Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-01 / 97. szám

oélmagyarorszaí; mester or éppen ugy ismeri, mint miqdenki más a városban, a két írásszakértő egybehangzó véle­ményét és ismerik nálamnál jobban azokat az egyéb perrendszerű bizonyítékokat, amelyek Kürthy György helyzetét meglehetősen kényelmet­lenné teszik. Erdeke tehát az nj színigazgató­nak, hogy ez ellen, a szerintem is súlyos vád "»lói tisztáztassék. Dr. Szlvessy Lehel: Ez a dzsentlmen-felfogás! Pászlor; De érdeke a színháznak és a szín­házon keresztül a vánosi pénztárnak, mert ha a névtelen levetek t:stíázafL>mil feagyott figye nvíatt a színházlátogató kö­zönség tekintélyes rétege elmarad s emiatt • deficit fel fog duzzadni a Jövő érben eofc-aok Itzezer pengővel, váüaljae majd • polgármester or a felelőségeit? — • színházi jegyek ügyében kijelenti a pol­gármester ur, hogy a szinügyi bizottságnak általa helyesnek ítélt javaslata alapján vonta meg a napilapoktól az egyik jegyet. Már interpellációm­ban is kértem és ezt a kérésemet most élő­szóval is megismétlem, méltózfasséfc a szilügyi bizottság Javaslatát ide be;erjeszteni. A bizottság, információim szerint generális jegyrazziát kért, amit megerősítenek a szinügyi bizottságnak mel­lettem ülő tagjai Dr. Tonelli Sándor és dr. Törők Béla közbe­Mólnak: — Igenis, ez volt • határozat. Pásztor; A polgármester ur meghagyta a rend­őrség négy jegyét, a szinügyi hiáttság páholyát, a tűzoltók két jegyét, a városi mérnökök két jegyét, ellenben sietett elvenni a sajtó egy-egy jegyét és ezzel az intézkedésével ismételten belerúgott a szegedi sajtóba, amely tömérdek embert fog­lalkoztat és amely felmérhelettlen szolgálatokat lesz ennek a városnak. Somogy! Szilveszter: Ezért o kifejezésért a bi­zottsági tag urat rendreutasítom. Igaz, hogy az én személyemről van szó, de nem volt semmi ok arra, hogy ilyen kifejezést használjon, mert a sajtó munkásait szeretem és nagyrabccsülöm. Beszéde további során elmondotta még Pásztor, hogy milyen hibák miatt kell a város színházá­nak nagy összegeket költeni kommünikékre. A színházi szolgákat, kapusokat és Jegvszedöket ér. (esitették arról, hogy a lapoktól megvonták a jegykedvezmény egy részét, de a lapvállalatok a nral napig sem kaptak erről értesítést. Beszélt még arról a nagy engedményről, amelyet az újsá­gok a színháznak a város érdekében tettek, majd felszólalását azzal fejezte be, hogy • válasz! nem veszi tudomásul. Ezután Pálfy polgármesterhelyettes reflektált Pásztor felszólalására. Kijelenti, hogy Kürthy György ellen a névtelen levelek miatt eddig nem indult nyomozás, a feljelentést ismeretlen tette­sek ellen tették meg s így az eljárás is isme­retlen tettesek ellen folyik. Ha a nyomozás ered­ményeképen Kürthy György ellen indulna eljárás, akkor a polgármester annak minden bizonnyal le fogja vonni a konzekvenciáit — Az ujságiró-szabadjegyek redukálása ügyében felolvassa a szinügyi bizottság ülésének jegyző­könyvéből az erre vonatkozó részt. Eszerint a szinügyi bízottság a napilapok egy jegyének meg­vonását javasolta a polgármesternek és javasolta, hogy a hetilapok egy állandó jegye helyett pre­mierjegyet kapjanak, a színházi hetilapok pedig egyáltalában ne kapjanak szabadjegyet. — Hiányos a Jegyzőkönyv, mein ez volt a szin­ügyi bizottság Javaslata, — szóit közbe szinte egyszerre Török Béta. dr. Dobay Gyula és dr. Tonelli Sándor. Pálfy József bejelentette ezután, hogy a pol­gármester a többi szabadjegyet is revízió alá fogja venni. — Ami Kürthy György színészi honorálását illeti — folytatta ezután Pálfy —, a polgármester kije­lenti, hogy az igazgatói fizetésen kívül nem haj­landó semmi körülmények kőzött sem ezer pen­gőt adni Kürthynek. Erről szó sem lehet. Éppen ezért kéri a polgármester válaszának tudomásul vételét. A kisgyűlés többsége a választ tudomásul vette. A kisgyűlés tárgyalásának további részéről kü­lön cikkben talál tudósítást az olvasó. OPTIKA— FOTO LIEBMANN 3 Kelemen ucca HA-HA melleit. Auszírla külkereskedelmi mérlege 1930. első negyedében Bécs, április. Az osztrák kereskedelmi minisz­térium kereskedelem-statisztikai osztálya most pub­likálta Ausztria külkereskedelmének adatait a folyó év első negyedéről. A januári behozatal értéke kereken 211, a kivitelé 130 millió sillinget tett ki, a behozatali többlet értéke tehát 81 millió, összehasonlítva ezeket az adatokat az előbbi hó­napok adataival, azt látjuk, hogy a külkereske­delmi forgalom mind a bevitel, mind a kivitel terén lényegesen csökkent. A január hónap azon­ban minden esztendőben csökkenő tendenciát mu­tat. 1929 januárjához viszonyítva a behozatal 27 millió sillínggel, a kivitel 4 millió sillinggel esett vissza, ugy, hogy örvendetes tényként kell meg­állapítani, hogv a passzívum 23 millió sillínggel volt kisebb, mint az elmúlt év januárjában. A februári behozatal összege 231.t millió sillin­get tett ki, mi.g a kivitelé 160.1 millió sillinget, ugy, hogy a passzívum 71 millió silling volt. Januárhoz képest a behozalui tehát husz, a ki­vitel 29.6 millió sillínggel növekedett, ugy, hogy a passzívum 9.S millió sillínggel csökkent Az adatok még kedvezőbbek, ha a mull év februárjá­val hasonlítjuk össze őket Ehhez képest a be­hozatal 6.3 millióval fogyott, mig a kivitel 4.8 millióval nőtt, ugy, hogy az idei februári pasz­szivum 11 millió sillinggel kisebb, mint a ta­valy februári. A márciusi hónap még további javulást mutat. A behozatal értéke 167.5 millió, a kivitelé 167.5 millió sillinget tett ki, a passzívum tehát már csak 65.2 millió silling volt, vagyis 5.7 millióval keve­sebb, mint februárban, mert a behozatal február óta csak 17 millióval, mig a kivitel 7,4 millió­val emelkedett. A rault év márciusához képest a behozatal 25.2 millió, mig a kivitel csak 8.4 millió silling csökkenést mutat és igy a behozatali többlet 16.8 millió sillínggel csökkent. A', első évnegyedben tehát a kiviteli többlet 216.1 millió silling volt, mig a mult év első negyedében ez a többlet 51.9 millió sillínggel magasabb ősz­szeget tüntetett föl. Az egyes tételek a következőképpen alakullak: '930 május 1. Behozatal Itas árlil márciusig 1929 1930 1929 1930 suly l-ban érték millió S ban Élőállatok 35903 39283 525 57-4 Élelmiszerek, . Halok 261 937 309-159 1587 1436 Ásványi anyagok 1848741 1090 ¿05 74-2 431 Nyersanyagok, félkészitménjek 279 329 335-895 1620 149 6 készáruk 74-434 75 780 2754 267 9 Arany, ezüst. 32 104 121 összesen 25C0-376 1850-362 733 2 6738 Kivitel 1 a n u a r ! <*> 1 márciusig 1929 1930 1929 1930 suly 1 ban érlék millió S ban Élőálatok 1472 1-416 25 2<J Élelmiszerek, 1472 Italok 15 559 «9 866 101 1C-3 Nyersanyagok, félgyártmányok 743 714 738-385 104 5 1041. Készáruk 110 843 114-2*8 3415 3321 Arany, ezüst 47 117 66 83. összesen 871-633 86V04Í 465-2 457-7 Ha most megné'zük a külkereskedelem tételeit az egyes országok szerint ugy azt látjuk, hogy ja­nuár hónapban a behozatal minden országban csőkként, kivéve Magyarországot, ahonnan az előző év januárjához képest négy és félmillió silling­gel, Jugoszláviát, ahonnan 5.2 millió sillínggel és Romániát ahonnan 2.1 millió sillinggel többet importáltak. A januári kivitel Németország, Olasz­ország. Anglia, Franciaország és Oroszország felé emelkedett., ellenben csökkent Magyarország felé, az előző év januárjához viszonyítva 2,7 millió sil­linggel, Románia felé 2.1, Csehszlovákia felé 1.7, Jugoszlávia felé 0.7 és Lengyelország felé 2.1 millió sillinggel. A február havi ú-ehozatal is min­den országból csőkkenést mutat, kivéve megint Magyarországot, ahonnan az előző év februárjá­hoz képest 5.1, Csehszlovákiát ahonnan 0.7, Jugo­szláviát, ahonnan 0.4, Romániát, ahonnan 0.9 és Olaszországot ahonnan 1.3 millió sillinggel töb­bet hoztak be. Még érdekesebbek a február havi kiviteli adatok, an*el vekből kitűnik, hogy amíg az osztrák ex­port minden állam felé erősen -segnővekedeát, addig Magyarország felé 2.5, Románia felé 0.3 és Lengyelország felé 1.7 millió sillinggel vittek ki kevesebbet, mini tavaly. A márciusi adatok országonkinti csoportosítása még eddig aem ke­rült nyilvánosságra, de föltehető, hogy az'is ezek­hez hasonló tendenciát fog mutatni. Mindebből világos, hogy az osztrák külkereske­delmi mérleg örvendetes fel javulása nem Magyar­ország és a többi utódállamok rovására törté­nik, hanem éppen ellenkezőleg. Ezért kétszeres örömmel vehetünk tudomást Ausztria gazdasági helyzetének javulásáról és talán nem tévedünk, ha ezekben a számokban a középeurópai gazdasági béke megteremtésének igen kedvező lehetőségeit látjuk. Dr. Juhász Andor. Msz olvasó rovaia Egy színházlátogató íevele Tekintetes Szerkesztő Ur! A színház ügyé­ben az utóbbi időben annyi vélemény hang« zott el pro és contra, hogy most már olyanoki nevében kérek szót, akik fizető, sőt duplánl fizető alanyok. Fizetők, mert a rendes hely­árakat fizetik, dupla fizetők, mert adójukkal a házikezelés luxusához hozzájárulnak. Ml adófizető polgárok azt hisszük, hogy sem a közgyűlés, sem a kisgyűlés, sem a polgármes­ter ur nem kapott felhatalmazást arra senki­től, hogy protekciós egyéneket, akikre semmi szükség nincsen, akik soha nem szerepelnek és akik sokkal jobban tennék, ha nem is sze­repelnének, hogy ilyeneknek adják azt « drága pénzt akkor, mikor annyi itt a város­ban a tennivaló, a nyomorgó, a munkanélküli. Állandóan azt hangoztatják, hogy nincs és nem lesz protekció. Hát akkor hogyan került előtérbe egy név, amely még jelölve sem volt? Minek kell ide igazgatóhelyettes, drámai ren­dező? Annyi felesleges pénze van a városnak, hogy idegen embereknek ajándékokat adjon az adófizetők pénzéből? Ha valaki valakit el akar helyezni, ugy ám helyezze el a saját pén­zéért és ne az adófizetőkéért. Legyenek a színháznál jól fizetett i'jazi színészek, de ne olyanok, akik soha nem szerepelnek, vagy olyanok, akik jobb, ha nem szerepelnek. Tisztelettel: Egy színházlátogató. Egy kereskedő levele Tekintetes Szerkesztő Ur! Kérem legyen szives e néhány sornak b. lapjában helyet adni, amely­ben vá'aszo'ni óhajtok b. lapjának 26. számában megjelent kereskedői panaszos levelére. Kedves kereskedő barátom! Panaszos leveléből ugy látom, hogy Ön is azok közé tartozik, akik oem igen járnak el a gyűlésekre, mert akkor tudná, hogy a Kereskedők Szövetsége igenis eljár a boltbérek leszállítása érdekében. Látja kérem, itt van a baj, hogy sokan feljajdulnak, ha bajuk van, mindjárt a szövetségre hivatkoznak, de akkor, mikor oda­kellene állani csak tömegnek, hogy lássák azok, akiket illet, hogy a vezetőség egyetemes érdekekért dolgozik, ilyenkor önöket nem lehet látni. Ne várják önök, hogy a sült gesztenyét más kaparja ki a számukra, hanem legyenek önök is ott tisztelt kollégáim. Tisztelettel: Egy kereskedő. Turacséeakok P 520 < Ur> ps 'éne-sós csónaVn«. E&C&fllii turacsónakmotor P 420 I '/4 és 3 Va lóerős a csanak oldalára iá* d 1 R előre, hátra, helybeniáró, Bntndltós CT 8 B Í © réakasz haló farmotor. Gummicsénakok. Villany- és olajlimpák, pummi párnák, gnnimlrnatracok, wdra« és filz'lUéB, irommifopaniyn. lámpatartók, sátrak. Tokiol oónak­lakU én minden viziiporthoz tartozó eszkBí raktáron. í nr mf" f M n U RJ c*6nakUzemben Budapest. í K$ K *-1 » W £1 W W Peterdy Tjcoa 14. szám. 805 i gfé-mafwarorszán kölcs&n­kiSnyvtárálian az előfizetés! dij: a Dslníasvarorszáö előfizetői részére r.svonkinJ 1 pengj, munüáselöfizeiőktiek hetenkin! 16 fillér, mindenki más részére I SO csngü havonkint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom