Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-06 / 100. szám

1930 május В. M » rv • ПП0157 ' 3 Négyórái mivét vita ytén a köigyüiés többsége — elfogadta a fogyasztási adó szabályrendeleteit A Jobboldal megszavazta a gyermekek és betegek adóját (A Délmagyarország munkatársától.) Megcsappant érdeklődés mellett folytatta hétfőn a törvényhatósági bizottság a májusi napirend tárgyalását. Soron a kisgyűlés ügyrendtervezete következett. A tervezetet dr' Tóth Béla főjegyző ismertette, még pedig ngy, hogy a szakaszok számát és cimét felolvasta. A javaslatot hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés. Negvedőt után néhány perccel már Rack Lipót tanácsnok kezdte meg a mull évi zárszámadás ismertetését. Bevezetőül elmondta, hogy a gazdasági viszonyok következtében a város jövedelmei megcsappantak ugy, hogy 1,512.000 pengővel kevesebb folyt be a költségvetési előirányzatnál. Ismertette az üzemek zárszámadását és a város vagyonmérlegét. Dr. Kertész Béla kért szót először. Megállapítja, hogy «r város egyévi költségvetési hiánya meghaladja az 1J800.000 pengőt, ami meghaladja a költségvetés 20 százalékát. Ezt csak kölcsönből lehet fedezni. A folyó szükségletek kölcsönökből való fedezése pedig pénzügyi katasztrófához vezet A város zárszámadása megdönti a minden vonalon való leépítés jelszavát. A magángazdaság önmagát nem állithatja helyre, mert minden erőt kiszivattyúztak már belőle a közüetek. A szanálás igy a közületek kötelessége. A helyzetet előnyös kölcsönökkel lehet csak megoldani. Ezeknek megszerzésére elérkezett a legkedvezőbb pillanat mert a nemzetközi pénzpiacon a kamatláb elérte a mélypontot A városnak tehát nagy szanálási kölcsön felvételét kellene megkísérelnie. Ezzel injekciót adhatna a város gazdasági életének. 1 Dr. Kelemen László megállapítja, hogy a költségvetési hiánynak legalább fele a főldbérek rovatában mutatkozik. Ennek a szemestermelés világválságán kivül fontos oka az is, hogy Magyarországon a főid hozadéka aránytalanul kevés. A szemestermelés helyett a kertgazdaság felé kellene fejleszteni a magyar aggrikulturát. Ezt azonban megMájus 1-töl kezdve flzlefem áthelyezése alkalmából raktáramat árleszállítássá! csak készpénzfizetés mellett 6^6 Fein Lajos Klaurá! tér 3. Лёжге шед Kir а Кал zaímai! nehezíti a beruházás aggodalmassága. A bérleti szerződések jelenleg nem nyújtanak elég garanciát arra, hogy a beruházó bérlő megkapja bérleti szerződésének lejárta után is beruházásainak értékét Lájer Dezső: A zárszámadás adatai szerint a város pénzügyi helyzete igen szomorú. Ha valami nem történik, akkor a város közeledik az összeomlás felé. A bevételek csökkentek, a kiadásokat redukálta a város, de az igazgatás költsége, az adminisztráció drágult, erre többet költ a város. A városrendezés költségeire évről-évre kevesebbet fordít, ezzel szemben a személyi kiadások emelkednek. A városi adminisztrációt kétségtelenül túlméreteznék. — Én magam is katolikus vagyok — mondotta ezután —, nem akarom bántani egyik vallás érdekeit sem, de meg kell állapitanom, hogy felekezeti célokra aránytalanul sokat költ a város, viszont népjóléti célokra igen keveset. A felekezeti célokra szükséges összegeket adják össze a felekezetek hívei. Ismerteti ezután azokat az adójővedehneket amelyekhez a város a fogyasztás, a munka és a kereset megadóztatásával jut és azt bizonyítja, hogy a