Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-10 / 104. szám

"1930 május lfl. DÉLMAGYARORSZAG -MPWH-H—HBHH iWi^zot/ / Még ebben az évben megkezdik i Szeged-balai ut telies kiépítését (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged törvényhatósági bizottsága és közigazgatási bizottsága már nagyon sokszor sürgette meg a kereskedelmi minisztériumban a Szeged—bajai müut hátralévő szakaszainak kiépítését. Minden egyes felterjesztésben kifejlettek azokat a fontos okokat, amelyek sürgőssé teszik ezt az útépítést. Hivatkoztak arra, hogy a trianoni határ elvágta azt a közlekedési vonalat, amely Délmagyarország és a Dunántul kőzött a háború végéig fennállott, hogy Szegedről Bajára csak nagy kerülővel juthatnak most el, pedig fontos nemzetgazdasági érdekek fűződnek ahoz, hogy a két országrész között szorosabb legyen a kapcsolat. Több felterjesztést intézett ebben az ügyben a kormányho;: a szegedi kereskedelmi és iparkamara is, legutoljára pedig a közgyűlés közbejárásra kérte fel a város országgyűlési képviselőit. A bajai ut ügyében közben mégis történt valami. A kereskedelmi miniszter értesítette nemrégen a várost, hogy az útnak Szegsd törvényhatóságára eső és még kiépítetlen szakaszát a lehető legrövidebb időn belül kiépítteti, a hozzá szükséges összeget ki is utalta már. Miost értesítést kapott a város hatósága a kultuszminisztertől, hogy még ebben az évben sor kerül a Szeged határán kivül eső útszakaszok kiépítésére is. A kultuszminiszter leküldte annak a levélnek a másolatát, amelyet Kállay Miklós kereskedelmi miniszteri államtitkár intézett válaszképen hozzá. Az államtitkár levele szerint az utépitést még ebben az évben megkezdik, a szükséges fedezetet a költségvetés már biztosítja. Egyelőre azonban nem döntötték még el, hogy az ut hátralévő szakaszát melyik terv alapján épitik ki. Annak idején ugyanis két terv készült. Az egyik terv szerint az utat lényegesen meg lehetne rövidíteni, ha az eredeti lenben szereplő egyik kanyarodóját átvágnák. Az átló hossza körülbelül egy kilométer lenne és ennek építési költsége negyvenezer pengő. Mivel ez az útszakasz a város érdekeit szolgálná, messzefekvő városi területeket kapcsolna a várossal való közlekedés lehetőségébe, a miniszter azt kívánja, hogy ezt a negyvenezer pengőt az érdekeltség, tehát elsősorban a város vállalja magára. A polgármester érdeklődésűnkre kijelentette, hogy a város mai helyzetében semmiféle uj terhet nem vállalhat és igy valószínű, hogy 1 az utat az eredeti terv alapján építik ki. Lukács Julianna hányatott élete a szegedi törvényszék tárgyalóterméig tláromhónapl fogházra liéllék a fiola! leányi, aki a fogházban öngyilkosságot kísérelt meg (A Délmagyar ország munkatársátólLukács Juliannáról, akit a szegedi rendőrség őrökre kitiltott az ^országból, pár héttel ezelőtt megírta a Délmagyárország, hogy az ügyészségi fogházban öngyilkosságot kísérelt meg. Egy óvatlan pillanatban a hajában viselt körfésüt nyelte le. A lánjt beszállították a sebészeti klinikára, ahol megopt:rálták. " Lukács Juliannát februárban a rendőrség csavargáson érte. Mivel nem magyar állampolgár és többszörösen büntetett előéletű, a rendőrség őrökre kitiltotta az ország területéről. A kitiltó végzés után Battonyára szállították, ahonnan egy rendőr átvitte Romániába és átadta az ottani hatóságoknak. Lukács Julianna tiltakozott az ellen, hogy Romániába vigyék. Amikor a vonat román területr? ért és granicsárok szálltak fel a kocsiba, Lukács Julianna durm szavakkal gyalázni kezdte a magyar nemzetet és a magyar államrendőrséget A rendőr átadta a lányt a románoknak és visszajött Est« befutott Battonyára a Romániából jövő vonal, amelyből egy román rendőr kíséretében Lukácii Julianna szállt ki. Az történt ugyanis, hogy n románok a lányt visszaadták, mert nem romár állampolgár. így került kézbe Lukács Julianna, ak ellen a rendőr feljelentésére megindult az eljárá: nemzetgyalázás miatt. Lukács Julianna ügyét pénteken tárgyalta a szegedi törvényszék V/W-tanácsa. A tárgyaláson kiderült, hogy a 22 esztendős lány rendkívül intelligens, iskolázott. Fiatal kora ellenére nagyon hánya, tött életet élt Négy esztendő óta kóborol Magyarország, Jugoszlávia és Románia között. Egyik ország sem fogadta be, mert sehol sem szerzett állampolgárságot. Ha Szerbiában volt, a szerbek Romániába toloncolták, a románok Magyarországnak adták át, innen pedig már néggizben örökre kitiltották. A legutóbb történt öngyilkossági kísérletével együtt már kétizben próbálta eldobni magától életét. Egyszer se sikerült mindkét alkalommai súlyos műtéttel megmentették. A pénteki tárgyaláson Lukács Julianna tagadta, hogy a granicsárok előtt szidalmazta a magyarokat A rendőr, aki megtette ellene a feljelentést, bosszúból juttatta a vádlottak padjára. A rendőr ugyanis a:ánlatot tett neki és azt ígérte, hogyha meghallgatja, átviszi éjnek idején >feketén« a határon és ott szélnek ereszti. JJem hallgatta meg a rendőri és az ezért csinálta ezt a kellemetlenségei* Az elnök ezután eléje terjesztette a battonyai határrendőrség előtt tett töredelmes és részletes beismerő vallomását, amire Lukács Julianna megjegyezte, hogy azt félelmében tette. A rendőrökközül egy erősen arculütötte, aztán megfenyegették, hogyha nem vall, átadják a csendőröknek. A csendőrök említésére megtette a vallomását, amit azonban már a vizsgálóbíró előtt visszavont. A törvényszék ezután Szabó Mátyás államrendőrt hallgatta ki. A rendőr tagadta, hogy ajánlatot tett volna a lánynak. Nem ígérhette azt, hogy »feketén« átviszi a lányt és szélnek ereszti, mert az átadásról írást kellett hoznia a románoktól. A lány a gyalázkodó kifejezéseket megtette. Több dolgot is mondhatott amik sértők lehettek, de ezeket nem értette, mert a lány románul beszélt a granicsárokkal, akik jót nevettek a lány szavam. A rendőr kérte, hogy az ő terhére elkövetett becsű, letsértés miatt is büntessék meg a lányt. A bíróság félórás tanácskozás után hirdetett ítéletet Bűnösnek mondotta ki Lukács Juliannát, Belvárosi Most Májas 10, 11-én, szombat, vasárnap Korzó Moxt Mi!UB 10, 11-én, szombat, vasárnap LIL DAGOVER legpazarabb filmje: A eAr pBtanct&ra. I Katalin cárnő élete és szerelmei. Azonkívül: Burleszkek. Előndá»ok kezdet» 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap S, 5, 7, 9 órakor vélték ísíéfc! Jaj, elveszett a feleségem, Kacagtató vigjátek ír.A Arian és Harry Hatra főszereplésével. Azonkívül: Burle^íkek. Előadások kez<iete 5, 7, 9, vasár, és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor (bolyt, köv.) álnéven Rosenberg Sárát, egy rendbeli a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétségében és ezért 3 havi fogházra ítélte fs az ország területéről örökre kitiltotta. A bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy a lány már volt büntetve, igy legutóbb kommunistaüzelmek miatt egyévi börtönre. Az ítélet kihirdetése után megrázó jelenet következett. Az elnök megkérdezte a lányt hogy bele»nyugszik-e az Ítéletbe. A lány zokogva kiabálta: — Nem nyugszom meg, Ítéljenek halálra! Ugg sem ér már nekem az élet semmit, annyit szenvedtem már... Mondják meg, minek éljek én még? Ítéljenek halálra.. . Az elnök, a védő vigasztalni igyekeztek, de A lány tovább zokogott: — Ugy sem élek sokáigHa kiszabadulok, megölöm magamat.. , Ítéljenek halálra!,.< Végül is kissé lecsillapodott, aztán kijelentette,' hogy az ítéletben megnyugszik. Wafzdorf bárót ismét szabadlábra helyezték Budapest, május 9. A budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbirája elrendelte a vizs» gálatot Watzdorf Konrád báró és Geszti pénzügynökkel szemben. Egyúttal ugy Watzdorfot, mint Gesztit és Deutsch Salamont szabadlábra helyezte azzal az indokolással, hogy személyi, viszonyaiknál fogva szökésüktől nem kell tartant. 40 év óla fennálló Ozleíem a Klauzál íéren megszűnik. Raktáramat árleszállítással csak készpénzfizetés mellett 6261 Fein Lajos Klauzál tér 3. Nézze meg kirakataimat!