Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-01 / 97. szám
SZEGED, szerkesztőség: Somogyi ucca •2. I. ena. Teleion 13-33. ^ Kiadóhivatal, tillcsönkOnyv/Ai és tegylroda Aradi icca 8. Telefon: 30f> — Nyomda l-öw ItpAI oeco 19. Telefon • 16-34. TAvlroíl is levélcím t DélmagyaronzAg Szeged. Csüíöríök, 1930 május 1 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 97. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2© vldéxen és Butlapetten 1'60, Klllfölddn ö*40 pengO. — Ecjye» szám Ara. hétközi nap 16, vai&i- is Unnepnan 24 111!. Hlrdetések felvétele tarifa szerint. Meglét Irnlk héttő Itlvéfelével naponta regge Május elsején 'A jövő évben lesz négyszázadik évfordulója Innak, hogy Lucca városának selyemszövő írankásai május első napját választolták kj trra, hogy a munkásság követelései mellett öntessenek. A május elsejei munkásünnepnek tradíciói immár négyszáz év előtti események Emlékeinek, hangulatainak és elszántságának üélyéig gyökereznek le. Amikor negyven, fagy negyvenegy évvel ezelőtt a nemzetközi munkásság párisi kongresszusán indítványt tettek a május elsejének megünneplésére, enaek a négy évszázaddal ezelőtt lezajlott munfcástüntetésnek emlékét akarták a nap kijelö1ésével örökössé tenni. Negyven, vagy negyvenegy évvel ezelőtt a munkásság azért határozta el a május elsejének megünneplését, hogy a nyolcórás munkanap követelésének nagyobb nyomatékot adjon. Negyven évvel ezelőtt még csak Ausztrália egyes államaiban colt törvénnyel biztosítva a nyolcórás munkaiitip s ma már nincs olyan európai állam, melynek kormánya legalább nem vállalta volna azt a kötelezettséget, hogy a nyolcórás munkanap törvényes biztosítása érdekében törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Negyven évvel ezelőtt még majdnem forradalmi elhatározás volt arra gondolni, hogy május elseje hivatalos munkaszünet legyen s ma már Ausztriában, Németország több tartományában s egy-két svájci kantonban törvénybeiktatott munkaszüneti nap május elseje s Németország, Svájc és Franciaország igen sok városában szabályrendelet teszi kötelezővé a május elsejei munkaszünetet. Tagadhatatlan tehát, hogy az utolsó negyven évben óriási utat tett meg a szociális gondolat az elismertetés felé a polgári társadalomban is. S ha mégis kicsit fonák s kicsit groteszk május elsején a munka ünnepét ünnepelni, ez nem azért van, mintha a munka jogának s a munkás jogának elismerése az ellenforradalmi Európa megbecsülésében csökkenne és csorbulna. A polgári társadalom nem reakciós, nem retrogád része szívesen vesz részt még a harcban is, ha a munkás emberi és politikai jogainak kiküzdése a cél. S ha a munkához való jog nem is részesül még abban az elismerésben, amelyet számára a munkásság politikai képviselete meg akar szerezni, ennek nem az emberi szolidaritás hiánya az oka, hanem az a példátlan méretű és példátlan súlyosságú gazdasági válság, mely minden dolgozó társadalmi osztály tagjaira egyenlő kíméletlenséggel és egyenlő súllyal nehezedik. Május elseje ma sokkal inkább nagypén" tekje a munkanélküliségnek, mint ünnepe a munkának. Az erőtől duzzadó, vállalkozói kedvtől friss vérkeringésü, elhelyezkedésre váró tőkében gazdag s minden munkás kezet és munkás agyat foglalkoztatni tudó társadalom szívesen ünnepelhette meg május első napján a munka ünnepét. Eddig ahoz voltunk szokva, hogy május első napján a munkások tartanak seregszemlét rendezett sorokban, tagozott hadtestekben vonulva fel. Teljesen felesleges volt az idén a rendőrhatóságoknak a munkátok május elsejei felvonulását betiltani: honnan verbuválták volna a felvonuló munkásokai f Ma nem a munkások, csak a munkanélküliek tarthatnának felvonulást s a munkanélküliek számára a munka ünnepe már majdnem a vallásos elmélyülés áhilatát kelli, olyan messze, olyan elérhetetlen távolban van t&lük a munka áldott, szent, jóságos alkalma, mint a vallásos tisztelet megszemélyesített tárgyai. A munka ünnepén ma csak a munkanélküliség jajong és esdeklik kenyérért. Valamikor azt tanították, hogy az embernek veleszületett joga a szabadság. Később azt hirdették, hogy az embernek veleszületett joga a választójog. Most azt hiszik, hogy az embernek veleszületett joga van a munkához. Május elseje most nem a politikai jogokért vivott küzdelem jogosultságát hangoztatja s nem a nyolcórai munkaidő harcosainak elszántságát edzi meg, május elseje a munka követelésének harca napja lett A munka űnneve munkát követelnek-. Az emberi társadalomban nincs szomorúbb szerep, mint a munkanélküli munkás szerepe. Ez az ellentmondás a társadalmi berendezkedés nagy ellentmondásaira hivja fel a figyelmet. A társadalomnak kötelessége, hogy munkával lássa el a dolgozni akaró kezeket. Ma azonban, amikor nemcsak munkanélküli munkások, de munkanélküli munkaadók is vannak, a gyógyítás majdnem nehezebb, mint a betegség elviselése. »Kizökkent a világ, 6 kárhozat: hogy mink születtünk helyretolni azt..« De helyre tudjuk-« tolni? Helyre tudjuk-e tolni a kezeket a kalapácsokra, az eke szarvára s az irótollra? Ha helyre tudjuk tolni a kezeket, helyre tudjuk tolni a világot is. IWMMIWIWW Egy budapesti rendőrtisztviselő elsikkasztotta tisztviseiőtársai májusi fizetését HegedQs Gyula felvette kollégái húszezer pengőjél és megszökött Budapestről CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hegedűs Gyula rendőrtiszt az V. kerületi rendőrkapitányságnál teljesített szolgálatol, mióta nyolc évvel ezelőtt, mint leszerelt főhadnagy a rendőrség kötelékébe lépett. Hegedűs szerdán reggel fél 9-kor átment a Hold-uccai postatakarékpénztárba, hogy felvegye az V. kerületi kapitányság tisztviselőinek május elsejei fizetését és lakbér járandóságát. Elmúlott már dél is, amikor Hegedűs még mindig nem jelentkezett a kapitányságon. Egy tisztviselő ekkor átment a postahivatalba, ahol azután megtudta, hogy Hegedűs már reggel fél 10-kor felvette a mintegy húszezer pengőt és eltávozott az épületből. Értesítették a főkapitányságot, ahonnan embereket küldtek ki Hegedűs pesterzsébeti lakására. Itt megállapították, hogy a tiszt holmiját már néhány nap előtt ősszecsomagelta és elvitte. Ekkor kétségtelenné vált, hogy Hegedűs elsikkasztotta a tisztviselőtársai pénzéi és szökött Megállapították, hogy egy autófuvarozóval tartott fenn barátságot, ezt az autóst sem lehetett azonban megtalálni. Az eddigi feltevések szerint Hegedűs autón Ausztriába szökött. Körözőlevelet adtak ki ellene, egyidejűleg rádión is körözik. Gaál Gaszlon: Ha nem szabadulunk meg a bürokráciától, az ország elpusztul A képviselőház szerdai Qlése Budapest, április 30. A képviselőház szerdai ülésén folytatLák a költségvetés tárgyalását. , Gaál Gaszlon azza! kezdi beszédét, hogy egy óra alatt nem képes elmondani véleményét. Nem tartom magam'.oz és az ügy komolyságához méltónak, hogy okfejtésem kellős közepén a házszabályok belémíojtsák a szót. Mindenekelőtt ügyeimébe ajánlom a kormánynak a régi és uj nyugdíjasok között való borzalmas igazságtalanságokat. — Hatályosabb módját javasolom a költségvetés leszorításának. Javasolom elsősorban a hatásköröknek a resti ingálását. Tisztára abszurdumnak tartom azt, hogy a kormány ma már minden klozeíüggyel foglalkozik. (Derültség és helyeslés a baloldalon és a középen.) — Koldusország tisztviselői kara és ház~ a á i a halmaz od ék az ország iis:oi íjaihoz. Az autóláz csa:. szimbóluma a helyzetnek. Ezek az autózások iszonyúan rossz vért szülnek. (Ugy vanl Ugy van! a bal- és szélsőbaloidalon.) — Egy állami főtisztviselő külön szalonkocsiban jött az én vidékemre vadászni és külön teherkocsi hozta őméltósága autóját és a teherkocsi három napig ott állt az állomúsvn, amig őméltósága a szomszédban mddszoft. (Mozgás a Ház minden oldalán.') — Ezek az állapotok visszaidézik azt a lelki állapo'ot, amiben Franciaország volt a francia forradalom előtt, amikor a lerongyolódott parasztság verejtékes adóiból a francia nemesség tobzódott. — A mezőgazdaság pusztulására vezet ez a javaslat. A kormányt hathatósan figyelmezi lettük, nem csak én, hanem az egész ellenzék is, de a kormány mindent elkövetett f költségvetés felduzzasztására és ezek után a miniszterelnök urnák nincs joga bennünket figyelmeztetni arra, hogy mi figyelmeztessük a kormányt, hol csinálja a hibákat és ezzel a felelőssé•' get mintegy ránk ruházza át. Ruházzák a felelősséget azokra, akik a hibákat előidézték. A 19-es forradalom mesterség ges forradalom volt A magyar nép ebben a forradalomban egyáltalán nem vett részt Ma azonban én a francia forradalom mégis0 métlődését látom és óva intem a kormányt attól, hogy ezen az uton tovább haladjon, vagy ha tovább halad, kénytelen vagyok minden felelősséget a lcormámjra ruházni.