vagyont aránytalanul kis adóval terhelik meg. Kifogásolja ezután Lájer, hogy sem a kisgyűlésben, sem a bizottságokban nem juttattak helyet a munkásság képviselőinek. így észrevételeiket csak a p'énum előtt terjeszthetik elő. L pénzügyi bizottságot és a kisgvülést a legnagyobb megtakarítás elve, kell, hogy fűtse, de a másik oldalon szükséges az adóterhek csökkentése is. Uj jövedelmekről is gondoskodni kell, de nem fogyasztási adók formájában, hanem a vagyon fokozottabb megterhelé. sében. A zárszámadást antidemokratikusnak tartja, ezért nem fogadja el. Más felszólaló nem jelentkezett. A felszólalásokra Rack Lipót tanácsnok válaszolt. Bejelenti, hogy a polgármester már lépéseket tett egy nagyobb külföldi kölcsön felvétele érdekében. Városrendezésre azért nem költhetett többet a város, mert a költségvetésben nem irányzott elő többet a közgyűlés, A közgyűlés többsége ezután elfogadta általánosságban a zárszámadást A részleteket Scultéty Sándor főszámvevő ismertette. A zárszámadást részleteiben egyetlen felszólalás nélkül fogadta el a közgyűlés. Lényegtelenebb kisgyülési előterjesztések.után ár. Szabó Géza kulturtanácsnok az egyelem! hozzáfáralásra vonatkozó 1926. évi közgyűlési határozat módosító, sára vonatkozó javaslatot terjesztette elő. A módosítási javaslat szerint a város nem köti le a teljes hozzájárulás kifizetését a bonctani, kórbonctani é* orvostani intézetek felépítéséhez Is. lÁfer Dezső szólalt fel. A kultuszminisztert köszönet illeti meg az egyetemi építkezésekért. Foglaljon azonban a közgyűlés állást amellett hogy a kormány váltsa be vállalt kötelezettségét és tartta fenn eredeti határozatát. A közgyűlés a kulturtanácsnok és a polgármester hozzászólása után a kisgyülési javaslat szerint módosította a régi határozatot Ezután fölemelte a közgyűlés az iskol4nkívüh népművelési alap 3000 pengős segélyét 5000 pengőre. A következő pontok hozzászólás nélkül mentek keresztül. Félhat órakor került sor a tárgysorozat 31. pontjára, az ásványvizek és szikvizek fogyasztási adójára vonatkozó szabályrendelettervezet tárgyalására. A tervezetet dr. Szekerke Lajos ügyész ismertette. Elismeri, hogy a fogyasztási adó nem népszerű, a vagyont azonban a város nem adóztathatja meg, mert ennek törvényes akadályai vannak. A varos fogyasztási adót csak azokra a cikkekre kívánja kivetni ,amelyek nem föltétlenül közszükségleti cikkek .De ezekre is csak olyan kis mértékben, hogy az nem befolyásolja majd a fogyasztást. A tervezet részletes ismertetése után dr Dettre János szólalt fel. Elvi szempontból nem kifogásolja a szódavíz megadóztatását. A belügyminiszter föntartotta hivatali elődjének álláspontját amely szerint a város által szedett fogyasztási illetékek föltétlenül megszüntetendők, mert az illetékek alapját az állam már forgami adóval megadózta tb- és ebből a város részesedést kap. A miniszter az egész rendszert tévesnek, helytelennek és célszerűtlennek minősítette. A polgármester Dettre bes/éde közben átadja helyét Pálfy József polgármesterhclyettesnek, maga pedig a »vitatkozó székbet ül, mondván: — Gyere már Jó-ka, erre válaszolnom kell. Dettre elismeri beszédében, hogy a városnak szüksége van uj jövedelemre, de nem ol anra, amely bünteti a termelést és a fogyasztást és amely támogatja a tőke renvh«ségét Ol an adókra van szükség, amely védi a termelést és biztosítja a város háztartásának