Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-11 / 129. szám

1930 junfns ff. DELMAGYAüGUSZAG 3 Választási ígéretek még mindig csak Ígéretek maradtak A kereskedelmi miniszter az algyői hidrói. a bajai oíról és a dunántali össze­köttetésről CA Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági választások idején a kormány­párt egyik kortesfogása volt az a látogatás, amit gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tett a szegedi Lloyd Társulatban. A korteslá­togatás keretében a szegedi kereskedők sorra elmondhatták panaszaikat és kívánságaikat Elmondhatták, hogy milyen intézkedésekkel segíthetne a kormány a szegedi kereskedelem helyzetén és hogy szabadulhatna ki mai áldat­lan helyzetéből ez a határvárossá lett csök­kenő forgalmú város. Szóba került a barátsá­gos megbeszélésen minden baj és minden or­voslási ötlet Végül is abban állapodott meg a Lloyd tagjaival a kultuszminiszter, hogy a szegedi kereskedők küldöttségét személyesen vezeti el a kereskedelmi miniszterhez és kéri többek kőzött Szeged és a Dunántul közötti vasúti összeköttetés mielőbbi helyreállítását a Szeged—bajai müut kiépítését de kéri az Algyő mellé tervezett uj Tiszahid felépítte­tését is. Ugyanezeket a kívánságokat később megis­mételte az uj közgyűlés is szabályszerű felira­tok formájában. Az egyik ilyen feliratra most érkezett meg a kereskedelmi miniszter vá­lasza. Ez a válasz ezeket mondja: »Ami a Szegedről Szabadkán át a Dunán­túlra való vasúti összeköttetés helyreállítását illeti, közlöm, miszerint eddig minden alkalmat megragadtam, hogy a jugoszláv kormánnyal egyetértőleg a szóbanforgó összeköttetés Sza­badka—Csikenia közt létesüljön. Az eddigi kí­sérletek a jugoszláv kormány magatartása miatt nem sikerültek. Az ügyet állandóan napirenden tartom s jövőben sem fogok el­mulasztani egy alkalmat sem, hogy a jugo­szláv kormánynál e tekintetben eredményt ér­jek el. Egyúttal arról is értesítem, hogy a Baja—szegedi ut Szeged város határába eső szakaszának további épitését mielőbb meg akarom kezdetni. Erre való tekintettel az ille­tékes államépitészeti hivatalt már megelőző­leg utasítottam a vonatkozó műszaki müvelet elkészítésére és hozzám leendő sürgős felter­jesztésére. Az algyői Tiszahid építését miként arról legutóbb a város közönségét leiratban ér­tesítettem, úgyszintén programba vétettem és ennek megfelelően a talajkutató fúrások már folyamatban vannak, az építést megelőző hely­színi bejárást a legközelebb el fogom rendelni«. A helyzet tehát nem változott az Ígére­tek továbbra is ígéretek maradnak, de hogy mikor lesz belőlük valami, azt a kereske­delmi miniszter elfelejtette megirnL Dr. Pálly József intendáns a színház házikezelésének megszüntetéséi javasolja a polgármesternek '(A Délmagyarország munJcatársától.) Dr. Pálfg József polgármesterhelyettes a közeli napokban terjedelmes jelentést terjeszt a pol­gármester elé a színház ügyében és ez a jelen­tése valószínűleg döntő hatással lesz a színház sorsának további kialakulására. Pálfy József a szinház házikezeléses rend­szerének megszüntetésére lesz javaslatot és azt ajánlja, hogy a Táros adfa ismét magánvállal­kozó kezébe a színházat. Mint ismeretes, a város törvényhatósági bi­zottsága még a februári közgyűlésen határozta el, hogy a szinház házikezeléses rendszerét további egy esztendőre meghosszabbítja és utasította a polgármestert h«gy a művezető­igazgatói állásra haladéktalanul írja ki az or­szágos 'pályázatot. Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a határozat birtokon kívül, tehát az esetleges felebbezésekre való tekintet nél­kül sürgősen végrehajtandó. Ennek a sürgős­ségnek az volt az oka, hogy a megválasztandó igazgatónak legyen elég ideje az nj társulat megszervezésére. A polgármester ki is irta a pályázatot és a kisgyűlés a legrövidebb idő alatt Kürthy György személyében meg is vá­lasztotta a szinház uj igazgatóját Azóta már öt hónap telt el, az nj szezon veszedelmesen közeledik, de a szegedi szín­háznak még mindig nincs színtársulata. Kürthy eddigi működésével nem igen keltett bizalmat Szegeden és az általa bemutatott szervezkedési tervezet esetleg biztosítja az ol­csóbb társulatot a város számára, de arra nem nyújt garanciát hogy az eddigi bevételek meg­maradnak vagy csak emelkednek. Dr. Pálfy beadványában ki fogja mutatni, hogy a házikezeléses rendszer fentartásához fűzött célokat nem valósíthatták meg, ezért Belvárosi Mozi Szerdától vasárnapig bemutatjuk Kertész Mihály rendezésében a Warner Broihers 11 felvonásos magyar beszédes nagy drámáfál Főszereplők; George Obrien Dolores Costello és Noah Berry Ezt megelőzi a Moszkvai művészek Társulatának Orosz lakodalmi ünnepe s a legpazarabb hangos trükk filmek. Előadások 3, 7, 9 órakor. azt javasolja, hogy a polgármester tegye* előterjesztést a legközelebbi közgyűlésen a háztkezelés megszüntetésére és a szinházs vállalatba adására, ugy azon­ban, hogy a színházat elsősorban Kürthynek ajánlja fel, aki ismételten kijelentette már, hogy hajlandó magánkezelésbe is átvenni Pálfy Józsefet elhatározásában a város pénz­ügyi helyzetének alapos ismerete is vezette, mert kétségtelennek tartja, hogy a házikezelé­ses rendszer feladása és a szinház vállalatba­adása a város számára más obligót nem je­lent mint azt hogy a megállapítandó várost szubvenciót ki kell fizetnie a vállalkozó­igazgatónak. A házikezelés további fentartása viszont azzal a veszedelemmel fenyegeti a várost hogy a szinház deficitje továbbra is még nagyobb mértékben fokozidik. Pálfy azt is bejelentette a polgármesternek, hogy abban az esetben, ha akár ő, akár a köz­gyűlés a házikezeléses rendszer fentartása mellett foglalna állást ennek következmé­nyeiért nem vállalhatja a felelősséget és igy kénytelen lenne felmentését kérni intendánsi megbízatása alól. wmmmmmmmmm^^m^mmmmmmmmmmm^m Egyetemi tanárok összejövetele Budapesten Budapest, juniws 10. A magyar egyetemek ta­nárai évenként baráti 5*zeJöve/teU tartanak. Első ízben Pécsett, majd Szegeden és Debrecenben gyűltek össze az egyetemek tanárai, akik az idén Budapesten találkoztak. Vasárnap a Margitszige­ten rendeztek összejövetelt, hétfőn délelőtt a bu­dapesti tudományegyetem nagyterméből volt az összejövetel megnyitója. A megnyitón résztvettek a Pázmány Péter Tudományegyetem, a József Mű­egyetem, a debreceni, a pécsi és szegedi egyete­mek, valamint a budapesti állatorvosi főiskola és a soproni bányamérnöki főiskola tanárat A vendégeket Doleschall Alfréd rektor üdvözölte, majd Klebelsberg Knnó gróf kultuszminiszter be­szélt — Magyarország kulturája csak akkor lesz egész­séges — mondotta —, ha mint Angliában, Olasz­országban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is, a főváros mellett élet­képes, nagy városok vannak. A nagy városképző energiák pedig: az ipar és a kultura. Nálunk két ilyen város van, Szeged és Debrecen. Joggal el­várja az egyetem és a kormányzat Budapest vá­rosától, az adózó polgárságtól és tőrvényhatóság­tól, hogy ugy, amint Szeged, Debreet® es Pécs városa aranymilliókat áldozott egyetemért, Bu­dapest is tettekkel adjon kifejezést a sokat ha»­goztatott szeretetnek. Tcmcsányi Móric egyetemi tanár tartott ezután előadást a minősítési rendszer reformjáról, majd Paater Ákos professzor beszélt »A tanítás és a tanulás szabadságának kérdéséről«. Az előadások­hoz számos hozzászólás történt majd a rektor a Hungária-nagyszálló különtermében ebédet adott. Az összejövetel tanácskozásait kedden folytatták, amikor Vámossy Zoltán és Wolkenberg Alajos tartottak előadásokat. Súlyosan Inzultálták a szolnoki ébredő tanári (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése. Szolnokról jelentik: A szépségkirálynő­választásokkal kapcsolatban a szolnoki ébredő lap­ban ismert hangú éles támadások jelentek meg a szépségverseny budapesti rendezői és a szépség­versenyben résztvevők ellen. A lap pünkösdi szá­mában súlyos támadást intézett Kecskés Éva szol­noki urüeány ellen, akit »Mjss Szolnok«-nak vá­lasztottak meg. A leány fivére, Kecskés József budapesti magántisztviselő olvasta a cikket le­utazott Szolnokra, hogy elégtételt szerezzen hú­gának. A lap felelős szerkesztője, Magyart Albert igazgató-tanító becsületszavára kijelentette, hogy a cikket nem ő írta, de a szerzőt nem adja ki­Kecskés József megbízottai erre a lap főmunka­társától, Csépé Jenó tanártól kértek elégtételt aki elutasította Kecskés megbízottait. Kecskés József kedden délben megvárta, ami­kor a tanár az iskolát elhagyta és a kitóduló többszáz tanuló és tanártársai szemeláttára két hatalmas pofont adott Csépének, majd klvctfe an­nak kezébgi botját és súlyosan elverte. Perceken át ütötte-verte Kecskés Csépé Jenőt. Az ügynek rendőrségi folytatása lesz, de társadalmi mozga­lom is megindult Csépé ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom