Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-14 / 107. szám

o DfiLMAGYABOBSZAfl -• - - 1930 május 11 Ábrahám László szobafestést, mázolást, homlokzatfestést legújabb kOIfSIdi minták szerint. Árajánlattal készséggel sioigálok. hívásra házhoz megyek. 790 Műhely: Vitéx utca 5. Lakás: Liliom ucca 13., emalat, Lapátjával agyonverte a 70 éves csőszt, másfélévi börtönre Ítélték Hangvcrsenypróba a fogadalmi templom orgonáján (A Dil magyar ország munkatársától.) Hétfőn dél­után Szegedre érkezett Schmidthauer Lajos orgona­művész és Geyer József, a budapesti Zeneakadémia professzora, hogy kipróbálják a fogadalmi templom mostanában elkészíteti hatalmas orgonáját Már hrtfő délután előpróbát tartottak, a tulajdonképeni pró­ba azonban kedden délelőtt 11 órakor kezdődött meghívott közönség előtt. Megjelent a fogadalmi templomban dr. Szalag József kerületi főkapitány, dr. Muntyán István kúriai bíró, a belvárosi kato­likus egyházközség világi elnöke, Breisach Béla kanonok, rókusl plébános, vitéz dr. Szabó Géza kulturtanácsnok, dr. Gguritza Sándor egészségügyi főtanácsos, dr. Balogh István és Kapossy Gyula belvá­rosi lelkészek, Csornák Elemér karnagy, a tanítóképző intézet kántorjelölt növendékei és még számosan mások. Schmidthauer egész hangvérsenymüsort ját­szott 1« igen nagy sikerrel az orgonán: Bach B-moü Tocca-ját, Heiden »Teremlés« oratóriumából >A tavasz énekét«,. Gulmann Gyászindulóját. Ki­próbálta az örgona úgynevezett távmüvét is, amely­nek segítségével a magas boltozat alatt beépített és elrejtett orgona szólal meg. A próba a szakértők megállapítása szerint nagy­szerűen sikerült. A hangverseny után Schmidthauer Lajos kijelentette, hogy a fogadalmi templom köz­ponti fűtőberendezésének elkészítésére már az or­gona szempontjából is múlhatatlanul szükség van, mert a finomszerkezetü zeneszerszám nem birja ki a 20 fokos hőmérsékletváltozást és a nagy téli hidegekben feltétlenül megrongálódik. Szó került a szegedi rádó-lcadóállomás felállításának tervé­ről is, ezzel kapcsolatban az orgonaművész ugy nyilatkozott, hogy a fogadalmi templom orgonájá­nak segítségével a szegedi leadóállomás műsora egészen speciális értéket kapna. Az orgona felhasz­nálásával világvárosi színvonalon álló templomi hangversenyeket rendezhetnének, amelyek külön Jövedelmet is biztositanának a templomalap javára, de amelyek az egész világon keresetté tennék a szegedi rádió műsorát. ASÜNGER mRRÓGÉFEK MÉOES A LEGJOBBAK I * (A Délmaggarország munkatársától.) Februárban halálosvégü verekedés játszódott le Csongrádon, a Tisza partján. Fodor András fuvaros egy lapáttal agyonverte Bózó Pál 71 esztendős városi csőszt. Mintegy liusz ckmgrádi fuvaros ment ki feb­ruár 7-én a Tiszára, hogy iszapot fuvarozzanak be városba. A fuvarosok kőzött ott volt Fodor András is, aki nem a megengedett helyről kezdte meg­rakni kocsiját Bózó Pál figyelmeztette Fodort, hogy menjen a többi fuvaros közé. Ezen azután összevesztek és a csősz botjával ráütött Fodor kezére. A fuvaros az ütés után felugrott kocsijára, megcsapkodta lovait és a csősznek haj­tott azzal a szándékkal, hogy lovaival aggonlapos, tatja. Bózó Pál félreugrott a lovak elől. Ujabb verekedés kezdődött. Bózó többször Fodor fejére ütött botjával. Fodor végül is felkapta földön he­verő lapátját és azzal a csősznek