Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-01 / 97. szám

_raO mJ]us T. DÊLMVCVinoRSZÂG 1' STEFAN ZWEIG: </L Pélroagyarorszáq regénye A MENDÖRMINISZTER FOUCHÉ ÉLETE fordította • SZINNAl TIVADAR 43 De Fouché szerencsijére Bonaparte meglötlik. Elköveti azt a megbocsáthatatlan ballépést, hogy még magasabbra akar hágni. Nem éri be azzal, hogy Bonaparte. Nem elég neki, hpgy bizlonságban van. Saját dicsőségét uralkodói cím fényével is fokozni szeretné. A diadalmas, hatalmas férfiú, aki eddig nem ismerte a félelmet, félni kezd a mult árnyékától, az elűzött Bourbonok nimbuszától. Talleyrand rábeszélésére Enghien herceget semleges területről behurcoltatja az országba és kivégezteti. Amikor Fouché a nemzetkőzi jog e durva megsértéséről értesül, a kővetkező — később hiressé vált — kijelentést tette: >Ez több, mint bün: ez hiba voltc. A kivégzés egészen elszigetelte Bonapartét, légüres térrel vette körül, a félelem, irtózás és gyűlölet atmoszférájával. Annyira hat rá ez a hangulat, hogy nem érzi magát biztonságban és arra kezd gondolni, nem volna-e jó a híres rendőrmüvész, az ezerszemű Árgus védelmét igényije venni? Más tekintetben is szükség volt rá 1804-ben. A konzul az utolsó kapaszkodásra készül és nem nélkülözheti az intrikusok királyát. Az életfogytiglani konzulság már nem elégíti ki Bonapartét. Nem akar első polgár maradni, hanem ur az alattvalói között. Ha tükörbe néz, gondolatban már látja a császári koronát vad ambícióktól izzó homlokán. Caesar szeretne lenni és egy Antoniust keres. Fouché eddig Brutus szerepét játszotta ugyan, sőt azelőtt a Catilináét, de kétévi bőjtölés után bizonyára hajlandó lesz minden szolgálatra vállalkozni, csakhogy a hatalom asztalánál ülhessen. A feladat, ami vár rá, nem is olyan nehéz: a szolgalelkü szenátusból könnyű lesz a császári koronát kicsiklandozni. Könnyű feladat, csak kényes. Éppen Fouchénak való. Nem tudjuk, milyen ígéretek és megvesztegetések előzték meg, de tény az, hogy Páris egy szép napon mulatságos látványosságra ébredt. A jakobinusok egykori elnöke felbukkant magányából és akcióba lépett. Addig látogatta a szenátorokat, addig suttogott nekik, mig meg nem nyerte őket a céljának. Néhányan közülük indítványt terjesztettek a szenátus elé és azt ajánlották, hogy »létesítsenek egy intézményt, amely a rendbontó összeesküvők reményét örökre meghiúsítsa és a kormányzat zavartalan tartósságát az államfő életén tul is biztosítsa.« Ha felvágjuk ennek a frázisnak a golyváját, megtaláljuk alatta a magját, vagyis azt a szándékot, hogy Bonaparte konzulból császár legyen, a Napoleondinasztia első uralkodója. Fouché sugallpiazta :iz indítványt és Fouché tolla (amely olajjal iis tud írni, nemcsak vérrel) fogalmazta meg a szenátus válaszát is. A szenátus kutya-alázalossággal megkérte Napo'eont: »fejezze be nagy müvét azzal, hogy örökkévalóvá és halhatatlanná legye.« Nincs még egy ember, aki a köztársaság sírjára olyan buzgón lapátolta volna a földel, mint Joscph Fouché, Nantes forradalmi követe, a konvent kormánybiztosa, a jakobinusok elnöke, a lyoni kartácsok hőse, a tírannusok réme, az összes republikánusok leghangosabbika. A jutalom nem is maradi el. Miként annakidején Bonaparte polgártárs Fouché polgártársat, ugy Napoleon császár őfelsége is kinevezte Fouché szenátor őexcellenciáját miniszternek, 1801-ben, kéiévi hasznos pihenés után. Josepli Fouché inost tesz ötödizben hűségesküt: először a királyi kormánynak esküdött fel, másodszor a köztársaságnak, harmadszor a direktóriumnak, negyedszer a konzulnak, ötödször a császárnak. De Fouché mindössze uegyvenötéves, van még ideje néhány esküre és esküszegésre. Egyelőre kipihent erővel beleveti magát a politikai ár és apály édes hullámaiba. Amikor hűségei fo^u dott az uj császárnak, csak a saját nyugtalan szenvedélye iránt maradt hü és egyéb nem is érdekelte. Napoleon és Fouchë — tiz évig állnak egymás mellett a történelem színpadján, ösztönös ellenszenv választja el őket egymástól, de a sors összeláncolja őket. Napoleon nem szereti Fouchét, Fouché sem Napoleont, mégis egymás céljait szolgálják, egymás felé húzódnak, mint a két ellentétes pólus. Fouché nagyon jól ismeri azt a hatalmas és veszedelmes démont, amely megszállta Na|>oleon