Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-25 / 117. szám
1930 május 25. délWagvvWorszac Trianon tízéves évfordulója Budapest, május 24. A Magyar Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesületek- Szövetsége nagyarányú előkészületeket tesz a trianoni gyásznap, junius 4., ttzéves fordulójának a revízió érdekében minél intenzivebb felhasználására. Felhívta az össze« törvényhatóságokat, városokat és községeket, hogy 6 napon tartsanak rendkívüli közgyűlést s abból küldjenek petíciót a Népszövetséghez. Felhívja az összes társadalmi egyesületeket, szövetségeket, egyleteket, stb., a gyásznapnak junius 1-én, vasárnap, vagy 4-én , megtartására. Felkélik az összes egyházakat, hogy junius 4-én, délután 4 órakor húzassák meg a harangokat a gyász jeléül, junius 1-én, illetve május 31-én pedig imádkozzanak a magyar revíziós mozgalom sikeréért. De kéri továbbá a tanítókat és tanárokat, hogy Junius 4-én emlékezzenek meg a trianoni békediktátumról. Felkérik az összes közlekedési vállalatokat, hogy junius 4-én, déli 12 órakor egy percre állítsanak meg minden közlekedési eszközt, vasutat, villamost' Gépjármüveket. Csökken a meleg 'A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánk ezidőszerint a meleg áramlat határzónájában van. A talajátmelegedés jelentékeny nappali felhőzet képződését biztositotta, amit a határzóna közelsége is támogatott A maximum 27 Celsius fokig emelkedett, az ország nyugati részein azonban a maximumok 5—6 fokkal alacsonyabbak maradtak. Prognózis: Helyenként zivataros esők és a meleg csökkenései Barabás Bélát ünnepelték szombaton Budapesten (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A VII. kerületi függetlenségi kör szombaton ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát Ebből az alkalomból Budapestre érkezett Barabás Béla, aki a körítek első elnöke volt. A jubileumon meleg szeretettel ünnepelték Barabás Bélát, aki az üdvözlő beszédekre válaszolva, azt fejtette ki, hogy Romániában végtelen keservesen és fájón szenved • magyarság, amely azonban büszkén vallja magát magyarnak. Az irredentizmus nem jut sohasem az ottani magyarságnak, csak a jelennek a kötelessége, hogy megmaradjon abban a nemzeti érzésben, amelyben született. — Akár ottan, akár itt teszek hűségesküt magyarságom mellett — mondotta Barabás Béla —, évenkint egyszer-kétszer szükségem van arra, hogy ide jöjjek magyar levegőt szívni, hogy azután odahaza még jobban hirdessem, hogy magysr maradtam és magyar maradok. Az ünnepség résztvevői Barabás Bélát perceken át tapsolták. madár, okosabb témára tértünk át. Anita Berberről kezdtünk beszélgetni. Akkor az ugra-bugrált az események homlokterében. "-r * * Akinek pedig kétsége van ezeknek a történeteknek a hitelessége felölj az nézzen szét maga körül és tegyen próbát okos, tanult, iskolavégzett emberekkel: mit tudnak nemrégen elmúlt évezredekről, nem ásatag állatokról, hanem annak a természetnek a mindennapos életéről és csodáiról, amelybe maguk js beletartoznak? Hányan tudják a nevét annak a kékes szikrázásu csillagnak, ame- t lyik esténként a fejük felett tündöklik a zeniten? Vagy hogy melyik fa a gyertyán és melyik a juhar, vagy hogy ősszel mért esik le a levél a fáról és mért piros az egyik és mitől sárga a másik? Vagy hogy mit tesz az, mikor az újságban tektonikus földrengésről olvasnak és hogy mért nem kell elhinni az újságoknak, amikor azt írják, hogy a magyar paraszt különb kávét iszik, mint az abesszíniai nyegus, mert most már maga termeli a kávét hol Kécskén, hol Orosházán? Ezek nem szakdolgok, hanem elemi dolgok, ez az úgynevezett általános műveltség, amit mindenki tanult a középiskolában, de mindenki elfelejt. Nem a tanárok miatt az iskola a hibás, a rendszer, amelynek nincs lelke. Sokat definiálnak és szisztematizálnak s eközben a természethistóriából elvesz az eleven élet^ mint ahogy az ablalivus absolutus keresése közben elvesz Horatius és Lehr Albertben elvesz Arany János. A mai rendszer nem előkészít a tudományok szereielére, hanem elrémít tőle az egész életre. - - < i "Ami téE holmi, mind szekrénybe kerül, jVirágos tavasznak minden ember örüL Mosolyog a baba, napfény csókolgatja, j Szép ruhának örvend, pedig nem uj rajta. Régi ruhácska az, baba sokszor hordta, yLux habja^azonban ujjá varázsolt? Dr. fligner Károly főispánt a szegedi egyetem szombaton délben disztoktorává avatta A disztohtorrá avatást a nyilvánosság kizárásával tartották meg (A Délmagyarorsz'ág munkatársától.") A szegedi egyetem fölterjesztésére — mint ismeretes — a kormányzó már régebben engedélyt adott arra, hogy a Ferenc József Tudományegyetem jogi kara dr. Aigner Károly főispánt, az egyetem elhelyezése körül szerzett érdemei elismeréseként, honoris causa doktorává avassa. A diszdoktorráavatás szombaton délben egy órakor folyt le az egyetem rektori hivatalában a nyilvánosság teljes kizárásával. Az egyetem 1 rektora a főispán határozott kívánságára rendezte ilyen szokatlan módon az avatási, amelyre senki meghívót nem kapott és így csak az egyetemi tanács tagjai, meg a főispán volt jelen. A rektor rövid beszédet intézett a főispánhoz, dr. Kováts Ferenc jogkari dékán ismertette a diszdoktorráavatás előzményeit, Aigner Károly érdemeit, a kar határozatát Ezután megtörtént az avatás. Dr. Aigner Károly rövid beszédben megköszönte a kit'Ültetést, majd elhagyta az egyetemet. ' Egy héí múlva megkezdik a 19 kilóméteres algyői csatorna építését Az aratásig ezer kubikos! alkalmaznak a csatornaépítésnél, eleinte csak kevesebb munkósi alkalmaznak (A Délmagyarország munkatársától.) Megirta a Délmagyarország, hogy a pénteki minisztertanács ismét foglalkozott az Algyő—dorozsmai ármentesitő csatorna államsegélyének ügyében és fölhatalmazta a földmivelésügj i nűnisztert az ármentesitő társaság által kért 250.000 pengő államsegély, valamint a 350.000 pengő államkölcsön kiutalására. A minisztertanács kedvező döntéséről a kultuszmii. hzter telefonon értesítette dr. Aigner Károly főispánt, aki a hirt azonnal közölte dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel. A Délmagyarország munkatársa szombaton kérdést intézett a polgármesterhez, mint az ármentesitő társulat elnökéhez, hogy ezekután milyen intézkedések történnek a csatornaépítés mielőbbi megkezdése érdekében. — Papp Istvánt, a társulat főmérnökét, már fel is küldtem Budapestre — mondotta a polgármester —, hogy a földmivelésügyi minisztériumból hozza el az oda felküldött csátornaterveket. A munka előkészítése körülbelül már megtörtént és ugy gondolom, hogy egy hét múlva megkezdhetjük a csatorna építését. Az a terv, hogy az aratás idejéig erős tempóval dolgozunk, akkor az aratás he. fejezéséig szünetet tartunk, aratás után pedig késő őszig folytatjuk a munkát. Valós.inü, hogy a csatorna építését csak a jövő éo tavaszán fejezzük be. — Eleinte, anogv a munKa ui^me megkívánja majd, csak kevesebb munkást foglalkoztatunk, a szükséges munkások száma később azonban eléri az ezret Hogy hol kezdjük meg a csatornaépítést azt még nem tudom, ez a mérnökök dolga, valószínűleg azokon a területeken, amelyeknek tulajdonjogát a társulat már megszerezte. Mert lesznek kisajálitandó területek is, ezeknek kisajátítása azonban nagyon gyorsan megy, ugy, hogy a munkában fennakadást nem okozhat. A munkanélküliség szempontjából nagyon fontos, hogy végre megkezdhetjük ezt a munkát, bár itt — napszámosra alig lesz szükség, leginkább szakképzett, gyakorlott kubikosokra. Elmondotta még a polgármester, hogy a csatorna hossza körülbelül tizenkilenc kilométer lesz és azzal már sokkal könnyebben megoldhatják a vadvizes területek ármentesitésének problémáját, tehát nemcsak a munkanélküliség enyhítése szempontjából, hanem mezőgazdasági szempontból is igen nagy jelentősége lesz ennek a csatornának, Nép&crc(czé§,t>!on<]€lhere№eszités Kárpáti képszalon és mükerneltarirttben. tlauzil tér éí Oroszl&a a. »árok. lel. 22—21