Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-29 / 120. szám

ltSO mSfus 29. l)ftLM\r,v M?OUSZ * " A városnak kötelessége, hogy a legrövidebb időn belül megnyissa a gyermekkórházat Éles vilik a szerdal klsgyfllésen a munkanélküliségről, a gyermekkórház megnyitásáról, egy Illetőségi ügyről és a város Qzlelbéreiről Pécs mellett 02C*. k«ne» radlóokllv reuma, csúz9 köszvény, ischias — Szállodai szoba, teljes ellátás, I osztály? kAdfdrd«vei együtt, elö- és ulóldénytMsn T — naponta .•« • pengi Ugyanaz a Mtdényben (az njonnan meg- . nyilt Park •»zállodánkban) Q ~~ naponta ... — ~ ... ... ^pengo Kérjen azonnal díjmentes részletes prospektust1 Interurbán telefon: Hnrlíliny ». M.*> (A Délmaggarország munkatársától.) A törvényhatósági kisgyűlés szerdán délután ült össze dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével, hogy letárgyalja a májusi napirendet A polgármester negyedötkor nyitotta meg az ülést A napirenden szereplő négy földhaszonbér feirlsára vonatkozó előterjesztést dr. Pávó Ferenc együttesen terjesztette elő. A kisgyűlés hozzájárult a behajthatatlanná vált hátralékok leírásához. Hozzászólás nélkül fogadták el az ezután kővetkező bérletátruházási előterjesztéseket is. Kimon dta a kisgyűlés, hogy a korzó bérszékeit további egy évre a HADROÁ-nak adja bérbe. A szatymazi gazdasági Iskola iwtleléhez még kiegészítésül szükséges hat hold föld megvásárlására tett javaslatot a polgármester holdankint 3600 pengőért Wimmer Fülöp tiltakozik ez ellen a földvásárlás ellen, mert szerinte nincs az országban föld, amelynek értéke holdankint 3600 pengő lenne. — Hó-hó! — kiáltja dr. Dobay Gyula. — Ne tessék protezsálni senkit — mondja Wimmer —, ilyen árért non vehet a város földet. Dr. Szivessy csatlakozik Wimmer álláspontjához, mert jól ismeri a földek értékét Erre a hat hold földre nincs sürgős szükség, mert az iskolának már van IS hold földje. A városnak ma semmire sincs pénze, tehát felesleges, hogy földet vásároljon. A kisgyűlés tizenegy szavazattal négy ellenében elvetette a polgármester előterjesztését és kimondotta, hogy nem veszi meg a főidet. Feltűnő volt, hogy a kisgyűlés tisztviselőtagiai tartózkodtak a szavazástól. Hajlemász Antal Somogyi-telepi borbélymester illetőségi ügye érdekes vitát keltett az előadó Pálfy József potgármesterhelyettes és dr. Dobay Gyula kőzött Dobay azt követelte, hogy az előadó ismertesse a kérvényező előéletét állapítsa meg, honnan jött, mióta lakik Szegeden. — Mert van egy határozatunk, hogy azt, aki Galíciából jött, nem vesszük fel a községi kötelékbe. " ' Lájer Dezső a szociális bizottság össze nem hivása miatt bejelentett interpellációját, amely időkőzben tárgytalanná vált, visszavonta. Olejnyik József a munkanélküliek kiskertjei ügyében interpellált. A polgármester válasza szerint 160 munkanélküli család kapott a Baktóban kiskertet, több jogosult nem jelentkezett de a városnak nincs is erre a célra alkalmas területe. A választ tudomásul vette Olejnyik. Szűcs Imre Interpellációját, mivel az interpelláló nem jelent meg, nem tárgyalta a kisgyűlés. IrBz Béla azt indítványozta, hogy a város a Vásárheyli-sugáruti háztulajdonosoktól 20 helyett 30 félév alatt szedje be a járdakészités költségeinek részleteit. Iritz elmondotta, hogy a város a lakosság megkérdezése nélkül három helyett négy méter széles járdát készíttetett. Sok szegény háztulajdonos van, aki nem bírná el a nagy részleteket, van egy háztulajdonosnő. aki olyan szegény, hogy mosogatni jár. A kisgyűlés a polgármester felszólalása után elvetette az indítványt — a külvárosiak szavazatával. Lájer Dezső indítványában lakbérsegélyt kér a munkanélküliek számára. A polgármester az indítvány elvetését kérte. Lájer Dezső szólalt fel. Előrebocsájtja, hogy véleménye szerint az indítvány letárgyalására a közgyűlés illetékes. Ezért a határozatot elvi okokból is meg fogja felebbezni. Hivatkozik Miskolc példájára, ahol a város adott lakbérsegélyt a munkanélkülieknek. A pénztelen munkanélkülieket az a veszély fenyegeti, hogy a háztulajdonos az uccára teszi ki őket. Nem lakbért, csak indokolt esetekben lakbérsegélyt kér a nagycsaládu munkanélküliek számára. A polcármester föntartja javaslatát. Pálfy az iratokból csak azt tudja megállapítani, hogy ezelőtt vagy tiz esztendővel óbesenyőről jóit Szegedre. A kisgyűlés megunta a meddő vitát és elfogadta a polgármester előterjesztését, kimondotta, hogy a borbélymestert felveszi a község kötelékébe, ha a belügyminiszter elismeri magyar állampolgárságát . A Vacuum Oil Company.nak a kisgyűlés köztérhasználati jogot adott egy benzinkút felállításához évi 1200 pengő kőztérhasználali dij ellenében. Gyógyszertár engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő ezután dr. Pálfy József. Ezt a kérelmet a kisgyűlés elutasította és kimondotta, hogy együttesen kivánja a kérelmeket letárgyalni. A miniszter ezt a határozatot feloldotta és azzal küldte vissza, hogy a kisgyűlés külön-külön foglalkozzon a benyújtott kérelmekkel. A polgármesterhelyettes ismerteti a benyújtott kérelmeket A kisgyűlés ugy határozott, hogy eredeti határozatát fönntartja és csak két helyen fog uj patikát engedélyezni, a jogok kiadását pedig a város közönsége számára tartja fenn. Hat klsüst-engedély iránti kérelem került ezután napirendre. A. kérelmet tulajdonképen a kormány bírálja el, a város hatóságának csak véleményeznie kell. Dr. Dobag Gyula a szeszkifőzés magas dijáról beszél. A jogot ahoz a feltételhez kötné, hogy csak a város áltál elfogadott tarifa szerint főzhetnek pálinkát i t A kisgyűlés a kérelmeket ezzel a feltétellel véleményezte. A Szegedi Vasutas Sport Egyesület huszonötévi használatra megkapta sportpálya céljaira a Kisbuvártó terűletét. Az egyesület öröktulajdonul kérte a területet amelyen értékes beruházásokat létesített és igy, ha nem kapja meg legalább őrökbérletül, nem is reflektál rá, helyette a szabadkai müut melletti szikes terület díjmentes átengedését kéri a város urijogának elismerésével. A kisgyűlés a polgármester javaslatára kimondotta, hogy ezt a területet átengedi, de jogfenntartással, a sportegyesületnek, öt órakor került sor e* A kisgyűlés a polgármester Javaslatát fogadta el. Lájer második indítványába a szükségmunkások munkaidejének és bérének szabályozását kérte. A polgármestert napirendretérést javasol, mert szerinte a szükségmunka nem vonható a normális munkafajták közé. A cél az volt hogy minél több munkanélküli jusson szerény kereseti lehetőséghez. Lájer Dezső felszólalásában elmondja, hogy a munkások a szükségmunka alacsony bérének bérleszoritó hatásától tartanak, még pedig teljes joggal, mert azóta a munkaadók a városi szükségmunkákra való hivatkozással, 20—30 százalékkal szállítják le a béreket. — Be kell szüntetni a szükségmunkákat! — szólt közbe dr. Törölt Béla. — Akkor egyszerűbb, ha mindjárt halálra ítélJfik a munkanélkülieket! Lájer elmondja ezután, hogy a locsolókocsik vezetői negyven lillér órabért kapnak, de csak akkor, ha szép idő van. Ha esik, akkor nem kapnak semmi'. A munkásság több megértést tapasztal a magánosok részéről, mint a város részéről. Foglalkozik a munkanélküliség ügyének tárgyalására kiküldött ad hoc bizottság működésével és sajnálattal állapítja meg. hogy a bizoitság javaslatai nem szerepelnek a kisgyűlés napirendjén. Szükségesnek tartaná a bizottság szakférfiakkal való kiegészítését, mert az ősz és a tél fenyegető problémáival közeledik. Meg van győződve róla, hogy normális munkaviszonyok közölt nem fordult volna elő az a kommunisa szervezkedés, amely miatt több letartóztatás történt. Végül azt kéri, hogy a szükségmunkák napszámbérét három pengőre emelje fel a város. Körmendy Mátyás kijelenti, hogy a kisiparosok nem a szükségmunkákra való hivatkozással szállították le a munkabéreket. A bérek a munkahiány miatt morzsolódtak Le. A szegedi iparosok mindig együtt éreznek a munkásokkal. Szintén szükségesnek tartja az ad hoc bizottság kiegészítését. Czlgler Arnold szerint a város azért fizetett a szükségmunkáért kisebb bért, hogy tőbb munkanélkülinek adhasson munkát. A szükségmunka bérének nem volt hatása a többi bérek alakulására. A kfsgyfllésnek kötelessége, hogy a Jobb Jövőbe vetett hitet fentartsa az embenkb«n. Meg van győződve arról, hogy Magyarországon senki sem fog éhen halni. Petrik Antal kéri a polgármestert, hogy az ad hoc bizottság javaslataival foglalkozzon, mert különben hiábavaló munkát végez a bizottság. Dr. Kováts József szólalt még fel a mélvfekvésü uccák feltöltését sürgette. Lájer Dezső a zárszó jogán kéri indítványának elfogadását. Dr. Pálfy József reflektál a felszólalásokra. A kisgyüléstől felhatalmazást kapott az ad hoc bizottság kiegészítésére és ezen az alapon mindenkor kész a bizottságot kiegészíteni. Elmondja, hogy az ad hoc bizottságok javaslatait elintézte a polgármester. A polgármester javaslatára ezután naptrendra tért a kisgyűlés az Indítvány fölött. Lájer harmadik indítványát, amelyben az idegklinika felszabaduló épületének trachomakórház céljaira való felhasználását kérte, a kisgyűlés ®í egészségügyi bizottság elé utalta. Dr. Landesberg Jenő indítványa a püspökbazárok üzletbéreinek (elemelése ellen tiltakozik. A polgármester az indítvány elvetését kéri, mert ezek a bérek még mindig alacsonyabbak a környékbeli üzletbéreknél. Landesberg Jenő részletesen megindokolja ezután indítványát. Elmondja, hogy 1920-ban a város csak a falakat építtette fel, az ablakok, ajtók elkészítésének terhe a bérlőkre hárult qkíknck még egyévi bért is előre le kellett fizetniök. A város azóta kétszer emelte a béreket. Pesten a város hatósága akarja leszorítani az üzletbéreket ezzel szemben a bérleszállitás elől mereven elzárkózó háztulajdonosok a város példájára hivatkoznak. Kéri indítványának elfogadását. A felszólalásra a polgármester válaszolt. A város más helyen, például a Tábor-uccában és a Szentgyörgy-uccában leszáHlioita a boltbéreket. — Ugy se vette ki senki, — szól közbe Körmendy Mátyás. A polgármester elmondja ezután, hogy 1520-ban versenyeztek a kereskedők a püspöktelki üzlethelyiségekért, mert ez a város legforgalmasabb pontja. A várost nem lehet kegyetlenséggel vádolni ezért az emelésért, sőt akkor kellene felelősségre vonni a hatóságot, ha nem fokozná ezen a méltányos módon a jövedelmét, amire olyan nagy szükség van. A kisgyűlés ezután napirendre tért Landesberg indítványa fölött. Dr. Meskó Zoltán a gyermekkórház megnyitását sürgette indítványában. Indítványát tnlajdonképen a közgyűlés elé szánta, a polgármester azonban nem igy döntött, pedig az indítvány fontosságánál fogva a közgyűlés elé való. Ma már semmi akadálya nincs annak, hogy a teljesrn rendtehozott és felszerelt Byprnip^kórhíiat interpellációkra.