leikéi. Azt is tudja, hogy nem minden emberöltő szül ilyen nagyszerű, fölényes zsenit és érdemes neki szolgálni. Napoleon is tisztában van vele, hogy nincs ember, aki olyan tökéletesen és villámgyorsan megértené minden gondolatát, mint ez a józan, logikus, éles-szemű és szívós intríkus, aki ideális segítőtárs lehetne, ha nem hiányoznék belőle az odaadó, megbízható szolga egyik legfontosabb tulajdonsága: a hűség. Fouché igazában nem alkalmas arra, hogy szolga, még kévésbé, hogy lakáj legyen. Saját akaratát és önállóságát nem áldozza fel senki és semmi kedvéért sem. Sőt ellenkezőleg: mig az uj nemességgé alakult régi republikáuusok teljesen a császári nimbusz hatása alá kerülnek, míg az egykori tanácsadók hízelgő tányérnyalókká változnak, Fouché egyenesen tartja magát és megmerevíti a derekát. Persze nyílt ellenmondással nem lehet már a házsártos, napról-napra cézáribb császárt ingerelni. A Tuileriák palotájában régen megszűnt már az a nyflt és közvetlen hang, amely egy darabig a forradalom maradványa volt. Napoleon császár a feleségén kívül senkitől sem türi már a tegezést, megköveteli, hogy régi bajtársai, sőt testvérei is »Sire» megszóllitással forduljanak hozzá, minisztereitől csak engedelmességet követel, a véleményükre és tanácsaikra nem kiváncsi. Azelőtt Fouché polgártárs, bár miniszter volt, laza jabot-ban, nyakán közönséges gallérral, minden formaság nélkül benyithatott Bonaparte polgártárs konzuli dolgozószobájába. Most pompás udvari egyenruhát kell öltenie, nyakát magas, aranyhímzéses gallérba kell préselnie, lakkcipőt és fekete selyemharisnyál t!íll húznia, ha kalappal a kezében, mellén összes kitüntetéseivel audienciára megy Napoleon császárhoz. Mélyen meg kell hajolnia egykori kalandorlársa előtt, akinek a »Felség« cím jár. A miniszter egyetlen intimebb szót sem engedhet meg magának, hajlongva kell fogndnin a Jubiláris Nemzetközi ¥ásár Budapesten, 1930. má-us 3-12. A magyar Ipar demonstratív bemutatója számos külföldi állam részvételével 50%-os uiazási kedvezmény Felvllágositén és vásárlgazolvány kspliató: Budapesten' A V&sÂrirodânftl, V, AI'totmAny a. §. Szegeden; A Kereskedelmi és IparkamaránAL császár nyers-hangu rendelkezéseit. A legkisebb véleményeltérés is viharos haragkitörésre bírná a hatalmas akarat-embert, aki sikereitől elbizakodva Istennek képzeli magát. Fouché sokkal jobban ismeri Napoleont, semhogy vitatkozni próbálna vele. Szótlanul zsebrevágja a sértéseit és némán fogadja a parancsait, akárcsak a többi udvaronc. Csak egyben tér el tőlük: nem teljesiti mindig a parancsokat. Ha olyan letartóztatásokat kell eszközölnie, amelyeket nem helyesel: idején értesiti az illetőket, hogy szökjenek meg. Vagy ha el kell fogni őket, nem mulasztja el hangoztatni, hogy csakis a császár parancsára jár el. Ellenben az adományokat és kitüntetéseket a saját nevében osztogatja. Minél tombolóbb Napoleon hatalmi tébolya, Fouché annál kedvesebb és előzékenyebb. E kontraszt kiemelésére bőséges alkalma van, mert hatalma növekedésével Napoleon szabad folyást enged zsarnoki temperamentumának, amelyet eleinte valahogy még fékezni tudott. CFolyt. kőv.) Felelős »zerkeszlö: PAsZTOlt JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos DcImaCyarorwré^ Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájába«. RöIfSIdi képviseletek: AUSZTRIA: Bécsi szerkesztőség: Wien, II., TaborttrasM 7. (Wr. Aaslandskorrespondent). Telefon. R 10—3—SS. Bé. est kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Aasztria részére: Wien, /, Wildprc'markt 1. (Osterr, Anzeigen A.-G). Telefon: Serie V SS -5 -95. IUG0SZLA. VIA: Interreklam d. d. Zagreb, I. 78, Marovskautica SS. Telefon: Sí—65. NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.G, Berlin W 35, Potsdamét Slrasse S7/A. Telefon. B1, Kar. fürsl 7865/67 és 7885/87. SVÁJC: Orell ¡•ússll Annoncen A G Zlrieh tnnn'ni'ini 10 Teleion llnll 1700 A* BEau 9gnátz Kelemen ucca 5 rnhaârnhâzâbaii legolcsóbban beszerezhetbh Női kabátok selyem béléssel Női Doubl kabátok . • • . Férfi öltöny ...... Férfi felöltök Bőrkabát •>..*•» Trens-ooss kabátok . . . Oyerek ruhák p 28-35 P 40—60 P 39-60 p 4«—80 f 100 F SS—100 P 15 №3 M V Cégem rekl&mia: (Isirendü r.yapkMI mértéit uíání aitfiny P 80—100