Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-17 / 110. szám

SZEGED. Szerkesztfllég: Somogyi uoca ai. L em. Teleion: Üölcsönkönyvidr és Jegyiroda - Aradi acca S. Telefon: 306. — Nyomda : LBw Upót uccu 19. Telefon ; 16—34. Távirat! és levélcím: Délmagyaromág Sieged. Ssombaí, 1950 május 17 Ara f© fillér VI. évfolyam, IIO, §xám ElőriZETÉS Hovonlo helyben 3*29 vidéken és Budapesten 1-60, aUHUldSa 6*40 pengd. — Egye» szöm fira hétkü»' nap 1©, va»6r- és Unnepcfip 24 IIII. Hír detések fel-vétele tarlla sierlnt Meg|e~ lenlk héttrt kivételével naponta reggel Ш Dal a Bétádé emeléséről Ott kezdődik a dolog, hogy optikai csalódás, mintha Szeged kölcsönökre lenne utalva. Megtse tévesszen senkit, hogy tiz évvel a forradalmak lezajlása után több az adóssága ennek a városnak, mint amennyit eleink, az élhetetlenek, évtizedek alatt csináltak. Van ennek a városnak pénze, van annyi, hogy azt se tudja, mit csináljon vele. Nem is ¿rtjűk, hogy akad kákán csomótkereső, aki kifogásolja, hogy a hatóság egyre gyakrabban illeszti be hitelműveletei közé a — kölcsönnyújtást. Végre is hol van a Társadalombiztosító pénzforgalma a miénktől és mi a kultusztárca, de meg az egész állam költségvetése és hitelképessége Szegedéhez képest! Igaza lenne tehát: a polgármesternek, ha közgyűlési elnöki minőségében mindenkibe belefojtaná a szót, aki fel akarna szombaton szólalni az ellen, hogy uj tanácsi ügyosztályt szervezzünk. Az uj ügyosztály élére kerülő finán'cgárdának egyetlen hivatása lenne felkutatni azokat a minisztériumokat, a miwsztériumoknak azokat az ágazatait, ezeknek az ágazatoknak azokat a változatait és vállalatait, amelyeknek nem jut elég pénz az állami költségvetésből és rábeszélni őket, hogy fogadjanak el kölcsönt a pengőben, dollárban, svájci frankban és márkában dúskáló Szegedtől. Attól Isten mentsen, hogy ez az ügyosztály minél előbb fel ne állíttassák. Belefulladna ez a pénzben dúskáló szegény város a saját zsírjába. Hogy kölcsönt most már csak produktív befektetésekre szabad felvenni? Azt a 120 ezer pengőt, amelyet a Társadalombiztositónak adtunk kölcsön, nem produktív fektettük be? Valamikor majd csak építkezik ez a tömérdek pénzt fölszivó, mégis mindig vergődő és működése minden területén legnagyobb stílusérzékkel aránytalanságokat és igazságtalanságokat épitő intézmény. Ha nem Szegeden, hát másutt. É-s ilyen kis különbségek miatt csak nem csinálunk esetet. Aztán a detstruktivokon kivűl ki vonja még kétségbe, hogy produktív befektetés az a 400.000 pengő, amelyet a város kölcsönöz az államnak, hogy építkezni tudjon, az a 100 ezer pengő, amellyel kisajátítunk, hogy rombolhassunk, mert hát hiába, nem az a bajunk nekünk, hogy senyved az iparunk, hogy tengődik a kereskedelmünk, hogy újból eladósodik a paraszt és hogy szünet nélkül csak az adósságunk és a munkanélküliek légiója nő, hanem az, hogy nincs a leszámoló hivatali palotára rálátásunk. A dogmatikusok menjenek a sőhivatalba. A produktív szónak ma már közigazgatási iktatók is egészen más értelmezést adnak, mint aminőt évtizedeken át tulajdonítottak neki a polgármesterek is. Hogy lehet elégedetlenkedni azért, hogy évenkint több mint kétmillió pengőt kell fizetni kamatokra! Hát persze hogy pénzbe kerül a kölcsön. Az csak nem baj, hogy a tízmilliós városi költségvetést néhány év alatt sikerült átgyúrni a kultusztárca fiókköltségvetésévé. Végre is azt igazán nem lehet kívánni Szegedtől, hogy valamennyi tárca részére legyen egy-egy tízmilliós fiókköltségvetése. Apropó: tízmillió. Azt is kifogásolják, hogy tízmillió kiadásának a felét személyzeti fizetésekre költi a . város, több mint kétmilliót kamatokra fizet és hogy a többi két és félmillióból városrendezésre, iparfejlesztésre semmi, szociális célokra csak nagyon kevés jut. Teljesít ez a város elé£ szociálpolitikai feladatot. Hiszen még megvan a kórháza. Ha pedig vízvezetéket, kövezést, csatornát, lakást akar a lakosság, azt fizesse meg külön Az nem igaz, hogy ezekre már nem kap ez a város kölcsönt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank most is aranytálcán akarta hozni a 160 ezer и dollárt. Egyébként ís: van nekünk elég pénzünk. Nem szorulunk holmi csip-csup bankokra. Megélünk és be tudunk fektetni produktív nélkülük is. Akinek csatorna kell és járulékai, az járuljon hozzá a költségekhez és fizessen több pótadót. Ujabb letartóztatás katonai szállítási panama ügyében Érdekes kihallgatások a rendőrségen (Budapesti tudósítónk telef-onjelentése.) A katonai takarmányszállitási úgy a rendőrséget huszonnégy óra óta ismét erősen foglalkoztatja. Az uj nyomozás során beidézték a rendőrségre a Toblák és Koráb megszűnt termény kereskedelmi cég. két volt főnökét, Koráb Antalt' fs dr. Toblák Jenőt, akiknek személyét az 'üggyef kapcsolatban Lühnsdorf Fcrenc vallomása állította előtérbe. Lühnsdorf ugyanis azzal védekezett, hógy nerc követett el mást, mint amit ennél a cégnél tapasztalt, amelynek cégvezetője volt Ugy Koráb. mint Toblák a leghatározottabban tagadják, hogy bármilyen, büntetést maga után vopó cselekményt követtek volna el. Ennek dacára a rendőrség be szerezte a cég volt könyveit és iratait Késő estig tartott a vizsgálat ametjf trfan t *rendőrség Koráb Antalt előzetes letartóztatásba he. hjezte. Dr. Toblák jelenleg Tatán tartózkodik, detektívek mentek ki érte autón, hogy kihallgatását folytassák. A nyomozást kiterjesztették a Durag és Kelemen termény kereskedelmi rt ügyeire is. amely szintén nagyobb szállításokat végzett a katonaság részére. Pénteken kihallgatták a cég két tulajdonosát, Kelemen Aurél kormány főtanácsost, a MAC alelnökét és Duray Jenő igazgatót akik a leghatározottabban kijelentették, hogy vállalatuknál semmiféle szabálytalanság, vagy visszaélés nem történt Kihallgatásukat szombaton folytatják. Betßlen a parlamentben beszélt a (bátyai és a párisi tárgyalásokról Л §aúíkölcsönök, ügyében kijelentette, Qogy nem Indítványoz* bot felenleg további lépéseket — összetűzés az ősszel éröeíet* lenség kérdésében — Д Hás elfogadta a ratifikációs tavaslatot Budapest, május 16. A képviselőház pénteki ülésén folytatták a párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását Влгасе Marcel kijelenti, hogy nem járulhat hozzá a ratifikációhoz^ mert az jogilag igazságtalan és anyagilag káros, viszont rossz külpolitikai helyzet támadna és a pénzügyi szuverenitás eltolódna az elutasítás esetén. Más kormány, amely kedvezőbb légkört tud teremteni, jobb eredményeket ért volna eL Erdélyi Aladár áü той fel, hogy egész röviden, minden indokolás nélkül, egy határozati javaslatot terjesszen «lő indítványozza, hogy a Ház ne ratifikálja a párisi negyedik számú egyezményt, hanem határozz» el, hogy csak azt a tényt veszi tudomásul, hogy a B-alapról sjóló negyedik egyezményt a bizottsági jelentéshez csatolták. Csík József hangoztatja, hogy semmi szükség arra, hogy kormánypárti részről mindjárt hazaárulónak nevezzék azt, aki nem hódol az egyezményeknek. Párisban az országnak második Trianonja volt. Inkp>b hátrányára vannak ezek az egyezmények az országnak, mint előnyére. Igazságtalanul terheltek meg bennünket éppen a 250. §. intenzív forszírozásia következtében, Bethlen miniszterelnök szólalt fel niest ~ - . v.'- *.r-.;—«•— — Súlyos kritika hangzott e! a törvényjavaslattal szemben az: ellenzék részéről Ne méltóztassanak elfelejteni azt a helyzetet, aujelybea álltam, amikor a kormányt képviseltem. Nemcsak igazság állt szemben igazsággal. A mi igazságunk erősebb is volt, de tézis állt tézissel szemben. Mi a kísántánt tézise? A kisántánt tézise az volt, hogy Magyarország 1944. után is fezessen reparációt, mondjon le a 250. szakasz védelméről és fizesse ki a károkat, amelyeket egyes birtokosoknak okozott. Ebben a kérdésben az agrárperek 1,200.000 holddal szerepeltek. Ehez járulnak még az egyházi birtokok, 1,550.000 hold volt ez a terület. Értékben egymilliárd százmilliót lett feí a pör tárgya, ebből 174 millió egyházi vagyon, az ipari részvénytársaságok 336 millióval, a ma£yar állampolgár főhercegek 315 millióval szerepeltek. Öszszesen 2 milliárd pengőben fejezhető ki az öszszeg, amit követelhetünk, ami Magyarország nemzeti vagyonának egvkilenced része. Miután egyesek olyan állításokat tettek, mintha az ezekre irányuló tárgyalásokkal valósággal olyan színezetet vett az flgy, mintha ezekkel privát érdekeke/ védett volna a kormány, »miből ar országMk semmiféle előny® nine», fcény'e'wo vagyok megállapítani, •sogy ez a beállítás téves és hibás, mert a magyar közgazdaságnak igenis nagy érdekei fűződtek ahoz fiogv ezek a vagyontárgyak, ezek a vagyonértékek a nemzet számara biztosíttassanak. — Merev ellentét volt a kisántánt és a magyar álláspont között a reparáció kérdésében. A kisántánt követelte, reparációt ml nem akarunk fizetni. Merev ellentét volt a 250. szakasz érvényesítése kőrüL A kisántánt meg akarta szüntetni, mi fenn akartuk tartani. Készen voltunk mi is, Ők is, a megegyezést keresni ugy a pörös ügyek elintézése tekintetében, mint ama követelések tárgyában, amelyek nem reparációs természetűek, amelyek azonban a békeszerződés folyományai, így állott a helyzet a párisi tárgyalások idején, igv állott a helyzet Hágában is, amikor a tárgyalások hivatalosan megkezdődtek, — Először a reparációról kell beszélnem. A békeszerződés ugy szabályozta a reparációt, hogv tartozik Magyarország megfizetni azokat a károkat, amelyeket külföldi államoknak vagy polgáraiknak okozott A főadós Németország volt, amelyre annakidején 132 milliárd aranyfrankot róttak ki Később, 1922-ben a hitelező államok között egyezmény létesült, amely kimondta, hogy Ausztria-Magyarország és Bulgária együttesen legalább 6 milliárd aranyfrankot kötelesek fizetni Amikor arról volt szó, hogy mi történjék 1943 után, a kisántánt igyekezett minél magasabb fizetési összeget megállapítani A csehek, a románok és a jugoszlávok feltételeket szabtak Románia azt kivánta, hogy Magyarország mondjon le azokról a károkról, amiket a román sereg Magyarországon okozott. (Nagy zaj az ellenzéken.T Györki Imre; A miniszterelnök ur tehát te-