Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-25 / 117. szám

Vasárnap, 1930 május 25 Arc. 24 fillér VI. évfolyam, 117. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben >20 -vidéken és Budapesten 3-eo, KUlfOldön 6-40 pengő. - Egyes szám Ara hétkör« nap 16, vasér- és Ünnepnap 24 IIII. Hlr­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétfő kivételével naponta reggel SZEGED. üzertiesztOséa: Somogyi ucca ZZ. L em. Telefon: »3—33. - Kiadóhivatal, kOlctOnkönyvtar és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda : Löw Lipót ucca 19. Telefon s 16—34. TAvlratl és levélcím: DélmagyarorszAg Szeged. Hősök ünnepén Nincs világnézet, politikai elfogultság, köz­életi dogma, mely szenvtelen érdektelenség­gel, hűvös közönnyel tudna elhaladni a hősök emlékezetére szánt ünnepségek mellett Az érzés maga lehet százgyökerü és százágu, a lélek talajának más-más rétegéből táplálkoz­hatok, százféleképen csöröghetnek a lélek mé­lyéből felhozott szó-kavicsok, a könny hull­hat darócra és brokátra, az áhitat vizeivel megöntözött szem tekinthet bizakodóan elő­re és fordulhat vissza megtörten a múltba, — a hősök emléke előtt mégis mindenki tisz­teleg lelkében s térdreboruló alázattal haj­lik, meg. Nem pártünnep ez, nem felekezet ünnepe és nem egy társadalmi osztályé. A hősöket akkor menetszázadba osztották be s ugy vit­ték el a gyereket az anyja mellől, az apát beteg gyereke ágyától s a fiatalt ajkán ki nem hült gerjedelmével az életet adő csók­nak. A menetszázadoknak nem volt vallásuk, egymás mellett harcolt keresztény és keresz­tyén s egymás mellett halt meg katolikus és zsidó. Nem volt vallása a gránátnak, mely­nek gyilkos tüze halálraperzselte őket, nem volt vallása a vérnek, mely srapnelfelszag­gatta tág kapukon rohant ki testükből s nem tartozott egyetlen társadalmi osztályhoz sem a vérhas és a flekktifusz. A hősöket szét le­hetett szaggatni törzsekre, lábakra és karokra, de a hősök emlékét nem lehet. Akárhány márványtáblába vésik is nevüket, a nemzeti hála és nemzeti emlékezés aranytábláján va­lamennyi hős neve együtt tündököl. Elég volt őket egyszer menetszázadokba elkülöniteni az élőktől a »szabadságolt ha]ott«-akat, ne sza­kitsák őket újra szét egymástól különböző fe­lekezetek és foglalkozási ágak márványtáb­lákra telekkönyvezvén hősi emléküket. Ne emeljenek korlátokat és ne tegyenek kü­lönbséget, amikor a hősök ünneplik a hősöket. Mert hősök az ünnepeltek és hősök az ünnep­lök. Hősök azok, akik meg tudtak halni és hősök azok, akik tudnak még élni. Hősi el­szántságot és hősi erőfeszítést követel az ün­neplőktől is az élet s csak ennek a hősies­ségnek mélységét és gyökerességét bizonyítja, hogy egyre többen dezertálnak az élet front­járól a halál feledéssel csábító révébe. Hősei a nemzetnek voltak, mert ez a tra­gikus erőfeszítés a nemzet társadalmától pa­rancsolt áldozatokat. Hőseiről emlékezzék meg hát a nemzet, melynek fiai egyformán tar­toznak a különböző vallásfelekezetekhez s kü­lönböző társadalmi osztályokhoz. A háború nem a parasztság háborúja volt, nem az arisz­tokratáké és nem a munkásoké, nem a kato­likusoké és nem a zsidóké, az egész magyarság részvételét erőszakolta ki a történelmi szük­ségesség, vagy a történelmi megfontolatlanság, — ezen lehet vitatkozni, de azon nem, hogy akik hősei lettek ennek a rettenetes méretű és rettenetes katasztrófába fulladó mérkőzés­nek, azoknak emlékét az osztatlan nemzet, ana eademque natio kell, hogy szivébe zárja. Csak arra vigyázzunk, hogy a hősök emlé­kének tisztelete ne vezessen azoknak az idők­nek is tiszteletére, melyek a hősöket kiter­melték. A háború hőseit magasztalhatjuk, de ne magasztaljuk a háborút, mely hősöket avatta, a polgári munka csendes robotosait. A hősök életüket áldozták, de életünket kell áldoznunk nekünk is, akik hivatva vagyunk más téren és más eszközökkel folytatni a munkát, mely az ő halálukon keresztül sem teremtette meg a nemzet életét A hősök mun­káját a polgári munka egyszerű katonáinak kell folytatniok a műhelyekben, tantermekben, irodákban, a mezőn s a föld mélyében. Éltet kell termelni azon a földön, mely tőlük az életüket követelte. Minél több élet pusztult el, annál több »életet kell teremteni. Nemcsak a katedrálisokat kell helyreállítani, az élet foly­tonosságát s az élet értelmének jogcímét is. A könnyel és vérrel megtermékenyített föl­dön ne vérvirágos pipacsot termeljünk s ne vérvirágos gondolatokat ringassunk. A háború hőseinek példája a béke hőseinek adjon erőt. Dolgozni, míg az élet mécsese ki nem alszik. Építeni a lerombolt falakat, simává tenni a feldúlt utakat, búzával bevetni a lövészárko­(Badapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Düsseldorfból jelentik: Ugy látszik, hogy a düsseldorfi rendőrségnek több, mint egy esz­tendő óta tartó eredménytelen nyomozás után, a véletlen segítségével, sikerült letartóztatni a düs­seldorfl lömeggyilkost. Szombaton délben a rendőrfőnőkségen megje­lent és panaszt tett egy leány, elmondva, hogy a grasenburgi erdőben egy férfi merényletet kísé­relt meg ellene és amikor ellenkezett, lőrrsi le akarta szúrni, csak nagy küzdelem után tudott megmenekülni A rendőrség rövid nyomozás után megállapította a merénylő személyazonosságát és kat s a jognak, erőnek, tekintélynek, hiva­tottságnak, erkölcsnek erejével széttördelni azokat a bilincseket, melyeket a gyűlölet és ostobaság rakott reánk. A hősök ünnepén emlékezzünk meg az élők­ről s emlékezzünk meg a háború hőstettei után a béke hőstetteiről is. A multak nagy­ságán csak hanyatló nép boronghat, az el­lágyulás epikus szépségeken nem emelkedő nép lelki sajátossága. A hősök példája ben­nünk nemcsak emlékeket riaszthat fel. A mult emléke kötelez a mai nap feladatának elvégzésére s a holnapi kötelesség felválla­lására. Szeress és dolgozz, — tanitotta a gö­rög lélek szépsége. Szeresd hőseidet és dol­gozz a jövendőn, — tanítja a magyar sors. letartóztatta Kuertel Péter 32 éves düsseldorfi mun feást, aki rövid vallatás után nemcsak a szombal merényletet Ismerte be, hanem beismerte azt te hogy a düsseldorfi rémségebet Is ő követts el. A rendőrség a beismerésben lévő tömeggyilkosl elvitte az egyes gyilkosságok színhelyére és Kuer­tel a nyomozás adatainak megfelelően részletesen elmondotta az egyes bűncselekményeket A hely. színi szemle után Kuertelt szembesítették egyet •cn életbenmaradt áldozatával, Trude Schul'évrt aki szintén felismerte benne merénylőjét A nyo­mozás most az egész világsajtót hónapokon át fog­lalkoztató rémségek felderítésével foglalkozik, Couc&eur Belgrádiban SyllaíRozoti a mezőgazdasági válságról (Budapesti tudósítónk telefonj elentése.) Belgrád­ból je'entik: A Relgrádba érkezett Loucheur és Titu­lescu fogadták az újságírókat és nyilatkoztak ül­jük céljairól. Loucheur azt mondotta, hogy a páiisi keleti jóvátételi konferencián megalakított két bi­zottság munkájáról akar infórmálódni, amely bi­zottságoknak most már rövidesen meg kell kez­deni működésüket Loucheur az általános mező­gazdasági válságról is nyilatkozott mondván, hogy a helyzet igen nehéz, agg, hogy sürgős segítségre van szükség. Titulescu nem volt hajlandó meg­mondani, miért megy Bukarestbe. ^ 200 ember pusztult el „Aslc" francia gőzös égésénél 50 mohamedán ulas öngyilkosságot kövelell el (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Az Asic francia gőzösön történt katasztró­fa egyre borzalmasabb arányokban bontakozik ki. A hajó égésének sokkal több áldozata van, mint ed­dig hitték és most ni ár a jelentések 200 halottról számolnak be. ötven mohamedán zarándok öngyil­kosságot követett el. Amikor látták, hogy mene­külni nem tudnak, agyonszúrták, vagy agyonlőtték magukat Igen sok utast ki kellett dobni a mentő­csónakokból, mert annyira tulvoltak zsulofva, hogy minden pillanatban elsülyedéssel fenyegettek. Ezek az utasok szintén valamennyien a tengerbe vesz tek. A gőzös teljesen elégett, csak a váza maradt meg . A kisántánt Konferenciáját a Táirában tarifái* meg Prága, május 24. A külügyminisztériumban a Slovenski Dennik szerint már folynak az előké­születek a kisántánt értekezletre, amelyet Június 25-én és 2fi án tartanak meg Tátralomnicon, vagy Csorbán.- A konferencia meghány ja-veti a politikai és gazdasági helyzetet, a kisántánt államok érde­keinek szempontjából. Az értekezlet munkáját je­lentősen megkönnyíti, hogy a külügyminiszterek­nek alkalmuk volt előzetes megbeszélésekre Há­gában és Párisban. Különös súlyt helyeznek az idei értekezleten a gazdasági kérdésekre, valamint Briand memorandumára. Egy évi fiafssza után a véletlen rendőrkézre futtatta a düsseldorfi tömeg gyilkost Kuertel Péter 32 éves gyárlmunKás a tömeggyllkos ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom