati szakosztálynak és 8000 tagja a cipőkészítők szakosztályának. A két szám magában véve is bőségesen jellemzi e két iparnak igen nagy fontosságát. A »Bécsi divat« által támasztott követelmények szolgálata, főleg azonban ennek fejlesztése oly tradíció, melyet minden oly intézménynek követni és magáénak vallania kell, mely Bécsben ipari érdekek istápolására létesült. Az iparfejlesztési osztály 1927. évben, a bécsi divat fejlesztése céljából életre hivta a »Bécsi Modell (minta) társaságot«, melynek főleg az a oélja, hogy a közép- és kisipar rendelkezésére álljon. A női divat szakmákban ugyanis elengedhetlen követelmény a külföldi, főleg pedig a francia divatházakkal való összeköttetés. Amig a tehetős üzemek tulajdonosainak anyagi ereje aránylag könnyebbé teszi a külföldi minták beszerzését, addig ez, a szerényebb anyagi eszközök felett rendelkező üzemek számára — segítség nélkül — lehetséges alig lenne. Ezen az iparfejlesztési osztály ugy segit, hogy saját hatáskörében tanulmányi kirándulásokat rendez, természetesen különösen Párisba. A már előbb is emiitett Bécsi Minta Társaság, vevőként lép fel, ami azután a tanulmányi kiránduláson résztvevők számára is lehetővé teszi a legújabb párisi modellek megszemlélését. Hogy azonban lehetővé tétessék azok számára is a legújabb modellek megtekintése és tanulmányozása, akiknek a tanulmányúton résztvenniök bármi oknál fogva nem lehetett: a bécsi minta társaság az általa vásárolt mintakollekciók, ból kiállítást rendez, ahol a jelentkező tagok szakszerű felvilágosítást nyernek a legújabb mintadarabokról. Természetes, hogy e kiállítások hem a nagyközönség számára, hanem »belső használatra«, iparosok részére nyernek rendezést. Az iparfejlesztési osztálynak arra is van gondja, hogy a »Bécsi divat« művelőit megfelelően képzett szakmabeli ifjúság váltsa fel annak idején. Ezért az elméleti tudást nyújtó iskolák és a gyakorlati kiképzést biztosító műhelyek között кади