Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-10 / 104. szám

IZeCBD. SKcrkdztOség: Somogyi ucce L em. Teletor»: Kiadóhivatal, №lc«ankOnyv<ar él (egylroda : Aradi tseca S. Telefon t 306. - Nyomda ; L«w Upól ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlratl levélcím s DélmagyarorscAg Szeged. f—•WHH1 №.. .ULHH». 11 JWWiHHIWiPJH Szombat, 1930 május 10 Ara 1© fillér VI. évfolyam, 104. szám FlŐFIZETÉSi Havonta helyben 3-20 Vidéken és Budapesten 3-eo, kUKOldOo 6*40 pengd, Egye» tzAm Ara hétkör» nap 16, vníér- és Ünnepnap 24 ml. Hlr« detések felvétele tarifa »»erlni. Meg|e. lenlk nétlö kivételével naponta reggel Népióléti kistükör Ügy látszik, lassankint elkezdi a kormány azoknak az intézményeknek a felépítését, amelyeket a tízéves kormányzói jubileum em­lékére Horthy Miklósról fognak elnevezni s amelyeknek létesítését a jubileumi évfordulón határozták el. Szegednek a katonai rokkant­otthon jut ezekből az intézményekből s a honvédelmi kormányzat a telket a várostól téri hozzá. Egy bizottság épp a héten járta be a várost, kiszemeltek három telket, az alaprajzokat felküldik a miniszternek, aki majd kiválasztja a legalkalmasabbat a három telek kőzüL Azok közül az intézmények kőzüL, amelyek létesítését a kormányzó jubileumán elhatároz­ták, a többi között a tisztviselői szanatórium Is Budapesten épül. Itt az építtető, tehát a rendelkező fél is a népjóléti miniszter, aki érdekes költségvetési beszédében eze­ket mondta: »A tisztviselői szanatóriumnál egyelőre csak a telek dolgában van eltl mert a fővárostól, amely úgyis nagy áld% tokai hozott eddig, amiért a legnagyobb hálC val emlékszem meg ezen a helyen, nem aka­rok Ingyentelket elfogadni.« Szegedtől elfogadják az ingyentelket, , : Azt ma még nem tudjuk, hogy fognák-e hozzájárulást kérni az épitési és a fentartási költségekhez. Közvetlen tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a kultuszminiszter nincs any­nyira megelégedve Budapesttel, mint a nép­jóléti miniszter. A kultuszminiszter vslünk van nagyon megelégedve. • A népjóléti tárca általános vitájában szóba­került, hogy tartozik-e az állam a főváros­nak. ápolási költségekkel vagy se? A többi városról senkise beszélt A szegedi kórháznak ápolási költségekkel mindig tartozik a nép­jóléti kormány. Ennek a helyzetnek az állan­dósulása folytán sikerült felkelteni azt az opti­kai csalódást, mintha a kórház fentartisára s város állandóan nagy összegeket fizetne rá. Ma már senkisem akarja megszüntetni a kór­házat. Nincs szükség tehát optikai csalódá­sokra^ Kis melegségre, megértésre, méltány­lásra és gondosságra azonban ma is szüksége >olna és mindig szüksége lesz a szegedi kór­háAak. Milyen jól esett volna hallani, ha mindössze csak arra hivták volna föl a nép­jóléti miniszter figyelmét, hogy Szeged még mindig nem tudja üzembe helyezni a ;gyer­mekkórházat, pedig a további késlekedéí. ve­szélyezteti az ingatlan tulajdonjogát, hogy az egészségtan egyetemi tanára lelkesen akciózik a tüdőbetegkórházért, de a városnak nincs pénze rá, hogy a trachomások ügye fúnes egészen rendben és hogy Szegeden, a körtöl­tésen belül a lakások egyhatoda nedves, a lakók egynyolcada ezekben a nedves lakások­ban lakik. • Az orvoshiányról is beszéltek. No nem sze­gedi vonatkozásban. Orvosok és betegek meg­egyeznek