Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-07 / 101. szám

1930 május 7. DÉLMAÍÍV 4 HOHSZAC, Több szegedi egyetemi tanárt jelöltek akadémiai tagnak Budapest, tnáj'.is 6. Az akadémiai tagválasztási jelöléseket ma ejtették meg. Ezek szerint a holnapi tagválasztásra jelölik: Az /. osztályban tiszteletbeli tagnak dr. Csengery János ny. szegedi egyetemi tanárt és Zala György Szobrászművészt, levelezőtagnak Eckhardt Sándor egyetemi tanárt, György Lajos tanárt, Pais Dezső tanárt A II. osztályban rendes tagnak Angyal Pál egye­temi tanárt és Pollin er ödön szegedi egyetemi ta­nárt, levelezőtagnab: Knncz Ödön egyetemi tanárt, Divéky Adorján íőgimn. igazgatót és Málgusz Ele­mér egyetemi tanárt. A III. osztályban rendes tagnak Fejér Lipót egye­temi tanárt, levelezőtagnak Pacsn Jenő és Zech­meister László egyetemi magántanárt és Szilády Zoltán tanárt Mérsékeli meleg idő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor-. Hazánkban a fokozatos felmelegedés tovább tartott Az ország egy-két pontján kisebb zivatar zavarta meg az egyébként barátságos időjárást Prognózis: Mérsékelten meleg idő, helyenként zivatarokkal. Az Opera előtt ellopták Apponyi autóját (Budapesti tudósítónk tele]ónjelentése.) Kedden este ismeretlen tettes ellopta gróf Apponyi Albert autóját amelyben Apponyi leánya társaságában az Operába ment. Előadás alatt a soffőr egy közeli kávéházba ült be, ezalatt ellopták az autót, ugy, bogy Apponyi leányával az előadás után taxin haj­tatott haza Egy rendőrőrszem előadás u'án az Ope­raház egyik mellékuccájában megtalálta az autót, amelynek több értékes alkatrészét az ismeretlen tettes ellopta. Jl&olvasó rovata A munkanélküliek panasza a bak­tói parcellák magas bére miatt Tekintetes Szerkesztőség! Pár nappal ez­előtt a hatósági munkaközvetítő jelentkezésre szólította fel azokat a munkanélkülieket, akik igényt tartanak a Baktóban kiosztásra kerülő három hold föld parcelláira. Igazi örömmel vettük ezt a meghívást, mert tudomásuuk szerint a város ilyen kertakciókkal akar se­gíteni a mi szomorú helyzetünkön. Ugy tud­tuk, hogy a város a parcellák béreinek meg­állapításánál figyelemmel lesz az anyagi hely­zetünkre. Szombaton délután mintegy 150— 160-an megjelentünk a parcellázásnál. Itt aztán meglepetés ért bennünket, mert kiderült, hogy a város nemhogy tekintettel lenne a helyze­tünkre, de nekünk még drágábban adta a földet, mint az eddigi baktói parcellásoknak. A rokkantak ugyanis, akiknek ott bérletük van, évi 34- pengőt fizetnek parcellánként, mig tőlünk ugyarezért a földdarabért ennek az árnak az ötszörösét, évi 8 mázsa bvzát kö­vetelt a város. A bérleti szerződést természe­tesen aláirtuk, mert szorult anyagi helyze­tünkben minden reménysugár után kapaszkod­nunk kell. De tisztelettel kérdezzük: miért drágább nekünk, az élet rokkantjaira!<• n föld, mint másoknak? Ez a seqités, ez a kiskert­akció? Tisztelettel: Munkanélküli parcellatulajdo­nosok. & Kézikönyv dlftalan! Az angol WELLINGTON S. C. Pa . ^ « gázfény­papír A minőség váliozaílanul №> a legjobb ! ~Wm \SS Kapható: Liebmann 487 Id/szerészn él Kelemen ucca •••••• •"•-VT, * i ^ ; -i*r pmgjm. < srA ** ygp ^TÉSkJ^m® 4' Wm^'^sh • ijsfc ¡Mi ^ST mM mttMMm. »r^'S IÍÉMSÍ*^' 'f'i iné*. i^tol fTTn' ' """ 1 " ' ' WJH Mm **.?>-m*i. i**m},*> — • ­Másfél hmm várakozás után végre megkezdte sniiükáfát a snunkanéSküliség Ügyében kiküldött ötös bizottság IS bizottság javaslatot terjeszt a rolgármesfer elé a tatarozás! kedvezményekéi, a kiilvárosrendezésröl és a városi kölcsönkötvényekrSI — Minden kedden összeül az ötös bizottság (A Délmagyarország munkatársától.") Lájer Dezső indítványára még a februári közgyűlés kiküldte azt az adhoc bizottságot, amelynek a munkanélküliség problémájára kellett vol­na megoldást keresnie. Ez a népes bizottság röviddel a közgyűlés után egyetlenegyszer ült össze és megállapítva, hogy munkanélküliség tényleg van Szegeden, kiküldött egy öttagú kisbizottságot. A nagybizottságnak az volt a felfogása, hogy az ilyen szükebbkörü bizott­ság mozgékonyabb, alkalmasabb arra, hogy elfogadható tervezetet dolgozzon ki, hogy fel­kutassa a probléma megoldásának lehetőségeit, gyak rabban összeülhet, esetleg permanenciá­ban is maradhat 'A kisbizottság elnökévé dr. Pálfg József polgármesterhelyettest nevezte ki a polgár­mester, tagjai pedig az indítványozó Lájer Dezsőn kívül tloránszky Károly, "Wimmer Fülöp és Petrik Antal lettek. Megalakítása, illetve sürgős kiküldése óta közel másfél hó' nap telt el anélkül, hogy egyetlenegyszer is összehívták volna. Lájer Dezső emiatt inter­pellációt jegyzett be a közgyűlés napirend­jére, interpellációját azonban nem vették föl a tárgysorozatba, mert a városházán működő titokzatos hatásköri bíróság ugy találta, hogy az »tárgyánál fogva« a kisgyűlés eit tartozik. A kisgyűlés pedig kizárólag közgyűlési tár­gyakat készített elő és igy elmarad az inter­pelláció a legközelebbi rendes kisgyülésre, amely ha jól megy, egy hónapon belül majd csak elkövetkezik. A bejelentett interpellációnak annyi haszna mégis volt, hogy végre összehívták a kisbi' zoilság első ülését kedd délelőttre. Pálfy pol­gármesterhelyettes elnökletével tizenegy órá­tól két óráig, egyhuzamban tárgyalták a mun­kanélküliség súlyos kérdését. Elhatározták, hogy ezentúl minden kedden folytatólagos ülést tartunk, mivel az elintézni, feldolgozni való anyag olyan hatalmas, hogy azt csak állandó munkával lehet feldolgozni. A megbeszélés után dr. Pálfy József a kö­vei kezőkben ismertette az eredményt a Dél' mag'iarország munkatársa előtt:. — Az anyag nagysága miatt annak csak e&-ik részével foglalkoztunk. Elhatároztuk, hogy a város hatóságánál megsürgetjük a külvárosok rendezésére, a csatornázásra és a vizvezetékhálózat kiterjesztésére vonatkozó részletes tervek elkészíttetését. Ennek a kér­désnek az elintézését sem halaszthatja már sokáig a város és maga a munka olyan ter­mészetű, hogy megindításával nagymértékben enyhülne a munkanélküliség. Ügy tudjuk, hogy megfelelő szakértő kiválasztásán múlik a tervek elkészítése. A munkálatok költségve­tésére viszont azért van szükség, mert a szük­séges összeg ismerete nélkül a. város nem is foglalkozhatik a fedezet biztosításának kér­désével sem. — Foglalkoztunk Adler Mórnak a házak és lakások tatarozására vonatkozó indítványával is. Adler Mór azt indítványozza, hogy az ille­tékes hatóság hatalmazza föl atalaroztató ház­tulajdonosokat arra, hogy a tatarozás költsé­geinek bizonyos részét hozzájárulás cimén bér. lőikre háríthassák át. Ez a hozzájárulás azon­ban ne legyen nagyobb az 1927. éri alapon szedett lakbérek felénél. Az inditvány szerint azoknak a lakóknak a lakásait, kik ezt a hozzájárulást nem vállalják, minden további nélkül felmondhatná a háztulajdonos és nz igy megüresedő lakás bérlete fölött szabadon rendelkezhetne. A tatarozott lakások fölött való szabad rendelkezési jogot viszont há­rom év múlva nyerné vissza a háztulajdonos. — A bizottság az indítványnak ezt a ré­szét aggályosnak találta, azonban elhatározta, hogy átír ebben az ügyben a város hatóságá­hoz és javasolja, hogy intézzen felterjesztést a város a népjóléti miniszterhez és kérje egy olyan rendelet kibocsájtását, amely szerint a háztulajdonosok a lakásokban, vagy a lakások­kal összefüggő házrészekben végzett tataro. zás árának arányában felemelhetnék a lakbé­reket, ugy azonban, hogy a különbözet az évi lakbér husz százalékánál nem lehet nagyobb. A bizottság azt reméli, hogy a háztulajdono­sok igy kedvet kapnak a tataroztatásra, ami sok munkaalkalmat jelentene Szegeden. — Javasolja a bizottság azt is, hogy a város hozassa rendbe a leül városrészekben a gyalog­járókat. A szabályrendelet szerint ugyanis • gyalogjárók elkésziiletéséu^k és jókarbantar«'

Next

/
Oldalképek
Tartalom