Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-13 / 131. szám

1930 junius 13. DÉLMAGYARORSZAG 5 „A kisvasút Európa legjövedelmezőbb vasútja Az üzletvitel megvizsgálására kiküldött bizottság beszüntette működését fifi (A Délmagyarország munkatársától.) A polgár mester, mint ismeretes, a belügyminiszter rendelete alapján bizottságot küldött ki a tanyai vasút üzletvitelének megvizsgálására. A belügyminiszter ugyanis a város költségvetéséből megállapította, hogy a kisvasút túlságosan nagg megterhelést jelent a város pénztárára, évente közel háromszázezer pengőt és a mai súlyos pénzügyi viszonyok között indokoltnak tartotta a deficitnek a lefaragását A kisvasúti bizottság összeállítása óta már többször tartott ülést, amelyen Scultéty Sándor főszámvevő bemutatta a kisvasút forgalmára és jövedelmezőségére vonatkozó statisztikai kimutatásokat A legutóbbi ülésen azután igen érdekes fordulat következett be. A bizottság megállapította, hogy — a kisvasút Európa legjövedelmezőbb, legrentá. bOisabb vasutvállalata és igy minden további vizsgálódás teljesen feleslegesnek látszik. Ez a megállapítás azzal kezdődött, hogy Kiss Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos felszólalásában a kisvasút nemlétező törzsrészvényeinek kérdésével foglalkozott Elmondotta,' hogy minden magyarországi vasutvállalat kibocsájtott ilyen törzsrészvényeket a befektetendő tőke fele értékében és ezeket a törzskötvényeket azoknak a földbirtokosoknak kellett lejegyezniük és átvenniük, akiknek a birtokán keresztülment az uj vasútvonal, így a vasutvállalat kamatmentesen megkapta a vasútépítés költségeinek felét A kisvasút városi tulajdonban lévő földterületeken halad keresztül, tehát ezeket a törzskötvényeket másfélmillió pengő értékben, mert a vasútépítés kereken hárommillió pengőbe került, a városnak kellett I volna lejegyeznie és beváltania. A város ezt a vasutvonalmenti őrökföldek tulajdonosaira kivetett kisvasúti hozzájárulással kívánta pótolni, azonban ezeket a hozzájárulásokat sem hajtotta be. így a vasid vagyonából hiányzik ez a másfélmillió pengős kamatmentes tőke, ami a kamatterheket, éppen azért, mert a város a drága Speyer-kőlcsönből építette fel a vasutat, százötvenezer pengővel emeli éven kint Felszólalt az ülésen dr. Veress Gábor Máv. üzletigazgató is és megállapította, hogy a kisvasút igen jó üzeme a városnak. Hivatkozott arra, hogy a békebeli Európában csak a legjobb vasutak jövedelmezték a befektetett tőke 3—5 százalékát, a kisvasút pedig még az 1930. évi igen rossz forgalmi viszonyok között is meghozta befektetett tőkéjének három százalékát. A mai viszonyok között még a leggazdaságosabban vezetett vasutak üzemvilele is felemészti a bevételek kilencven százalékát Ezzel szemben a kisvasút csak 62—65 százalékos üzemi koefficienssel dolgozik. Többek hozzászólása után dr. Veress azt indítványozta, hogy a bizottság mondja ki, hogy a kisvasút üzletkezelése és üzemvitele a mai viszonyok között kielégítőnek látszik és a bizottság, a maga részéről, nem lát olyan okot, amely szükségessé tenné a kisvasút igazgatásának alapos és minden részletre kiterjedő mcgbirálását. A bizottság az indítványt elfogadta és határozatát bemutatta a polgármesternek. Kimondotta a bizottság azt is, hogy a polgármester elhatározása szerint beszünteti működését vagy pedig folytatja megkezdett munkáját ha a polgármester ezt szükségesnek tartja Küríhy György a színház! házikezelésről, a magánkezelésről, az infrikákról és az antiszemitizmusról (A Délmagyarország munkatársától.) Kürthy György csütörtökön este nyilatkozatot küldött be hozzánk, amit alább egész terjedelmében közlünk. A nyilatkozat tartalmánál, szövegezésénél és hangjának indokolatlan agresszivitásánál fogva végtelenül szerencsétlen. Nem ismerünk a házikezelés sok bajjal és viharral gazdag kaosszában egyetlen aktust, amely annyit ártott volna a szegedi színház ügyének, mint ez a nyilatkozat Kürthy György olyan