Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-31 / 121. szám

» 1980 május 51 * nV < POBS7 * Г Meg kell szüntetni a 200.000 pengős házikezeléses színházi rendszert Küríhy György a Király Színházat ajánlotta magánvállalkozónak — Lázár Ödön nyilalkozaía (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi színházzal kapcsolatban néhány nap óta jelentős hirek kerültek forgalomba. Az már most is látszik, hogy a városi hatóság hosszú idő óta most lépett először a helyesnek látszó útra a házikezeléses színház sok vihart látott ügyében. Most — amikor kívülről adták meg a gondolatot — került először a torony alatt komoly formában szóba, hogy akkor, amikor nincs pénz a munkanélküliség enyhítésére, amikor nincs pénz kövezésre és városrendezésre, a város nem fordíthat évi 200.000 pengőt a házikezeléses színház passziójára. A hirek arról szólnak, hogy Kürthy György maga is belátta már, hogy szegedi kirándulása nem járhat eredménnyel, hogy ez a furcsa kirándulás megbukott. Ezért tárgyalni kezdett Budapesten, hogy a helyzetet, amennyire lehet, megmentse. Illetőleg biztosítsa a maga elgondolásait. Érintkezésbe lépett ezért Lázár ödönnel, a nehéz helyzettel küzdő Király Szinház igazgatójával és felajánlotta neki, hogy átjátsza számára a szegedi színházat, illetőleg megszerzi neki a szegedi szinház vállalkozó-igazgatói székét — bizonyos kikötések mellett. Legutóbbi szegedi tartózkodása alkalmával közölte ezeket Somogyi polgármesterrel és Pálfy intendánssal, — közölte azt is, hogy ha Lázárnak, illetve a Király Színháznak adnák át a színházat, megszüntetve a házikezelést, akkor Lázár Ígéretet tett arra, hogy őt bízná meg az igazgatással. A polgármester a hir vétele után végre elhatározta, hogy körül fog nézni a szinház kérdésében, mert maga is látja már, hogy a Kürthy-féle esemény még a kezdet előtt megbukott. A város közönségének nem lehet 200.000 pengője ilyen szinházasdira. Tegnap ezért Pálfy polgármesterhelyettesintendáns Budapestre utazott, hogy személyesen tárgyaljon Lázár ödönnel és megtudakolja tőle a részleteket. Az intendáns pénteken egész nap folytatta a megbeszéléseket, a tárgyalások még tartanak, ezért csak szombaton érkezik vissza Szegedre. Most már végre a város hatóságának is az az álláspontja, hogy a mai rendszer tarthatatlan és sürgősen megfelelő megoldást kell keresni — a város közönségének 200.000 pengője nélkül. A Délmagyarórszág budapesti munkatársa egyébként pénteken felkereste Lázár Ödönt, aki amikor közölte vele, hogy a szegedi szinház bérletével kapcsolatban az ő neve került forgalomba, előbb nevetve tiltakozott, de amikor értesüléseinket részletesen ismertette vele budapesti munkatársunk, elkomolyodott és most már elismerte, hogy a bérletről tényleg szó van. Elmondta azután, hogy »illetékes helyrőU hozták szóba előtte a szegedi szinház bérletének kérdését és miután ő a gondolatot keresztülvihetőnek tartja, a dologgal foglalkozik is. Legutóbb lentjárt Szegeden — mondotta —, megnézett néhány előadást, azokat kitünőeknek, teljesen fővárosi nívón állóknak találta. Igyekezett tájékozódni a szegcdi színházi viszonyokról, döntésre azonban a dolog nem érett még meg és az embrióban levő terv részleteiről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Kijelentette még Lázár ödön, hogy ezzel a kérdéssel most néhány napig nem is tud foglalkozni, premier előtt áll, nagy az elfoglaltsága, ezért az arra illetékesektől néhány napi haladékot kért. Azután fog dönteni arról, hogy a szegedi szinház bérletére vonatkozólag megindult és inkább csak tapogatózó kísérletnek tekinthető tárgyalásokat lefolytassa-e. A Taschler-telki ..munkái bérházban" — egyetlen munkái tem kapott lakást A közgyűlési határozat és a lakásbérlők névsora (A Délmagyarország munkatársától.) A Taschler-telken épülő uj városi bérház építését körülbelül befejezték, már csak az utol só simitások vannak hátra: a bérházban harminc kislakás készült, traktusonkint tiz-tiz, egy- és kétszobás, minden négy lakáshoz közös fürdőszoba van. A közgyűlés annak idején azért rendelte el ennek a háznak a felépítését, hogy egészséges lakásokat adhasson a város azoknak a munkáscsaládoknak, amelyek egészségtelen, nedves pinceodukban sínylődnek már évek óta. Ezt a bérházépitést általában munkáslakásépítésnek nevezték a városban, most mégis, amikor a polgármester kiosztotta a kislakásokat, kiderült, hogy ezek közül egyetlen egyet sem kapnak a munkások. • • Valamennyi lakást szinte kivétel nélkül tisztviselőknek, leginkább városi alkalmazottaknak utalta ki a polgármester. A polgármester határozata szerint Spétz Antal tisztviselő egyszobás lakást kapott 500 pengő évi bérért, özvegy Simonyi Károlyné tisztviselő özvegye egyszobást 500, özvegy Tullér Lajosné tisztviselő özvegye egyszobást 500, Radák