Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-16 / 109. szám

SBEGED. Slcrkcsrfftíéq: Somogy! ucce 12. L em. Telefon: 13-33. « Kiadóhivatal, tölc»önkHnyvJAr «• Jegyiroda : Aradi веса S. Telefon: ЗОв. < Nyomda : t-öw t lpól ucca 19. Telefon t 16-34. TAvIrntl é» levélcím: DélmagyaroncAg Szeged. Péniek, 1930 május 16 Ara 16 fillér VI. évfolyam, !09. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ZO Vidéken és Budapesten 3-60, kUltatdOa 6-40 pengő. - Egye» tzém Ara hétköz. nap 16, vasár- és tlnnepnap Z4 tlll. HIT" detések felvé«ele tarffa szerint. Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel Lesz kölcsön, vagy nem lesz kölcsön? Igazán szeretnénk már azt az embert látni, S tárgyaláson résztvett delegátusokat és a becikkelyezést javaslat előadóját sem véve ki, ski százszázalékos bizonysággal meg tudná mondani, hogy mi van a hágai egyezményben és a párisi megállapodásokban. A becikkelyezés fölött megindult parlamenti vitának első napja ugyanis azt a tanulságot szolgáltatta, hogy az előadó is — utólagos beismerése szerint, — egyes pontokat helytelenül értelmezett A különböző kasszák és kontrakasszák, fizetési kötelezettségek és nem fizetési nyilatkozatok, szöveg nélküli magyarázatok és magyarázat nélküli £Zőt>eg-idézetek oly sikeresen összebonyolították a lefolyt diplomáciai háború Egyes fázisait, hogy annyira nem lehet eligazodni bennük, mint tízegynéhány esztendő Előtt a valóságos háború Höfer-jelentéseiben. Ezekről mondta a mostanában elhunyt Sternberg Adalbert báró az osztrák képviselőháznak egyik ülésén, hogy Hőfer tábornok délután Bt óra tájban meg szokott jelenni a hadügyminisztéium előcsarnokában, elolvassa az aznapi jelentést és tqpreng rajta, hogy mit Is jelentett ő tulajdonképpen a monarchia népéinek és néptörzseinek. De alighogy bejefeződőtt odakint a keleti jóvátételek és ezeken belül a? optánsügy vitája, ugyanolyan kavarodás kezdődik a sokat emlegetett külföldi kölcsön felvétele körül. Hágától kezdve egészen mostanáig állandóan azt hallottuk, hogy a megegyezésben hoztunk ugyan áldozatokat, 8e ezeknek az áldozatoknak van egy nagy ellenértékük: végleg likvidáltuk a háborút' és Magyarország visszanyerte pénzügyi szuverénitását. Többé semmi akadálya sincs, egy nagy külföldi kölcsön felvételének, amelyre a kormánynak szüksége van közgazdasági programjának végrehajtásához és a megdermedt magyar közgazdasági élet vérkeringésének biztosításához. Félhivatalos nyilatkozatokat hallottunk, hogy a megegyezés létrejöttének esetére a kormány az érdekelt hatalmak kormányai récéről biztató nyilatkozatokat kapott, hogy támogatni fognak bennünket a kölcsön felvételében, sőt pénzügyi szaklapokban még szoknak a budapesti nagybankoknak képviselői is, akik bizonyára nem a kormány tudta nélkül tárgyalásokat folytattak a londoni Rothschild csoporttal, arról számoltak be, hogy a, kölcsön folyósításának nem lesz akadálya. Mindezek után összeül a képviselőház pénzügyi bizottsága, ahol az előadó felhatalmazást kér a kormány számára egy ötszáz millió pengős külföldi kölcsön felvételéhez, de egyDen bejelenti, hogy a jelen időpont nem alkalmas egy hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön felvételéhez, tehát a kormány átmeneti hitelműveletek utján csupán körülbelül husz millió dollár rövidlejáratú kölcsönt kiván igénybevenni. Megint csak félhivatalosan azt halljuk, hogy ennek a fordulatnak az van a hétterében, hogy a Young-egyezmény alapján Németországnak adandó kö'.;cjn megelőzi a miénket és a magyar kölcsön kibocsájtására legfeljebb ősszel kar ülhet sor. Aki tudja, hogy a nagy nemzetközi pénzpiacok milyen szoros politikai összeköttetésben állanak saját kormányaikkal, az előtt egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az időpont nem véletlenül vált alkalmatlanná a hosszúlejáratú kölcsön felvételére. Ilyen tárgyalásoknál, mikor a kölcsön kibócsájtását vállaló nagybankok opciót adnak és kapnak, ki szokták kötni, hogy ajánlatuk a politikai viszonyoktól feltételezetten történik. Ha akár a Pothschild-csoport, akár valamely más pénzcsoport az előzetesen tájékozódó magyar bankembereknek kedvező ígéretet tett és ma nem állja a kölcsön emisszióját, akkor nem történbeíett más, minthogy az illető pénzcsoportot egyszerűen lefújták. Bármilyen ugyanis a helyzet, olyan bolond pénzember nincs, aki pénzét kormányának tanácsa ellenére hajlandó volna valamely idegen kölcsönbe fektetni. Pedig mi türés-tagadás benne, ezt a külföldi kölcsönt nagyon jól fel tudtuk volna használni. Akár barátja valaki az adósságcsinálásnak, akár nem, azt el kell ismerni, hogy vannak idők és helyzetek, amelyek az államokra nézve is parancsoló szükség gyanánt irják elő, hogy a pangó gazdasági élet megsegítése, a munkanélküliig megszüntetése és a szociális béke biztosifása érdekében idegen pénzt vegyenek kölcsön formájában igénybe. Ha egyebet nem nézünk, csak a pénzügyminiszter felsorolását, szinte gyönyörködünk benne, hogy mi mindenre lehetne e reménybeli ötszáz milliócskát felhasználni. Az államvasutak sínjeinek kicserélése, a vicinálisok pályatestének megerősítése, motorok beszerzése, exportkocsik beállítása, a pénzintézeti központ megerősítése, a kisipar hitelproblémájának megoldása, terményértókesités, iparfejlesztés és mindezeken keresztül kereskedelmi mérlegünk egyensúlyának tartós helyreállítása. Mindéi csak volna, ha a kölcsön megvolna. Mert azt feltételezni, hogy a leromlott gazdasági viszonyok és ijesztően csökkenő adóbevételek mellett ezeket a feladatokat az állam saját költségvetésének a terhére meg tudná oldani, igazán nem lehetc Már most mi lesz? Ideiglenesen jön egy rövidlejáratú függőkölcsőn a termésértékesités lebonyolítására és ha igen, mikor? És ha megvan ez a rövid kölcsön, számithatunk-e utána a másik nagyobb kölcsönre, melyet a gazdasági élet szanálási kölcsönének lehetne legtalálóbban elnevezni? Avagy pedig a kölcsön körül is hágai és párisi bizonytalanságoknak nézünk elébe, amelyeknél senki sem tudja, hogy. hányadán állunk? Lesz kölcsön, vagy nem lesz" kölcsön? — ez lesz a magyar gazdasági élet találós kérdése. HeguQnt Magyarország pénzügyi ellenőrzése A Népszövetség tanácsülésén a pénzügyi bizottság leli Javaslatot az ellenőrzés megszüntetésére Genf május 15. A népszövetség tanácsának csütörtök délutáni Záróülésén megtörtént a magyarországi pénzügyi ellenőrzés megszüntetése. A népszövetség pénzügyi bizottsága értesített« a tanácsot arról, hogy a pénzügyi ellenőrzés megszüntetésének mi sem áll útjában. A keleti jóvátételek rendezésénél megteremtett agráralap intézőbizottságát & pénzügyi bizottság fogja kinevezni azzal a fentartással, hogy a tanács ezzel nem vállal semminemi; felelősséget az agráralap kezeléséért és felhasználásáért JEIes ellen^élcf felszólalásai* a ratifikáló javaslat vitájában Ssllágyl Cafos ? A /avaslat Indokolásából иду látszik, minlba a kormány s&épl/en 1 akarná a tényleges f>elyszetet Budapest, május 15. A Ház csütörtöki ülésén folytatták a párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat vitáját Lukács György részletesen beszél a revízió kérdéséről, amelyről Magyarország lemondani nem fog. Hívjanak össze uj konferenciát és tísrtultabb atmoszféráhan tárgyalják le újból a magvar területi kérdést. Pakots József határozati javaslatot nyújt be. amely szerint utasítsa a Ház a kormányt, hogy terie^szen e|ö részle'es és tételenkénti klmuía/ást 8iflkr<5| a követeléjpkröl és tartozásokról, ame lyeK Magyarország**' a jóvátételi köielevet'ségckeB kívül megilletik, «lelve terhelik Hibáztatja, hogy a Bethlen-kormány áilamkérdéssé tette az optánsügyet. Az .egyezmények is bizonyítják, hogy oe optánskérdés kapcsolatba került a jóvátétellel. A miniszterelnök ur bizonyos hűtlenséget tanúsított az ország érdekeivel szemben, de hűtlenné vált korábbi nyilatkozataival szemben is. (Zajos ellentmondások a kormánypárton.) A miniszterelnök ur személyes érdekeltsége nvihanvaió. A javaslatot nem fogadja eL ("Bethlen miniszterelnök Pakots beszéde alatt elhagyja az üléstermet.) Beck Lajos a következő felszólaló. A mai nemzeti termeiés vámvédelmének' fentartásával olyan kereskedelmi politikát kell kiépíteni, amely egyfelől magasabb vámokkal védi a nemzeti termelést olyan országokkal szemben, amelyek a szerződést kötő államokkal nem állanak szorosabb kereskedelmi szövetségben, másfelől kedvezményes vámtételeket állit fel azok számára, amelyekkel szorosabb együttműködést biztosit. Az elkövetkező idők fogják megmutatni, hogy a párisi megállapodások ratifikálása mennyiben alapozza meg gazdasági talpraállásunk lehetőségét Szilágyi Lajos amint 1921-ben nem fogadta el a trianoni békeszerződést és amiként nem fogadott el egyetlen olyan törvényjavaslatot sem, amely a békeszerződés folyománya volt, ugy ezt a törvényjavaslatot sem fogadja el. Ez nem egyezmény, hanem m^ga з hadisarc. A pénzügyi függetlenség akkor, amikor állig felfe£y\erzett nemzetek állanak körülöttünk, mindenesetre problematikus értékű ,A tűrvéiuja\ aslat indokolásából иду. Ui