esett. Addig ütötte a lapáttal az öreg fejét, amig az össze nem (A Délmaggarország munkatársától.) Jakus Ernő betörővezén öl valóságos legendák kelet­keztek. Ez a 30 esztendős fiatalember, aki eddig 7 évet töltött a fegyházban, a legvak­merőbb kasszafurók közé taftozik, aki min­den betörésre revolverrel felszerelve indul és ha megriasztják,, lövöldözve menekül. Jakus Ernőt 1921-ben Ítélte el utoljára a kecskeméti tőrvényszék 6 esztendei fegyházra. Ezt a bün­tetését 1927-ben töltötte le és ekkor kiszaba­dult a szegedi Csillagbőrtönből. Alig hogy Jakus Ernő elhagyta a börtönt, egyre-másra jelentettek az ország különböző részéből vak­merő betöréseket, kasszafurásokat, melyeket mind Jakus Ernő követelt el. Először az Alföldet járta végig: Szentes, Vásárhely, Gyula, Csaba, Szolnok, Kecskemét, Cegléd városokban működött, mindenütt jó eredménnyel. Amikor már erősen szorongatta az alföldi rendőrség, áttette székhelyét a Du­nántúlra. Sorra végigfosztogatta a dunántuli városokat. A rendőrség elől azután Miskolcra menekült, ahol nagyszabású kasszafurást haj­tott végre. 1929 juniusában ismét visszalá­togatott az Alföldre, Szentesen, Vásárhelyen és Dorozsmán dolgozott kevés sikerrel. Mun­káját, módszerét már annyira ismerték a rendőrök, hogy minden betörésről pontosan meg tudták állapítani, hogy olt Jakus dolgozott. 1929 őszén végre is »lebukott« a nagy hír­névre vergődött betörő. Egy alkalommal End­rődre ment, hogy az ott lakó bátyját meglá­togassa. A csendőrség tudomást szerzett ér­kezéséről és rajtaütött. Letartóztatása után Kecskemétre szállították, ahol a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatása során rengeteg be­törést és kasszafurást ismert be. Kihallgatása után megkezdődött a y>büntető-körut«. Ezúttal már fegyőrökkel járta végig azokat a városo­kat, ahol 1927-től kezdve bűncselekményeket követett el. Az ügyészség mindenütt kész vád­irattal várta. A különböző törvényszékek a büntető-kőrut során nem kevesebbet, mint 45 évi szabadságvesztés büntetést szabtak ki rá a különböző bűncselekmények miatt. Pe­dig nem is mindenütt ítélték cl, mert volt eset, hogy nem lehetett rábizonyítani semmit. Ugyanis Jakus Ernő, aki elfogatásakor min- . dent töredelmesen beismert, a tárgyalásokon sorra visszavonta vallomását és kijelentette, hogy csak azért vallott, mert félt a veréstől. Kedden érkezett el Jakus Ernő Szegedre és állolt a szegedi törvényszék G<5mőrí/-tanácj>.i elé, A szegedi ügyészség három vádiratot ké­szített ellene. Az egyik lopás bűntettével, a esett Sőt még azután is, amikor Bózó a főidre rogyott, több ütést mért rá. Bózó Pált beszállították! a kőzkórházba, azonban már nem lehetett rajta segíteni, pár órával a beszállítás ijlán meghalt Az ügyészség szándékos emberölés bűntettével vádolta Fodor Andrást, akinek ügyét kedden tár­gyalta a szegedi törvényszék G<5m<5n/-tanácsa. Fo­dor András elmondotta, hogy önvédelemből ütötte le a csőszt. Bózó Pál ugyanis botjával tóbb erős ütést mért a fejére, ugy, hogy kénytelen volt ön­védelemből lapátjával védekezni. A kihallgatott ta­nuk azt vallották, hogy nem volt okvetlen szükség arra, hogy Fodor használja a lapátot. A tanuk Fodor tagadásával szemben azt is igazolták, hogy még akkor is ütötte az öreget, amikor az eszmélet lenül a főidre rogyott A bíróság bűnösnek