Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-18 / 111. szám

«I 1930 május 18. DfXMAHYARORSZÄG 13 Felelőttéggel fest, tisztit „Kémia" Dr. Gerő István és Társa Tpl R.OQ flrany János ucca 8. sz. "Cl. w Irta-. Tonelll Sándor. 4 muít hétnek" egyazon délutánján két előadást hallgattam végig Budapesten, Az egyiket Manoilescu Mihály volt román miniszter tartotta az agrár-államok tragédiájáról, a másikat Couden. hooe-Kalergi Budolf gróf Páneurópa gondolatáról. Ehher a két előadáshoz szerelnék néhány reflexiót hozzáfűzni. Manoilescu előadása a román iparosok és kereskedők budapesti látogatásának keretében történt. Érdekes rolt annyiban, hogy a háború óta ez volt az első kisérlet arra, hogy a két ország gazdasági életénék vezető körei közvetlen összeköttetésbe kerüljenek egymással. Előadásával Manoilescu vállalta a jég megtörésének nehéz szerepét Bizonyára nem ok nélkül történt, hanem a politikai okosság diktálta nála, hogy olyan témát választott előadásának tárgyául, amelyben Magyarország és Bománia közős sorsnak osztályosai, mert Így nem ellentmondásokra, hanem még tapsokra is számithatott magyar hallgatói részéről is. Ami Manoilescu személyét illeti, kétségtelenül alkalmas volt ennek az előadói szerepnek a betöltésére. Brilliáns szónok, — hozzátehetném még azt is, hogy nagyszerű színész, — mesterien kezeli a franda nyelvet, vannak ötletei és le tudja bilincselni hallgatóságát Az, hogy benne volt a karlista puccskísérletben és le is volt tartóztatva egy darabig, csak növeli személyének érdekességét Beszélgetés közben az egyik román azt mondta róla, hogy 6. a jövő embere és második Tituleseu lesz belőle. Ez bizonyirt nagy dicséretnek számit Romániában. Érdekes volt kétségtelenül az előadás is. Abból indult ld, hogy az egész világon, de főleg a szűkebb Európában vannak gazdag és szegény országok A gazdag országok az ipari jellegűek, a szegények azok, amelyek egészen, vagy nagyrészben megőrizték mezőgazdasági jellegüket Miként lehet ez, hiszen a klasszikus nemzetgazdaságtan százötven esztendő óta azt tanítja, hogy » ipar és a mezőgazdaság egyformán termei értékeket és a természetes árucsere mellett mindkét fél egyformán megtalálja a maga számadását? Ugy, hogy a klasszikus nemzetgazdaságtan egyszerűen nem mond igazat. Az ipari államok tudatosan, vagy tudatlanul kizsákmányol/ák és gazdasági rabszolgaságban tartják az agrárországokat. Af árucsere megvan, az igaz, de ez az árucsere nagyon is nem egyenlő feltételek mellett történik. Minden árucserénél ugyanis tulajdonképpen az áruban rejlő munkaértékeket cseréljük ki egymással, ez a munkaérték pedig az iparban és mezőgazdaságban nagyon kűlőnbőző. A mezőgazdaság munkaértéke az, amit a mezőgazdaság produkál, elosztva a mezőgazdaságban alkalmazott munkások lélekszámával, az ipari munkaértéknél azonban az egy munkásra eső termeivény-érték megállapítása előtt le kell vonni az összes produktumok értékéből a nyersanyagok és a felhasznált üzemi anyagok értékét. A kisebb jelentőségű tényezőket ilyen nagy általánosságok megállapításánál figyelmen kívül lehet hagyni. Fellner számításai szerint ilyen alapon Magyarországon a háború előtt egy mezőgazdasági munkás 815, egy ipari munkás pedig 1291 korona értéket produkált Az államok közötti viszonylatban ezek az eltérések még szembeszökőbbek. Az agrár államok a nemzetközi árucserénél három, öt, iit, sőt egyes esetekben ötven mezőgazdasági munkás munkaértékit cserélik be egy ipari munkás munkájának értékéért. Ha sokáig tart ez az állapot, amint hogy már tart körülbelül százötven esztendeje, ez csak az agrár országok folytonos szegényedését eredményezheti Azt mondja Manoilescu, hogy az angolok nem ok nélkül viszik ki a pamutáru-bálákkal együtt a külföldre .a bibliát és Smith Ádámnak, a nemzetek vagvonosságáról szóló klasszikus könyvét. Az első erkölcsi alibit ad nekik, mig a másiknak tekintélyére szükségük van, hogy az árucsere mai rendszerét természetesnek tüntessék fel és az érdekeltek ne ébredjenek annak tudatára, hogy velük mi történik. Azt is mondja, hogy a rabszolgaságnak az angolok által propagált eltörlése a mult század elején nem valami erkölcsi megfontolásnak volt a következése. Mikor Anglia iparilag elébe vágott a többi országoknak és gazdaságilag tette rabszolgáivá részben a gyarmatokat, részben a kevésbbé fejlett külországokat, nem volt szüksége a formális rabszolgaság fenntartására. Igazában ugyanis nagyobb rabszolgaságot nem lehet elképzelni, mintha Anglia kétszáz hindu vagy kinai munkás munkájáért egy angol munkás munkájának értékét adja cserébe. Európa agrár országai ma a sokkal kedvezőbb termelési feltételek mellett dolgozó tengerentúli országok és az európai ipari államok kalapácsa és üllője között pusztulnak el. A helyzetük annál vigasztalanabb, mert még a genfi morált is a szemükbe szegezik, amely azt mondja, hogy minden ország a gazdasági életnek azokat az ágazatait fejlessze ki, melyeknek természetes előfeltételei nála adva vannak. Az ipari államok iparosodjanak tovább, az agrár országok maradjanak meg agrár jellegüeknek. Ugyahakkor azonban határaikat elzárják az agrár-államok bevitele elől, Nagyon helyesen igy látja a genfi morált egy román politikus, akinek országa tulajdonképpen A gpnfi morál szerzőinek köszöni megnagyobbodását. Következtetés; az agrár államok alkossanak közős lrontot az ipariak ellen és igyekezzenek saját iparukat minél erősebb módon fejleszteni. Egymás kőzött esetleg léptessenek éleibe preferenciális vámokat, de az ipari államok felé csak egy politika lehet: saját iparuk védelme érdekében a legmesszebbmenő protekcionizmus. Mint mond erre Coudenhove-Kalergí gróf, Páneurópa gondolatának propagálója? Ha szabad magamai ugy kifejeznem, semmit se mond, hanem olvas. A latinosan szabad előadásu Manoilcscutól eltérően ugyanis a belga—japán eredetű osztrák gróf nem tud szabadulni a gépírásos ivektől és azt az előadást, melyet Európa különbőzé helyein már jó egynéhányszor megtartott, olvassa. A hangja erős, katonásan pattogva akcentuál, de mert olvas, a legerősebb gondolatai gyakran hatástalanul hangzanak el. A publikum nem mindig érzi meg, hogy mikor kell tapsolni, vagy helyeselni. Ez a külsőség. A tartalmat számos előadás kivonatából és cikkből már ismerjük. A háború szétszaggatta, dezintegrálla Európát. .4 legyőzött államok tönkrementek, anélkül, hogy a győzők élvezni tudnák győzelmük gyümölcseit. Az agrár államok egy szörnyű krízis éveit élik, anélkül, hogy az ipariak gazdagodnának, A konferenciákon szüntelenül békét hirdetnek és mindenfelé egy uj háború magim vannak elrejtve. Pedig ez az uj háború, ha bekövo'l.eziU, rrtlenelrsebh írsz mindrn előzőnél, mert a kormányozható, pilóta nélküli repülőgépekkel, gyilkos gázokkal minden nagy várost pillanatok alatt el lehet pusztítani, Nincs más megoldás, mint a határok eltörlése, vámok megszüntetése és a nemzet! ellentéteken tul egyesülés Páneurópa gondolatában. Kis nemzeti országok helyett a világ tagozódjék néhány nagy egységre: Páneurópa. a brit birodalom a kolóniákkal, Pánamerika, Oroszország és Kelet -Ázsia. Kontra Manoilescunak és mindazoknak, akik bárminemű ellenlétet keresnek Európa országai között Nagyon különös volt hallgatni ezt a két előadást igy egymásután, főleg azért, mert gondolkozásbeli nagy ellentéleik mellett is szinte kiegészítették egymást. Kiegészítették egymást annyioan, hogy egyformán a széttagolódás veszedelmeit oldást keres a magukban veszedelmek csiráit idézték fel hallgatóik előtt. Egyformán annak a beteg állapotnak megnyilvánulásai, amely megrejtő kérdések tömegére. De egyformán tévednek abban, hogy túlságosan leegyszerűsítik a problémákat és nem akarják meghallani a kérdések mellékzöngéi, melyek nélkül pedig a zene nem tökéletes. Elhallgatják, hogy vannak históriai előzmények, a multakból miaukkal hozott képzetek, nyelvi, nemzeti, vallási, társadalmi ellentétek és nehézségek. Az egyik azért, mert politikus, m másik azért, mert fanatikus. Mert ha igaz, hogy az angolok a klasszikus nemzetgazdaságtan tanításait a kizsákmányolási politika fenntartására akarják felhasználni, akkor valószínűleg igaz az is, hogy a francia politika csak a jelenlegi állapotok stabilizálására sajátította ki Páneurópa gondolatát Már pedig a valóság az, hogy az igazi békéhez csak az igazság szellemének érvényesülésem keresztül lehet eljutni. 40 év 61a fennálló üzleíem a Klauzál léren megszűnik. Raktáramat árleszállítással csak készpénzfizetés mellett 626 Fein Lajos Klauzál tér 3. Nézze meg kirakataimat! E. SCHATZ MAGDA* füzöszalonja Scmoovl U. 15 . készül a legmodernebb füzüket, I»8Skoifihet és minden e szakmába vágó készítményeket. * Dozzi szalámi világmárka! 7 Mindenütt kapható.