Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-28 / 119. szám

£ ^a—mmm—mmmmmi az ellenzék. Ez nem ok" arra, hogy tultegye magát a parlamcntárizmus elvén. fiái Jenő: A parlamentárizmus lejáratása ott kezdődik, hogy a kormány semmibe se veszi a parlamentet. Ernszt Sándor a kormány adópolitikáját támadta ezután és megállapítja, hogy egyes miniszterek külön egyéni adónemeket hoztak be, ugy, hogy jelenleg mintegy husz-harmincféle adónem terheli a gazdakőzönséget. Ezeket meg kell szüntetni. A gazdatársadalom teljesen el van. adósodva és nem tud már fizetni. Szilágyi Lajos a következő szónok. Az ellenzék előre megjósolta a válságot, a kormánypártot kell azért felelőssé tenni, de a keresztény községi párt felelőssége nagyobb, mert a kormánypárt meggyőződésből támogatja a kormányt, a kereszténypárt pedig meggyőződése ellenére. Nagy baj a gazda bizonytalansága. Nem tudja mennyi adót kell fizetni, kérdőjel a szövetkezetek működése, bizonytalanságot okoz az újonnan beharangozott földreform is. A földreform nem érte el célját Reischl Richárd: Igaza van! Ebből csak az OFB-nek volt haszna. Szilágyi Lajos: A kabinet egyik tagja nj földreformot hirdet. Szeretném tudni ennek a tervnek a részleteit. Az én vidékem lakossága már nem akar földet és nem ül fel az uj földreformnak, akár Vass József helyesli azt, akár Farkas István terjeszt elő ilyen javaslatot. Mentsük meg azokat, akik megszöktek birtokukról, mert nem tudják a részletet fizetni. Ne húzzák el még egyszer a falu lakosságának szája előtt a mézes madzagot. Sándor Pál: A kisgazdapárt volt minisztere támadta a kormányt egy hosszú beszédben, aztán egyszerre bizalmat szavazott. Fel kell tennem ezután a kérdést: mi az igaz. Az, amit itt elmondanak, vagy amit otthon, a falu népének. Az én hátam mögött áll a kereskedelmi világnak legalább 75 százaléka. Nehezen hiszem el, hogy önöket is ilyen nagyszámban támogatják. Szomorú dolog az, hogy bizalmat szavaznak a kormánynak és közben olyan beszédeket mondanak, amit a legellenzékibb ellenzéki sem mond a Házban. Horváth Mihály a költségvetést nem fogadja el. Czettler elnök ezután szünetet rendelt, Szünet után Vértes Vilmos István sürgette az Alföld fásítását. Reischl Richárd hibáztatja, hogy a tárcát nem dotálják kellőképen, ő is sürgeti az Alföld fásítását és kifogásolja, hogy a kormány a Balaton vidékének egyes helyeit favorizálja. Kéri a borfogyasztási adó eltörlését, valamint a szőlőföldek adójának a szántóföldek adójával való egyenlővétételét. A költségvetést nem fogadta el. Melczer László a lótenyésztés problémáival, foglalkozott. Kun Béla a Máv. tarifapolitikáját okolja azért, hogy a magyar buza nem tudott versenyezni a manitoba búzával. Azt hangoztatja, hogy a kereskedelem és az ipar csak a mezőgazdasággal összefogva segíthet a bajokon. A kartelek megrendszabályozását és takarékosságot sürget az, egész vonalon. A költségvetést nem fogadta el. Vanczák János főleg a mezőgazdasági munkások helyzetével foglalkozott és szemére vetette a jobboldalnak, hogy nem törődik ezzel a kérdéssel. Fejtegetéseit a jobboldalról élénk ellentmondások kisérték. A költségvetést nem fogadta el. Minthogy a tárgyalási idő lejárt, az elnök az általános vitát berekesztette, mire a Ház a tárca költségvetését általánosságban elfogadta. A Lázár Miklós által benyújtott határozati javaslatot elvetették. Az ülés 6 órakor véget ért 1930 május 28. köszönhetjük annak is, hogy a nagyhatalmak a megegyezésre segédkezet nyújtottak abból a célból, hogy Magyarország igaza is megfelelően ér* vényesülhessen. — Az optánskérdést nem mi toltuk előtérbe, <faí ha nem rendeztük volna, sohasem jutottunk volna el a döntőbíró kiküldéséhez, mert a Népszövetségnél mindig találtak volna olyanokat, amely ezt elódázta volna. Ellentmond a tényeknek, aki azt mondja, hogy lehetséges lett volna egy olyan megegyezés, hogy nem fizetünk jóvátételt és máa címeken sem terheltetünk meg. Az előzetes tárgyalás során a kisántánt tett ujgyan ajánlatot, da ugy, hogy Magyarország 1943-tól 1966-ig évenként reparációs összeget fizessen. Ez esetben hajlandó lett volna lemondani a különleges tartozásokról. Ha Románia részéről ezt az ajánlatot Titulescu most dezavuálná, mint egy román reggeli lap irja, hivatkozunk a hágai okmányokra és arra a levélre, amellyel báró Korányi Frigyes a románok ajánlatára válaszolt .Ha valaki ezek után is kétségbe vonja a magyar kormány állításait, az vagy nincs informálva, vagy nem akarja ezeket tudomásul venni. Állítja, hogy jobb egyezményt! nem tudott volna kötni senki sem. Ezután a felsőház a ratifikációs törvényjava«-j latot elfogadta. Az ülés ezzel vé-et is ért A földreformföldek árának revíziója Budapest, május 27. A földreform földek vételára ellen be adott panaszok megvizsgálására kiküldött ötös bizottság Wekerle Sándor pénzügyminiszter elnöklete alatt ülést tartott amelyen Varga államtitkár ismertette a pénzügyminiszter rendelettervezetét amely leszállítja a terményben megállapított földvételáraknál az átszámítási kulcsot s azokban az esetekben, amelyekben a kataszteri tisztajövedelem alapján kiszámitott vételár kirivóan magasnak bizonyul, lehetőséget nyújt a vételár revíziójára. Wekerle pénzügyminiszter elfogadta a bizottságnak azt a javaslatát, hogy, az átszámítási kulcsot a búzánál az eddigi 27.60 pengő helyett 22 pengőre, a rozs és árpánál 22 pengőről 15 pengőre csökkentsék. A miniszter a hivatalos lapban teszi közzé a rendelet. A rendelet lehetővé teszi, hogy, a földreform földek árának revíziójára irányuló egész akció augusztus közepéig országszerte befejeződjék. A képviselőházi őrség uj díszruhát kap Budapest, május 27. Nagyon jól megy sorunk, nagyon gazdagok vagyunk: a képviselőházi őrség számára uj díszruhát akarnak csináltatni, illetőleg ebben a kérdésben versenytárgyalást irtak ki. A Ház gazdasági bizottsága" ma ült össze, hogy a kérdéssel foglalkozzék. Kabók Lajos felvetette a kérdést nem volna-e helyes, ha a két évvel ezelőtt hozott határozat végrehajtását továbbra is felfüggesztenék. Ha már két évig tudtak várni, akkor várhatnak tovább is. A közvélemény, ugyanis érzékenyen reajjál az ilyen luxuskiadásokra. A házelnökség felfogása szerint a halasztás! azért ütközik nehézségbe, mert különben szolgálati ruhát kell beszerezni a palotaőrség számára és igy a megtakarítás amúgy sem volna elérhető. A gazdasági bizottság ezután kiadta a munkát annak a cégnek, amely, 5400 pengőért ajánlotta a díszruhák szállítását. •• n H • Agai 'álcák, evőeszközök, brilliéns M 1¡H T ékszerek, órák olcsón g S I ^^ H készpénzért, valamint igen kedÉ( BB •» • vez5 részletfizetésre. 855a №MK2aa ^^ • Fischer Testvérek in M—ímhwwihh Szeged Kárász ucce *^ TapétaKécek Frelmann műkereskedőnél, Taka-éktár ucca 8 szám. Speciális képkeretezö miihely» • Dr.Grét-félehnraxns kölnivíz ugy illatánál, mint boraxtartalmánál fog-va kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható a 713 Szent Rókus gyógyszertárban. KI* Uveo £>ru l.ZO. nagy Uvcu Ara 2.40, Várisi viia a felsőházban BeiQlen ujabb beszédben védelmezte a párisi és őágal egyezményt Budapest, május 27. A felsőház kedden délelőtt Wlassits Gyula báró elnőklésével kezdte meg a párisi egyezmények tárgyalását A vita első szónoka báró Szteréngi József volt Szerinte a ratifikáló javaslat tulajdonképen beszámolója a kormánynak arról, hogy vájjon eleget tett-e kötelezettségeinek s megvédte-e az állampolgárok érdekeit a hágai és párisi tárgyalásokon. Szerinte Hágában a kormány nemcsak köteles- j ségét teljesítette többszáz magyar állampolgárral szemben, hanem ellenkezőleg, ha nem tette volna azt amit tett, megérdemelte volna a vád alá helyezést A tárgyalások befejeztével a Magyarországgal szemben tapasztalt atmoszérfa megváltozott, mert a nagyhatalmak elismerték Magyarország loyalitását és nemzetünk iránt általános rokonszenv nyilvánult meg. — A miniszterelnököt támadás érte azért, hogy az optánsügget összekapcsolták a jóvátétel ügyével. Megjósolhatom a miniszterelnöknek — úgymond —, hogy eljön az ideje annak is, hogy az optánsok fogják támadni, amiért az optánsügget elintézte. A megegyezés következtében Magyarországtól a jövőben többé semminemű jóvátétel nem követelhető és egy 921 milliós nettó költségvetés mellett 13.5 milliós évi megterhelés aggodalomra nem szolgáltathat okot — mondotta Szterényi. A cseh parlamentben a magyar nemzet ellen elhangzott támadásokra azt válaszolja, hogy elliogy nem kihaló éflben lévő nép, hanem megvan az ősereje és élni fog vele akkor, amikor énnek ősereje és élni fog vele akkor, amikor ennek ideje elérkezik Gróf Károlyi Gyula hangsúlyozta, hogy Apponyi Albert grófnak sikerült megmenteni a döntőbíróság eszméjét. Teljesen hamis az a beállítás, hogy az optánsok kártalanítását a nmgyar adójizetöknek kellene viselni. Üdvözli és helyesli az egyezményt, amely az ország egyetemének az érdekét szolgálja. Berzeviczy Albert kifejtette, hogy a Trianon nem záróköve, hanem kiinduló pontja volt ujabb igazságtalanságok egész sorozatának. Elég itt a Millerand-féle kísérőlevéllel járó csalódást említeni és hogy kénytelenek voltunk lemondani a román megszállás kárairól. Igazságtalanságok és jogfosztások történnek a magyar kisebbséfekkel a békeszerződés rendelkezései ellenére és e kérdést a Népszövetség is elhanyagolja. Az optánsügyet végül is igazságosnak ilélte egész Európa, de e kérdést junktinba hozni a hadikölcsönökkcl, erőszakolt dolog. A hadikölcsönök valorizálását meg kell oldani mielőbb, de nem ezen a módon. Rakovszky Endre foglalkozik azzal a határozati javaslattal, amelyet a felsőház külügyi bizottsága csatolt a javaslathoz. Kéri a kormányt gondoskodjék arról, hogy azok a vármegyék, amelyeket a békeszerződés megcsonkított, valamilyen kárpót. lásban részesüljenek. Vitéz Endrey Antal elfogadja a javaslatot, de mint vitéz, nem teszi magáévá, mert bizonyos eszményeket fenn kell t irtani. A kirívó gazdasági egyenetlenségek megszüntetését hangoztatja, majd fejtegeti, hogy a jelenlegi választási rendszer sokáig nem tartható fenn. Az elnök figyelmezteti, hogy ne térjen el a tárgytól. Endrey szükségesnek tartja a lajstromos szavazás megszüntetését, amig ez meg nem történik, koncentrációs kormányt kellene alakítani a nemzet leg jobbjaiból. Szigethy János a Pálfy-alapitványok ügyével foglalkozott és kérte, hogy a kormány az alapítványok elvesztése folytán valamilyen módon pártfogolja a magyar középosztályt A felszólalásokra ezután Bethlen miniszterelnök válaszolt. A kormánynak — mondotta — elvi téren sikerült keresztülvinni álláspontját, de áldozatokat is kellett hoznia. Helytelen a mérleg felállítása abból a célból, hogy ki járt jól, mi, vagy a kisánlánt. Hágában csak arról volt szó, hogy Magyarország fizessen-e és ha igen, mennyit. A legjelentősebb eredménye a tárgyalásoknak az, hogy megegyezés létesült, mert hiszen közgazdasági és pénzügyi életünk attól függött, hogy miként történik a jóvátétel rendezése. Szomszédaink részéről súlyos követelésekkel állottunk szemben, ha sikerült mégis jó egyezményt kötnünk, az azért történt mert a nagyhatalmak is jelentős áldozatokat hoztak. Elsősorban Olaszország baráti támogatásának köszönhetjük azt hogy a megegyezés létrejött de