erőshangu bírálatot mond Tarnay Érnőről, aminő a mi tudomásunk szerint igazgatóról még nem hangzott el. Egészen szokatlanná teszi ezt a bírálatot, hogy szinész színészről mondja, ahogy a támadásnak ezen a példátlanul erős hangján a szegedi színház uj igazgatója beszél a régi igazgatóról, aki a házikezelést Szegeden* megalapozta és aki a házikezeléses színházat vezette. Érdekes, milyen ellentétes hangon beszél Kürthy a színészek fizetéséről. Az első bekezdésben nekimegy a magánvállalkozási színházi rendszernek, az utolsó bekezdésben pedig, a legnagyobb meglepetésre, kijelenti, hogy szívesen veszi át a színházat, mint magánvállalkozó is, ha a feltételekre vonatkozólag meg tud egyezni a várossal. A szinházügy sokat hányattatott hajóját az ellentmondásokban gazdag nyilatkozat — meggyőződésünk szerint — sietteti a révbejutásba. A nyilatkozat a következő: "Nyilatkozat Huzamosabb idő óta tapasztalom, hogy színigazgatóvá történt megválasztásom óta ismeretlen emberek ismeretlen céllal és indokból ellenem kedvezőtlen közhangulatot kísérelnek megteremteni. Ugy hiszem, minden tisztes szegedi polgár tisztában van azzal, hogy ez a hajsza nem annyira személyem ellen, mint azért folyik, hogy újból magánkézbe kerüljön a színház, mert nagy szubvencióval igen sok vállalkozó üzletember akadna, akk Szeged polgárainak verejtékesen fizetett adófillérjeiből' a magyar színészeknek morzsákat, maguknak pedig Szeged pénzéből busás jövedelmet és anyagi hasznot biztosítani szeretnének. Az ellenem folyó hajsza nem közérdekből folyik, mert bizonyos és kétségtelenül megállapítható tény a városi színház könyveiből, hogy a házikezelés a gyakorlatban kitűnően bevált. Hogy a harmadik év súlyos deficittel végződött azt nem szabad sem a gazdasági dekonjunktúra, sem a rádió konkurenciájának számlájára irni, ennek egyedüli és kizárólagos oka, amint ezt Pálfy József helyettes polgármester tegnapi memorandumában kifejtette: a határtalanul megnőtt müvészfizetések, a fővárosban és az országban mindenütt megbukott és leépített sztárrendszernek Szegeden megdöbbentő mértékben kiépített és kitenyésztett terhe, a dologi kiadásokban kimutatható példátlan pazarlás és a színpadi kiállítás szakértelem nélküli túlzásba vitele. A tavalyi év szinházi mérlegéből világosan bizonyítható, hogy egy szolid, havi 38—40.000 pengős kiadás mellett a színház életképes, csupán azt a követelményt kell szigorúan szem előtt tartani, hogy a költségvetési irányzatot tul ne lépjük. Nekem kizárólagos feladatom és célom megmufa'ni hogv okos és helyes gazdálkodással a müvészszinvonal esése nélkül a szegcdi szinház feladatát hivatásához méltóan teljesíteni tudja. Ehez azonban az szükséges, hogy a rám bizott munkámban senki ne zavarjon, a részletkérdésekben ne akarjon befolyásolni, hogy szervezkedésem mentes legyen mindennemű protekciótól — amit a vezető urak nekem mindjárt megválasztatásom után igen előzékenyen meg is ígértek. így teljes mértékben felelős lehetek a jó és gazdaságos üzemmenetért másként azonban nem. Vádlóim, rágalmazóim, ellenségeim minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel igyekeztek kedvemet elvenni, lemondásra birni. Megvádoltak antiszemitizmussal is. Ez az ellenem folyó hadjárat legmegdöbbentőbb tünete. A felelőtlen rágalmazás felekezeti Kérdést igyekszik a kizárólag művészi ügyből ková'-solni és ba nem sebezhet sehol, ugy belegázol a becsületembe, tisztelt zsidó polgártársaim szivébe orvul és hazugul igyekszik ellenem a gyűlölet tüskéjét mártani, holott éppen én voltam és vagyok az a magyar színészetben, aki a felekezeti békét és türelmet mindenkor hirdettem és jövendő munkásságomban is szolgálni kívánom. Ennek legbeszédesebb bizonyitéka már jórészben megszervezett uj társulatom névsora, melyből minden elfogulatlan zsidó polgártársam megállapíthatja majd, hogy mennyire igaztalanul és hazugul vádol engem felekezeti elfogultsággal az ellenem folyó rágalmazó hadjárat Aki a jövendőben és a nyilatkozatom után engem antiszemitizmussal, vagy felekezeti türelmetlenséggel vádot aztaljas, hazug rágalmazónak nyilvánitom. Szememre vetették és bűnömül rójja fel az ellenem folyó intrika, hogy a jelenlegi társulat néhány tulfizetett és nagyigényű sztárjával nem egyez, tem" meg. Ez igaz. De engem Szeged város hatósága legszigorúbb takarékosságra utasított és elsősorban azt a kívánságát nyilvánította, hogy a várossal szemben túlzott igényekkel fellépő tagokkal, csakis szigorú gázsircdukció esetén kössrk szerződést a iövő évadra. Mintegy három hete, hogy Pálfy intendáns ur és két szinügyi bizottsági tag jelenlétében sikertelenül tárgyaltam ezekkel a város közpénzeiből túlzott igényeket támasztó művészekkel Legtöbbje az országos átlagnál példátlanul magasabb havifizetésének további emelését kérte és dacára a nekik adott gondolkodási időnek, igényeiből nem engedett Felhozták ellenem támadóim, hogy játszani szeretnék és fizetést kérek. Ez egy nemzeti szinházi tag részéről érthető kívánság, azonban ha kifogásolja a kritika, a játékról s a fizetésről egyaránt lemondok a »magasabb cél« érdekében. És azután jöttek és jönnek nap-nap mellett a hamis hírek, az elferdített nyilatkozatok, a szemenszedett vádak és rágalmak. Agyonidegesitik a polgármestert és az intendánst, hintik a konkolyt városszerte, bojkottmozgalom hírét igyekeznek terjeszteni csak azért, hogy nekem munkámban kedvemet szegjék és a város kedvét magánvállalkozói üzleti célok érdekébe hangolják. _ Kijelentem, engem az intrika nem kedvetlenit el a munkától, én nem hagyom el helyemet, azt a megtisztelő és felelősségteljes pozíciót, ahová a város közönségének bizalma állított Én nem mondok le, állok minden támadást csakis azért, hogy megmutassam Szeged közönségének, hogy becsületes szándékkal és tisztes eszközökkel a költségvetés keretein belül igen is lehet jó színházat csinálni Szegeden. Nagyon sajnálnám, ha a város hatósága most igyekeznék a házikezelést megszüntetni, agy vélem azonban, hogy ez csak egyes emberek óhaja, de nem Szeged közvéleményének óhaja. Ha azonban a város vezetősége mégis ngy látná helyesnek — bár komoly okot erre nem tudok —, hogy a jövő esztendőre magánkézbe adja a színházat én örömmel «(venném a szinház bérletét, , ha feltételeinket összetudnék egyeztetni. Egyelőre az a tény, minden intrikával és ellenem folyó rágalomhadjárattal szemben: hogy Szeged színházának megválasztott igazgatója vagyok és a jövő év szeptemberétől a szegedi színházat én laaom vezetni. Kürthy Gy«i*r. Belvdrosl Mozi Janin« 18., 14., 15., péntektől vasárnapig | NOÉ BÁRKÁM 11 felvonásos magyar beszédes dráma. Főszereplők: George O'Brten, Dolores Coslelló, Azonkívül: NoaK HerTy A legpazarabb hangos kiférő műsor Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 6, 7, 9 órakor Korzó Mozi Jnnlns 18., 14., 16-én péntektől vasárnapig ROD LA ROQtlE főszereplésével DAMASZKUSZ HERCEGE napkeleti szerelmi történet. Azonkívül: BURLESZKEK Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap S, 5, 7, 9 Arakor Uoriknárnll oaak eleSraním kfllItBÍCltlIdlUlt földi gyártmánynak ujak és használtak 100-tő], csak k. p.-ért KECCER írógép és kerékpár raktárában. Gummlk ét teIsxerelést cikkek meglepő olcsón. Javító műhely Széchenyi tér 8.100 YERGfl MIHÁLY Aradi ucca 4 SZEGED kötélgyárosnál Telefon 469. Mlndennemll kHIélAru, zsineg, zsak, ponyva, lótakaró, halósz és lenni* hóló, gyermek hintók, tornaszerek 10 gyári áron kaphatók. Hozománnyal rendelkező komoly iérjhsimenési szándékkal bíró hölgyeknek a legdiszkrétebb bemutatkozásra készek: középkora intelligens, vagyonos földbirtokosok, magánzó, nagybérlő, tisztviselők, vagyonos fiatal Iparosok, kereskedők, — benöstllést óhajtanak jóosalidok tanult gysrmekel, stb. stb. — Ismeretség, mód Hiányában Polczner és Tsa „B tZ/JtOM" irodája (Szöged, Attila u, 3. sz. a. lépcsőház) utján. Tények, lelltllsmereiesség. csaIddi keret, diszkréció, összeköttetés I w