Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-01 / 97. szám

(930 május 1. DÉLMAGTARORSZÁG fH PÉ aki nálam vásárol mert üzletem 20 évi fennállása alatt meggyőződött róla a közönség, hogy a legjobb minőségű árut a legolcsóbb árban árusítom. Olcsó jubileumi áraimat továbbra is fenntartom. ZTIG IMRE, Széchenyi tér 2. A kisgyűlés „látatlan ban" tárgyalta le a Közgyűlés napirendijét Változatlanul fogadltdlc el az ügyrend és a fogyasztási adó szabályrendeletiervezetet — "Rengeteg indítvány és interpelláció a tárgysorozaton (A Délmagyarország munkatársátől.) A kisgyűlés szerdán délután mégis összeült. Az érdeklődés igen élénk volt, a kisgyűlés tagjain kivül megjelenlek azok is, akik mint közgyűlési tagok terjesztettek be indítványt, vagy interpellációt. Az ülést a közgyűlési teremben délután négy órakor nyitotta meg a polgármester és bejelentette, hogy először a napirenden szereplő indítványokat és interpellációkat tárgyaltatja le. Vitéz Gárgyán Imre indítványát a Zoltánicca rendezése ügyében elfogadta a kisgyűlés. Gombos István és Lévay Ferenc a bérföld átruházási Illeték nérséklésére tett inditványt. A polgármester Iz indítvány elvetését javasolta. A kisgyűlés egyik tagja azt indítványozza, rogy a város létesítsen költségkasszát, ébbe gyűjtse össze a megnyert pörök költségeit és íbből fedezze a vesztett pörök perköltségeit. Dr. Szivessy Lehel csodálkozik az indítványozó álláspontján, mert köztudomásu, hogy a város ügyészei vesztett pörök után nem kapnak semmi perköltséget. A város ügyészeit már ugy választották meg, hogy a megnyert pörök perköltségeit megkapják. Jogfosztás lenne tehát, ha a város megvonná az ügyészek jogos jövedelmét. Dr. Török Béla csatlakozik Szivessy felszólalásához. Kifejti, hogy a tiszti ügyészek és a város közönsége között szabályrendeleten alapuló kétoldalú szerződés jött létre. Kiss Ferenc az átiratási dijak nagyságát kifogásolja, mert a bérlő akkor ruházza csak át bérletét, amikor a terheket nem bírja már el, mert nincs tőkéje hozzá. Dr. Menyhárt Gáspár óvást emel az olyan .űdilványok ellen, amelvek szabályrendeletbe ütköznek. Petrik Anlal a bérleti szerződések revízióját sürgeti. A polgármester helyesli a szerződésreviziót és kéri, hogy a kérdést adja ki a kisgyűlés a jogügyi és gazdasági bizottságnak. A kigfiyülés ezután az ügyészi javadalmak vonatkozó indítvány fölött megszorítására napirendre tért. Iritz Béla a Névtelen-ucca feltöltésére tett indítványt. A polgármester javaslatára a kisgyűlés az 1931. évi költségvetés keretében elrendelte a munkát. Iritz második indítványában a Szilléri-uti iskola sürgős renováltatását kérte. Szabó Géza kulturtanácsnok elmondja, hogy a városnak alig van fedezete ennek a munkának a költségeire. Azokat a munkálatokat, amelyeket a közbiztonság szempontja tesz sürgőssé, a város még ebben az évben elvégeztet', a többit a jövő évben. Szabó Sándor és Homola Rezső városrendezési indítványát elfogadták. Dr. Széli Gyula és társai indítványára a kisgyűlés kimondotta, hogy a Babér-uccát Bcdogh János, a Fertő-uccát pedig Jakab Laios nevéről nevezi el. Dr. Szivessy Lehel a hősi emlék felállítására tett inditványt és kérte az országos tervpályázat kiírását. A polgármester az indítvánnyal kapcsolatban kijelenti, hogy Sze' ged csak méiló emlékmüvet állithat fel, éppen ezért azt kéri, hogy adja ki a kisgyűlés az inditványt előkészítés céljából. Szivessy nem fogadja el a polgármester javaslalát A háború óía már 12 év telt el és minden kis község felállította már a maga emlékművét. Szegeden nincs emlékük a hősi halottaknak. Neír Kívánja az indilvány azonnali végrehajtását, csak a művészi pályádat kiírását. Czigler Arnold elfogadja Szivessy indítványai. Dr. l'ap Róbert fölveti azt a gondolatod hogy az emlékmű költségeit több évre ossza fel a város. A polgármester kijelenti, hogy nem anyagi kérdés az ügy, hanem csak a forma kérdése. Szeged városa már legalább 15 hősi emlékmű költségeihez hozzájárult. Emlékmű bizottság megalakításához azonban hozzájárul. Szivessy Lehel szólalt még fel, majd a kia» gyűlés a polgármester javaslalát fogadta el. Következtek a póttárgyként bejelentett indítványok és interpellációk. Gombos István a XIV. vadászterület agyében beadott fölebbezés sorsa ügyében interpellált. Ezután tárgyalta a kisgyűlés a színházi terpelláció ügyét, amelyről külön cikkben közlünk hidósitást. Deák János és társai a Petőfi Sándor-sugárul vágóhídi szakaszának kiépítését indítványozza. A kisgyűlés az inditványt a városrend©» zési bizottságnak adta ki dr. Kovács József és Wimmer Fülöp felszólalása után. Kiss Bálint a dohánygyár előtti gyalogjárót! rendbehozását kéri. A polgármester javaslaté alapján a kisgyűlés visszaadta az inditványl a város hatóságának. Szabó Imre a városi gőzfürdő felszerelésének pótlására és több alsóvárosi ucca kocsijárójának rendezésére lett inditványt. Dr. Lévay Ferenc az ellenforradalom történetének megiratására, a menekültek leigazolt» tására és a szegedi őslakosság jogainak biztosítására tett indítványt. A polgármester javaslatára a kisgyűlés napirendre tért. Dr. Kogutowitz Károly rádió leadóállomás felállítása érdekében beterjesztett indítványát a kisgyűlés pártoló ¿avaslattal küldi a köa gyűlés elé. A Szeged—algySi autóbuszjáratok engedé lyezését a kisgyűlés feliratilag kéri a kereske delmi minisztertől. Lévay Ferenc mozgalom indítását kéri, hogj Románia engedje át Szegednek a ko'ozsvár Mátyás-szobrot. Az indítvány ellogadását ja vasolja a polgármester. Dr. Tonelli Sándor nem járul hozzá az int ditványhoz, mert a megszállott területen al egyetlen épen hagyott történelmi emlék ez » szobor. Javaslatára a kisgyűlés napirendi* tért az indítvány fölött. A polgármester ezután bejelentig hogy inoá következik a a közgyűlés tárgysorozatának előkészítése. A kisgyűlés a tárgysorozat legnagyobb részi hozzászólás nélkül, látatlanban fogadta el. lg ment keresztül a közgyűlés és a I. is gyűlés iigij