mondotta ki Fodor Andrást és másfélévi börtönre Ítélte. A fuvaros az ítélet­ben megnyugodott, igy az jogerőre emelkedett. másik kettő lopás bűntettének kísérletével vá­dolta meg a betörőt. Jakus Ernő, amikor má­sodszor visszatért az Alföldre, Szentesen kísér­letezett betöréssel. Kinyitotta éjnek idején a pénztár irodahelyiségét és hozzálátott a Wertheim-szekrény felfeszitéséhez. Itt azon­ban munkaközben megriasztották. Kelemen Jakab igazgató ugyanis éjjel betért az irodába és észrevette, hogy betörő dolgozik a pénztár­szobában. Segítségért kiabált, mire Jakus re­volveréből több riasztólövést adott le és elme­nekült. Utja Dorozsmára vezetett, ahol julius 21-én éjjel két sikeres betörést hajtott végre. Felfeszitette Argyelán Kornél szeszüzletét és /o(5 Mihály fűszeresből tját. A két helyről kö­rülbelül 300 pengő készpénzt, azonkívül likőr rőket vitt magával. Két nap múlva Vásárhe­lyen vitt véghez vakmerő betörési kísérletét Kácser Gyula lakását éjjel felnyitotta és be­lépett a szobába. Kácser felébredt, mire Jakus elmenekült Az üldözőket revolverlövésekkel tartotta távol magától. Ezeket a bűncselekmé­nyeket sorra beismerte a vizsgálat során. A keddi főtárgyaláson Jakus Ernő — aki Kü­lönben kistermetű, gyámoltalan, igénytelen ember — mindent tagadott. Félős hangon je­lentette ki, hogy csak azért vállalta ezeket : a bűncselekményeket mert attól tartott, hogy megverik a csendőrök. A bíróság Jakus Ernőt csak a szentesi betörési kísérletben mondotta ki bűnösnek és egyévi és hathavi börtönre ítélte. A többi bűncselekményekben való bű­nösségére ugyanis nem sikerült tárgyi bizo­nyítékot produkálni. A dorozsmai és a vásár­helyi esetre vonatkozólag a vádirat indokolása ugy szól, hogy a betörés, illetve a kísérlet módja teljesen Jakus Ernőre vall. Ugyanazzal a szisztémával dolgozott mindkét helyen a tettes, mini Jakus szokott, sőt ugyanazon mód­szer szerint riasztólövéseket is adott le. Min­den jel arra mulat tehát hogy ezeket a cselek­ményeket is Jakus követte cl. Azonban Jakus arcát sem Vásárhelyen, sem Dorozsmán senki se látta. A szentesi esetnél sikerült ellene bi­zonyítékot szerezni. Egy ember látta Jakust a pénztár épülete körül ólálkodni és ez a lanu a tárgyaláson felismerte a betörőt. Jakus Ernő az ítéletben megnyugodott. HUSZTA PÁL kertészete Vaspálya ucca 14. 269 Telefon: 11—47. Méwiro» Aadráí rolt Uroutttál klílftnrUv«, k»rt««zet»<n u«e najtrobhltcttMD. Mindennemű virág- ée konyhtóerti j>«JAfi<ik kiphatók. Csokrok, Vo*»ruk WsiltiSe«t, erirüríii kocsik, »r­k(?ly«k. »bl»k«k dia»ité»ít, parkirozá*!, sir kiült«)»sek*t »ft>. » legial&nyMaiib árban v&ltaiom. «iyort ¿s pontos kiszolgál*«! KÉPKIÁLLÍTÁS Kárász ucca 6 a Linóleum mellett. A Klauzál tér 2. sz. alatti kiállítás áthelyeztetett! Magyar festőművészek állandó kiállítása Kárász ucca 6. Kiállítva ct legfőbb nevii ma­gyar festőművészek legsike­rültebb több száz alkotásai. Hallatlan olcsó árak. 4 legkényelmesebb részlet­fizetési feltételek meglett készpénz árban, mlnáen elő­leg nélkül is megvásárol­hatók. Hegtekintés vételkötelezettség nélkül. Az alföldi betörőbanda vezére: Jakus Ernő a szegedi törvényszék előtt Eddig 45 évi szabadságvesztés büntetésre itéllék — A szegedi törvényszék másfél évi börtönt szabott ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom