Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-15 / 108. szám

1930 május 15. DELMAGYAT?ORSZÁG S 1 1 AMÍIAHI Áinali&b világvárosi történet Jack Trevor tő- 1 1 vony^íll ÜISZdKan szereplésével péntektől a Belvárosiban I | HAROLD LLOYD :,ffirí,SÄ Halló Haróld Z^tL: | Közcsend elleni kihágás-e, ha a kereskedő megkérdezi a rendőri: „Kinek a parancsára posztol itt ?" (A Délmagyarország munkatársától.) A kereskedő ezernyi bajából egyetlen példa. A Petőfi Sándor-sugáruton van Sugár Sándorné füszerkereskedő üzlete, aki férjével együtt kora hajnaltól késő estig dolgozik a mindennapi kenyérért. A kiskereskedők egyik főelárusitási cikke: a tej. Korán szokták kihordani a tejet és a péksüteményeket, hiszen örülnek, ha van vevő, akit kiszolgálhatnak és előzékenyen házhoz szállíthatják az egész hónapban előre megrendelt tejet Persze hét óra előtt az alkalmazottakkal nem szabad dolgoztatni, mert azt szigorúan tiltja a törvény. A rendőrség szigorúan őrködik a rendelet betartásán és érdeklődik az üzletekből hét óra előtt elvitt áruk származása iránt is. Itt ütközött össze Sugár Sándor a hatósággal, az a Sugár Sándor, aki nem is tulajdonosa az üzletnek, hanem feleségének, az üzlet tulajdonosának kisegítője. Sugár Sándor rossz néven vette, hogy a rendőrőrszemek különösen figyelik felesége üzletének tájékát és ezért kérdőre vonta a rendőrt hogy kinek a parancsára áll ott őrszemet. A rendőr tiltakozott ez ellen és Sugár Sándornén kívül feljelentette Sugár Sándort is, aki igy szintén a kihágási biróság elé került. A kereskedő férje is megkapta az 1930/94. számú idézőlevelel »vasárnapimunkakihágás miatt«, holott felesége ellen ugyancsak vasárnapi munkakihágás miatt indítottak eljárást. Sugár ugy gondolta, hogy ugyan(A Délmagyarország munkatársától.) A mult ér májusában Schlesinger Lajos, az Alföldi Gépkereskedelmi Rt tisztviselője felkereste irodájában Lenrjgel István mórahalmi külterületi községi birót ívét kötlevelet hozott magával és azt kérte Lengyeltől, hogy a kötleveleken szereplő Tanács Sándor gazdálkodó és Tanács Sándorné aláírását hitelesítse. A kapitány először kijelentette, hogy a hitelesítés nem tartozik hozzá, majd amikor Schlesinger azzal érvelt hogy tudomása szerint a hitelesítés ide tartozik és már máskor is 'hitelesített Lengyel azzal tagadta meg az aláírást, hogy a felek közül csak Tanács Sándor van jelen. Ebből azután nagy vita keletkezett. Schlesinger kapacitálni igyekezett Lengyelt aki azzal vetett véget a további beszédnek, hogy ököllel arculülötte Schlesingert és kilökte az ajtón. A tisztviselő hivatalos hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett Lengyel István ellen. Az ügyészség nem vállalta a vád képviseletét a főügyészség azonban bűncselekményt látott fennforogni, ezért utasította az ügyészséget, hogy adjon ki vádiratot Lengyel ellen. Szerdán tárgyalta az ügyet a szegedi törvényszék Ilábermann-tanácsa. A biróság mindenekelőtt azt a kérdést tisztázta a községi biróval, hogy milyen hatáskörrel van felruházva. Lengyel István előadta, hogy hatásköre nincs, közigazgatási funkciókat teljesít, bűnügyekben nem jár el. Okiratok hitelesítése hatáskörébe fartozik ugyan, de ez a hitelesítés nem végleges, mert azt a hivatal főnöksége véglegesiti. Ezután elmondotta, hogy Schlesinger Tanács Sándor és Kalmár Jenővel együtt május "^^űroii Mozi Mijus 15-én, csütörtökön Jl sxumairai nagybácsi. Tiajiték Mary Kid í» f ző enhy Oyula «szereplésével. Azonkívül: Blli- EiZKEK. EMa44sok kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor azért az ügyért talán mégsem lehet mindkettőjüket elilélni. Sugár Sándorné a tárgyaláson megjeleni, elitélték 4 pengőre, az ítéletet azonban megfelebbezte. Sugár Sándor ezek után kíváncsian várta, hogy vele mi történik. Dr. Stadler István kihágási bíró a vasárnapi munka kihágása cimcn megidézett Sugár Sándort — közcsendháboritásért 20 pengőre elitélte. A tárgyaláson Sugár Sándor nem tagadta, hogy megkérdezte a rendőr nevét, de ezt a Délmagyarország munkatársának felszólítására tette, akit megkérdezett az ügyről. A tárgyaló rendőrbiró ekkor a következő kijelentést tette: »Ja a Délmagyarország, a maguk lieblingjük.f A tárgyaláson egyébként Sugár Sándor tanúit nem hallgatták ki. A rendőrbiró a 20 pengős ítéletet közcsendháboritásért szabta ki. Az ítéletet Sugár Sándor megfelcbbezte. Felebbezésébcn szószerint azt irja Sugár, hogy »törvényellenesen mondott ki engem a kihágási biróság bűnösnek, mert ennek a kihágásnak lényeges kritériuma az, hogy hatósági közeget hivatalos eljárásában sértő kifejezésekkel illessék«. A felebbezés azt mondja, hogy a feljelentést két rendőr irta alá, holott az esetnél csupán az egyik volt jelen. A vasárnapi munkakihágásból közcsendhá-. boritásá változotí ügy további sorsát élénk érdeklődéssel várják. 10-ikén megjelent irodájában és előadta, hogy cséplőszekrényeket adott el lanácséknak. Felmutatta a kötleveleket és kérte, hogy az azon lévő aláírásokat hitelesítse. Mivel Tanács Sándorné nem volt jelen, nem akarta hitelesíteni a kötleveleket Schlesinger követelte, hogy akkor a jelenlévő Tanács Sándor aláírását hitelesítse. Amikor erre sem volt kapható, Schlesinger olyan hangot használt hogy felszólította őt, hagyja el a hivatalt. A tisztviselő többszöri felszólításnak sem engedelmeskedett, mire kituszkolta az ajtón. Nem való az, hogy közben bántalmazta volna, söt szelid hangon beszélt mindvégig. Schlesinger ezzel szemben azt vallotta, hogv Lengyel már ingerülten fogadta őket és idegesen elutasította a kérelmet. Azt mondta, hogyha nem tetszik, menjen a sóhívatalba. Neki az volt az érzése, hogy Lengyel azért tagadta meg a hitelesítést, mert veje a konkurrens cég tulajdonosa. Illedelmes hangon kérlelte Lengyelt, aki végül felpattant. az asztalra csapott és a:l mondta: »Taka. rodjon kit* Erre az inzultusra azzal válaszolt hofiv feljelentést fog tenni ellene eljárása miatt. Lengyel erre felugrott, öklével arculütötte és a mellén megragadva, az ajtón kidobta. A vállalat igazgatója, Kucses Pál, akinek jelentette az esetet, felkereste Lengyel Istvánt, aki ekkor azt mondotta, hogy kissé meglegy ntettc. Kalmár Jenő, aki szemtanúja volt a jelenetnek, határozottan állította, hogy Lengyel megütötte Schlesingert. A többi tanú azonban, akik közül kettő ugyancsak jelen volt az esetnél, azt vallotta, hogy a bíró nem ütötte meg Schlesingert csak Korxó Hoxl _ ll&jus 15-én, csütörtökön Hármak szövetsége. Dr4ma Jenny Jugú fóizarepléaével Azonkívül: A. »lvatag prédája. Orima Irene Bich fészereplésével Előadások kezdete 5, 7. 9, va»Ar- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 érakor kituszkolta az ajtón. Kucses Pál kijelentette, hogy ő beszélt Lengyellel, aki azt mondotta, hogyha Schlesinger azt a lökést pofonnak nevezi, akkor megpofozta Schlesingert. A biróság ezután ítéletet hozott amelyben feltűnően durva becsületsértés miatt 100 pengő pénz. büntetésre ítélte Lengyel Istvánt, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. A biróság csak azt látta beigazoltnak, hogy Lengyel megragadta a mellén Schlesingert és kilökte az ajtón. A hivatalos hatalommal való visszaélést nem állapította meg a biróság, mert Lengyel «hatáskörnélküli közigazgatási ember«. Lengye! István az ítéletet megfelebbezte. R revízió ügye a vásárhelyi munkásgyiilésen II szegedi törvényszék a magyar kotmány megsértése miatt 80 pengőre itélte Erdei István párttitkárt (A Délmagijarország munkatársától.) A hódmezővásárhelyi szociáldemokrata párt 1929 juniusában gyűlést tartott amelynek egyik pontja az akkoriban lezajlott angol választások és a magyar revízió közötti összefüggés. volt. A gyűlés szónoka, Erdei István párttitkár azt fejtegette, hogy az angol munkáskormány szimpátiájának megszerzése sokat lendíthetne a revízió ügyén. Rámutatott arra, hogy Henderson angol külügyminiszter a Kossuth-szobor leleplezésekor mondott beszédében világosan megmondotta, hogy Kossuth eszméinek a méltánylása és a kormányzásban való érvényrejuttatása eminens érdeke a magyarságnak. Erdei István azzal fejezte be beszédét, hogy a magyar kormány magán viseli a hazafíatlanság bélyegét. A gyűlésen ügyeletes szolgálatot teljesítő rendőrtiszt Erdei beszédéről jelentést tett és a minisztertanács felhatalmazására a magyar, kormány sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt bűnvádi eljárás indult a párttitkár ellen. Szerdán tárgyalta az ügyel a szegedi tör* vényszék VíZd-tanácsa. Erdei István beismerte, hogy az inkriminált kifejezést megtette, bár nem olyan konkrét formában, amint az a vádiratban van. Dr. László Jenő védő azt fejtegette, hogy Erdei István nem tényt állított a kormányról,! csupán nézetét nyilvánította arról, hogy a kormány nem szolgálja a nemzet érdekeit akkor, amikor szembehelyezkedik lord Rothermere által hangoztatott demokratikus belső átalakulásra való törekvéssel és ezzel késlelteti a revízió ügyét. A biróság a pörbeszédek elhangzása után Ítéletet hozott, amelyben elfogadta a védőnek azt az érvelését, hogy az inkriminált kifejezés nem képez tényállítást és ezért csak a magyar kormány sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége, miatt itélte el Erdei Istvánt SO pengő pénzbüntetésre. Az ítélet ellen az ügyész és a védő felebbezést jelentett be, Déimagyarország jegyiroda Telefon 3—06. KAR INTHY-EST május 17-én. Tisza. S óra. Közreműködnek: AscKer Oszkár, Honi Erziébet, Karinthy Frigyes, Schworti Utvén. Jegy 1—4 pengőért. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, VIII., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jóhirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A lesrmodernebb felszerelés ós minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyiviz minden szobában. 937 MANHEIM'DROGERIA hélfőlől jjp8Hr K I Ol U 25 át 1 tér 3- (Troub könyvkereskedés me'letl.) A mórahalmi községi hiró: „haíáskörnélküli közigazgatási ember" Hivatalos hatalommal való visszaélési bünpör Lengyel Islván ellen — A törvényszék csak durva becsületsértés miatt itélte el