Mihály tisztviselő egyszobást 500, Fullér László mérnök kétszobást 1000, özvegy Varga Lajosné tisztviselő özvegye kétszobást 1000, Gábor Lajos tanár kétszobást 1000, Jeges Sándor tanár egyszobást 500, Torday Kálmán százados egyszobást 500, Szabadi Lipót tisztviselő egyszobást 500, Bieber Lajos önkéntes tűzoltóparancsnok kétszobást 1000, Kovács István tisztviselő kétszobást 1000, Kisházi Andor magántisztviselő kétszobást 1000, Fábián Lajos kőfaragómester kétszobást 1000, Gyulai Jenő tisztviselő kétszobást 1000, özvegy Bielck Aladárné tisztviselő özvegye kétszobást 900, Bózsó János adótiszt egyszobást 500, Feledi Károly mérnök kétszobást 9C0, Szilágyi Sándor tisztviselő egyszobást 500, vitéz Gerlefalvy Károly katonatiszt egyszobást 500, Vnterreiner István tisztviselő kétszobást 900, Wirth Ilona tisztviselőnő kétszobást 900, özvegy ördögh Győzőné tisztviselő özvegye kétszobást 900, dr. Csepy Lajos tisztviselő kétszobást 900 pengő, Jó járt Béla tisztviselő kétszobást 700, Lung Egyed tisztviselő kétszobást 700 pengő évi bérért. A csecsemőgondozó intézet kapott a bérházban egy két- és egy egyszobás lakást díjtalanul, A polgármester kötelezte a öérlőkct, hogy a számukra kiutalt lakást augusztus elsejéig foglalják el. A Délmagyarország munkatársa megkérBdvörosl >foxi Május 81, június 1, szombat, vasárnap Btin és szerelem. .Dráma 6 felv. Főszereplő. Margarele Livingslóne. Azonkívül: Zoro és Huru legpazarabb vígjátéka: A szerencsekerék. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Május 81, janius 1, vasárnap iapl Korxó Haxl X A szfambuli fegyenc. I Dráma. Főszereplők: Betty Amann és Heinrich я George. — Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- ée ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor J Molnár Ferenc regénye: RABOK! Corlnne GriffHh és Ion Keltti tei,! Mariette királysága I Lqa Mará vni héttőn, k<>ddon « Korzóban | dezte a polgármestertől, hogy miért nem kapott ezek közül a »munkáslakások« közül egyel sem munkáscsalád? — .1 munkások nem fizethetnék meg ezeket a lakbéreket — mondotta a polgármester —, de véleményem szerint ezekkel a lakásokkal a város mégis enyhít a lakásínségen, mert az uj lakók régi, olcsóbb lakásai felszabadulnak és azokat a szegényebb munkáscsaládok igy kivehetik. Szóval az történt ami előrelátható volt, hogy a város kifejezetten a munkáscsaládok számára építtetett nagy költséggel lakásokat, még pedig az egészségtelen pinceoduk lakói számára, de az épített lakások közül egyetlen egyet sem kaphattak meg ezek a szerencsétlen családok. A polgármester azonban megvigasztalja őket azzal, hogy az uj lakások jövendőbeli lakói régi lakásukat elhagyják és ezeket az elhagyott lakásokat, ha éppen akarják, illetve ha megtudnak egyezni az érdekelt és a bér szabad megállapításának jogával rendelkező háztulajdonosokkal, kivehetik. Nem hisszük, hogy az elintézésnek ez a furcsán közvetett módja megfelel-e a közgyűlési határozat szellemének, a város polgársága akaratának, amely annak idején ugy nyilatkozott meg, hogy kifejezetten munkáslakdsokat kiván építeni. Kitűnően sikerült a szegedi középiskolások Szent Imre-ünnepsége (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi fiukőzépiskolák — a városi piarista gimnázium, az állami reálgimnázium és az állami reáliskola — csütörtökön délelőtt tartót-, ták meg együttes Szent Jmre-ünnepségüket. Az ünnepségre a szinház nézőtere zsúfolásig megtelt diáksággal és hozzátartozókkal. A tar-' talmas műsort a reálgimnázium zenekara vezette be Mozart megnyitójával. A fiatal diákokból álló zenekar szép teljesítményt nyújtott. A műsor második számaként Bayer Mik- j lós, a piarista gimnázium II. és Tóth László J piarista gimnázium III. osztályú tanulók adták elő Szemlér Ferenc: »Szent Imre ünnepén« cimü versét. Ezután a piarista gimnázium énekkara Eötvös—Varga: »Bucsu« cimü müvét énekelte ei, preciz összetanulásban. Az ünnepi beszédet dr. Tihanyi Béla, a piarista gimnázium igazgatója mondotta. A gondolatokba gazdag beszédben Szent Imrét állította példaképül az ifjúság elé. Szent Imre nemcsak az egyház szemében volt nagy, de Szent Imre mindenképen példája a tökéletes ifjúnak: megtette polgári kötelességeit is. Szent Imrére különös szüksége van a magyar ifjúnak, aki nehéz viszonyok között, nehéz jövőnek néz elébe. A nagy tappsal fogadott mélyenjáró beszédet a reáliskola és a reálgimnázium növendékeinek szini előadása követte. A diákok Tordai Ányos: »Imre királyfi« cimü színmüvének első felvonását adták elő. A hálátlan szerepekben nagyszerűen megállották helyűket a szereplők: Czeke Miklós, Tóbiás Lóránt, Román Kálmán, vitéz Halmos Árpád, Cziganek Béla, Takács Tibor, Németh Jenő, Ferenczy Sándor, Hegedús Ferenc, Plenczner Elemér, Tettamanti Albin. Tettamanti Béla, Dr. tihanyi Béla