egyensulyát. Ilyen adó az értpkadó. A szabályrendelettel ezet nem állja ki a komoly, nxorúlis és jogászi kritikát. A város ntgv és félévig tcirvényielenö! szedte a to-nasz'ásí illeféket Amikor vita keletkezett az érdekeltek es 3. va.ros U ö^ött mindkét fél nob'lisan viselkedett. Olyan megá'lapodás jött létre amely elnyerte a kormány hatóság jóváhagyását is. Az a miniszteri rendelet, amelyre hivatkozott az előadó. ezen a megállapodáson nyugodott. Ebben a magállapodásban az érdekeltek lemondtak a törvénytelenül szedett illetékek visszaköveteléséről, a város tanácsa viszont kimondta, hogy ugy alkotja meg az uj szabályrendele.et hogy a szódavíz adója nem lesz több félreérnél Ez a megállapodás morálisan kötelezi a várost, indítványozza, hogy a közgyűlés adja vlsszi a szabályrendeletet a polgármesternek, hogy hallgassa meg a jogügyi bizottságot a megállapodást illetőleg. Kifogásolja, hogy a város üvegonWnl akarja megadóztatni a szódavizet, amikor minden szikvízgyár vízmérő órán mért vizet használ. Kifogásolja, hogy a szabályrendelet szerint a félliteres üveg adója ugyanannyi, mint az egyliteresé A törvényesség képviseletében kéri a közgyűlést, hogy ha már nem veszi le a napirendről a kérdést. utalja azt a jogügyi bizottság elé. Az egyik bizottsági taj» azt indítványozza, hogy a szódavíz adóját kétszeresre emelje a város. Horváth József nem fogadja el a javaslatot, mert sem az ásványvíz, sem a szódavíz nem lukszuscikk, inkább gyógyvíz. A bortermelők azt hiszik, hogy a szódavíz megdrágítása fokozza a borfogyasztást. Ez a felfogás is téves.. Az adó ellenőrzéséhez egy sereg uj alkalmazottra vau szüksége a városnak. Dr. Meskó Zoltán elismeri, hogy az ásványvizek gyógycélokat s zolgálnak bizonyos körülmények kőzött. Ezért azt kéri, hogy a gyógycélból kiszolgáltatott ásványvizek adómentesek legyenek. A szódavíz megadóztatását elvi szempontból nem ellenzi. Ezután a polgármester reflektált a felszólalásokra. A városnak ez az adónem 40 éven keresztül jelentett jövedelmet A forradalmak után vájt csak az adó törvénytelenné, mert a minisztérium nem ismerte a helyzetet, tájékozatlan volt Elismeri, hogy a város négy "és félévig törvényes felhafaN mazás nélkül szedte az adót, de az adószedést utólag szankcionálta a minisztérium. A szabályrendeletben foglalt adó olyan elenyészően kicsi,' hogy még a szódavizgyárosok sem kifogásolhatják. A városnak szüksége van jövedelmekre. Sokkal szivesebben eltörölné a hidvámot, mint a szikvizadót. Kérte a javaslat elfogadását Dr. Dettre János a zárszó jogán szólalt fóL A polgármester azt mondja, hogy azért van szükség a szikvizadóra, mert kövezni kell belőle az uccákat. Ez nem áll. A pénz a színház deficitjének fedezésére kell, szubrettet kell szerződtetni belőle. A megállapodás nemcsak a polgármesterre kötelező, hanem a közgyűlésre is. Pálfy polgármesterhelyettes elrendeli ezután a névszerinti szavazást. A közgyűlés 51 szavazattal 16 ellenében elfogadta a szabályrendeletet dr. Meskó Zoltán módosításával. Következett a déligyümölcsök, a kereskedelmi sütemények» a kávé, a csokoládé es a tea fogyasztási adójáiiaU szabál; u «lelete. _ Hol van még Szegeden kivül ez az adó? kérdi Plek Jenő. — Хеш tudom, dc a jövedelemre szüksége van a városnak, — mondja dr. Szekerke Lajos, aki ismerte'; a javaslatot — A kenyér után még több lenne az adójSvedé'cm! — szólt közbe nagy helyeslés közben