abban, hogy orvos aztán van itt elég. Orvoshiány a vidéken grasszál. A járásokban. A Társadalombiztosító orvosi karát élén seb­ben foglalkoztatja, mint valaha, a szabad or­vosválasztás kérdése. Vasárnap lesz Budapes­ten orvosgyülés s már a verebek is csiripelik, hogy a szabad orvosválasztás ellen fognak dönteni. Nem akarunk most a kérdésbe elmé­lyedni. Teljes nagyrabecsülésünk az orvosé, aki kurálgatja beteg gyomrunkat, aki üzi az injekciókkal a reumánkat, aki reperálg itja foszlányokra tépdesett szegény idegeinket, aki megment vakbéloper á ciój ával s aki fájdalom­mentesen húzza ki a fogat. Meg kell élni az or­vosi karnak. Ahogy Hamlet mondja Polonius­nak: érdemén fölül. Mégis: az orvostársadalmi kérdést nem lehet a betegkérdés elé vagy fölé helyezni. Meg kell kérdezni a beteget is, hogy mit akar. A mai rendszer fenmaradását, vagy szabad orvosválasztást. Nemzeti érdek, hogy a legkisebb faluban sem a bábaasszony és a kovács legyen a legmagasabb képesítésű orvos­tudor. Orvos társadéi mi érdek, hogy ne le­gyen a városokban kétszer, háromszor annyi orvos, mint amennyit el birnak tartani a vá­rosok. Még se lehet legalább enyhiteni a nagy bajokon?- Nem gondolják az orvosok, hogy mindjárt orvosoltatnék szociális bajaik egy része, ha összeegyeztetnék orvostársadalmi érdekeik kielégitését a nemzeti érdekek ki­elégítésével? • Sok szó esett mostanában a képviselőház­ban a hadirokkantakról és a hadikölcsönjegy­zőkről. A trafikengedélyeket, országszerte tud­ják, mások kapják, a moziengedélyeknél se jönnek figyelembe s nagyon sok hadirokkant tengeti alamizsnán az életét. A szociálpolitikai megértés csimborasszója volt, amikor az egyik képviselő azzal érvelt, hogy komolyan fog­lalkozzanak végre a hadikárosultak jogos igé­nyeinek kielégítésével, mert jönni fog az uj háború s milyen kedvet, mekkora elszánt­ságot lehet majd várni a frontra-indulóktól, ha az iithonmaradottak kőzött látni fogják a kolduló hadirokkantat s a nyomorgó hadi­kölcsönkötvény'tulajdonost. 7 Grandi beszéde az olasz parlamentben a keleti Jóvátételekről Jk legnagyobb nehézségek a magyar fóvátétel kérdésében merüllek fel* Róma, május 9. A képviselőházban Grandi kül­ügyminiszter nagyobb beszédet tartott — A keleti jóvátételek ügyében — mondotta — Olaszország nagyon kényes helyzetben volt A fasiszta Olaszország azonban hűségesen kitart ba­rátai mellett, ha ez a hűség bárminő jelentékeny áldozatokat követel is tőle. A keleti jóvátételek Hágában megoldott rendezésével Ausztria megsza­badult minden jóvátételi kötelezettségtől.' Az oszt­rák kancellár legutóbbi római látogatása alkal­mával kifejezte háláját az olasz kormány magatar­tásáért. Bulgária képviselőivel való megegyezés alapján Bulgária terhére 37 esztendői időszakra mérsékelt fizetési kötelezettséget állapítottak meg. A bolgár kormány kérésére Mussolini miniszterel­nök utasításokat adott, hogy az olasz szakértők törekedjenek Bulgáriára kedvező megoldásra Jut­tatni az esetleg bizonytalan problémákat Ez a kormány nem mulasztotta el, hogy háláját nyüvá­nitsa Olaszország iránt az elért eredményért — Az előbbieknél nagyobb nehézségek merül­tek fel a szakértői bizottság előtt a magyar Jóvá­tétellel "kapcsolatban, még pedig azért, mert mr«­terfcél*en fisszefüggésbe hozták vele az ugyneve­w>tt oplánskérdési, amely már hosszabb idő óta megoldattam! állt és amely hossza banyotalt tákra adott okot a Nemzetek Szövetsége előtt is.. Az olasz terv amelyet a mi két szakértőnk terjesz­tett elő és dolgozott ki később a többi hatalom szakértőivel egyetértésben, végre is létrehozta a hágai konferencián az elvi megállapodást Eszerint Magyarország visszakapta 'élje* pénzügyi szuve­renitását, megszabadul a trianoni szerződésből származó tartozásoktól és kötelezettségektől, ugyan­akkor megszűnt az optánskérdésben felmerült vita is, még pedig oly módon, hogy az optánsoknak elszenvedett káraikért méltányos kártérítést biz­tosítanak. — A három nagy hitelező Utam, Olaszország, Franciaország és Nagybritannia együttműködött, hogy ezt a megoldást lehetővé tegye. Római láto­gatása alkalmával Bethlen István nyíltan kifeje­zésre juttatta háláját azért a hathatós támoga­tásért. amelyet Olaszország a magyar kártéríté­sek érdekében kifejtett Senki sem őre se magát, sem másokat illetően a nemzetközi törvénykönyv­nek. A szerződések nem ftröfc életűek és aki azt akarja, hogy minél hosszabb ideig tartsanak, annak ezeket a szerződéseket fokról-fokra és az időnek és az igazságnak megfelelően, »* oj szükségle­tekhez és az aj realitásokhoz kell alkalmaznia. Sándor Pál nagy beszédben támadta a kormányzat kereskedelmi politikáját Izgalmak a kereskedelmi tárca költségvetési vitájában Budapest, május 9, A képviselőház pénteki ülé­sén Lázár Miklós napirend előtt szóvá tette, hogy az elmúlt éjszaka folyamán a Hegyalján óriási ciklon pusztított, amely igen nagy károkat okozott Ezután a kereskedelmi tárca vjtáját kezdték meg, Kun Béla szólalt fel elsőnek. Meg kell állapí­tani, hogy gazdasági nyomorúság van az ország­ban és hogy ennek előidézője ez a kormányzati rendszer és Bud János kereskedelmi miniszter urnák hasonnevű elődje a pénzügyminiszteri szék­ben. Nagy túlköltekezések történtek olyan tételek­nél, amelyek sem gazdasági, sem szociális szem­pontokból nem indokolhatók. A mai Helyzetnek sokban előidézője az a politika, amelyet a keres­kedelmi miniszter a pénzügyminiszteri székben folytatott Szabóky államtitkárral együtt Szabóky államtitkár ur és főnöke, Bud János volt pénz­ügyminiszter ur voltak okai, hogy éveken kérésziül olyan gazdasági nolitilát inauguráltak, amely a magángazdaság alanyainak ezreit juttat a a gazdá­sági veszedelembe. Gáspárdy Elemér határozati javaslatot nyújt be. amely szerint utasítsa a Ház a kereskedelmi mi­nisztert kél komphajó építésére. A javaslatot a Ház nagyrésze óriási rajongással fogadja. Fábián Béla: Ki akar itt keresni meginti Gaaf Gaszton: Tizennyolc millióba kerül «gy hajói Gál Jenő: Ffadlkölesönamortlzáctóra »ter?»n pénz. Itt meg megint 3« milliói akarnak kidobni. Malasils Géza a munkanélküliség problémáját tette szóvá. A kereskedelmi miniszter többszöri felszólalásával ellentétben kijelenti, hogy igenis van telefon- és postacenzura. Az ellenzéki poli­tikusok telefonjai állandó felügyelet alatt vannak, a vidéken pedig a csendőrség és a rendőrség gyako­rol cenzúrát a levél- és csomagküldemények felett. Felkiáltások a ba!oldalon:_ Van telefoncenzura, miniszter ur?. Bud kereskedelmi miniszter: Nincst Peyer Károly: lM;oin, hogy az ea irodai tett*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom