Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-01 / 97. szám

SZEGED, szerkesztőség: Somogyi ucca •2. I. ena. Teleion 13-33. ^ Kiadóhivatal, tillcsönkOnyv/Ai és tegylroda Aradi icca 8. Telefon: 30f> — Nyomda l-öw ItpAI oeco 19. Telefon • 16-34. TAvlroíl is levélcím t DélmagyaronzAg Szeged. Csüíöríök, 1930 május 1 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 97. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2© vldéxen és Butlapetten 1'60, Klllfölddn ö*40 pengO. — Ecjye» szám Ara. hétközi nap 16, vai&i- is Unnepnan 24 111!. Hlr­detések felvétele tarifa szerint. Meglét Irnlk héttő Itlvéfelével naponta regge Május elsején 'A jövő évben lesz négyszázadik évfordulója Innak, hogy Lucca városának selyemszövő írankásai május első napját választolták kj trra, hogy a munkásság követelései mellett öntessenek. A május elsejei munkásünnepnek tradíciói immár négyszáz év előtti események Emlékeinek, hangulatainak és elszántságának üélyéig gyökereznek le. Amikor negyven, fagy negyvenegy évvel ezelőtt a nemzetközi munkásság párisi kongresszusán indítványt tettek a május elsejének megünneplésére, en­aek a négy évszázaddal ezelőtt lezajlott mun­fcástüntetésnek emlékét akarták a nap kijelö­1ésével örökössé tenni. Negyven, vagy negy­venegy évvel ezelőtt a munkásság azért ha­tározta el a május elsejének megünneplését, hogy a nyolcórás munkanap követelésének nagyobb nyomatékot adjon. Negyven évvel ez­előtt még csak Ausztrália egyes államaiban colt törvénnyel biztosítva a nyolcórás mun­kaiitip s ma már nincs olyan európai állam, melynek kormánya legalább nem vállalta vol­na azt a kötelezettséget, hogy a nyolcórás munkanap törvényes biztosítása érdekében törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Negyven évvel ezelőtt még majdnem forradalmi el­határozás volt arra gondolni, hogy május el­seje hivatalos munkaszünet legyen s ma már Ausztriában, Németország több tartományá­ban s egy-két svájci kantonban törvénybeik­tatott munkaszüneti nap május elseje s Né­metország, Svájc és Franciaország igen sok városában szabályrendelet teszi kötelezővé a május elsejei munkaszünetet. Tagadhatatlan tehát, hogy az utolsó negy­ven évben óriási utat tett meg a szociális gondolat az elismertetés felé a polgári társa­dalomban is. S ha mégis kicsit fonák s kicsit groteszk május elsején a munka ünnepét ün­nepelni, ez nem azért van, mintha a munka jogának s a munkás jogának elismerése az ellenforradalmi Európa megbecsülésében csök­kenne és csorbulna. A polgári társadalom nem reakciós, nem retrogád része szívesen vesz részt még a harcban is, ha a munkás emberi és politikai jogainak kiküzdése a cél. S ha a munkához való jog nem is részesül még abban az elismerésben, amelyet számára a munkásság politikai képviselete meg akar szerezni, ennek nem az emberi szolidaritás hiánya az oka, hanem az a példátlan méretű és példátlan súlyosságú gazdasági válság, mely minden dolgozó társadalmi osztály tag­jaira egyenlő kíméletlenséggel és egyenlő súllyal nehezedik. Május elseje ma sokkal inkább nagypén" tekje a munkanélküliségnek, mint ünnepe a munkának. Az erőtől duzzadó, vállalkozói kedvtől friss vérkeringésü, elhelyezkedésre váró tőkében gazdag s minden munkás ke­zet és munkás agyat foglalkoztatni tudó tár­sadalom szívesen ünnepelhette meg május első napján a munka ünnepét. Eddig ahoz vol­tunk szokva, hogy május első napján a mun­kások tartanak seregszemlét rendezett sorok­ban, tagozott hadtestekben vonulva fel. Tel­jesen felesleges volt az idén a rendőrhatósá­goknak a munkátok május elsejei felvonulását betiltani: honnan verbuválták volna a felvo­nuló munkásokai f Ma nem a munkások, csak a munkanélküliek tarthatnának felvonulást s a munkanélküliek számára a munka ünnepe már majdnem a vallásos elmélyülés áhilatát kelli, olyan messze, olyan elérhetetlen távol­ban van t&lük a munka áldott, szent, jóságos alkalma, mint a vallásos tisztelet megszemé­lyesített tárgyai. A munka ünnepén ma csak a munkanélküli­ség jajong és esdeklik kenyérért. Valamikor azt tanították, hogy az embernek veleszületett joga a szabadság. Később azt hirdették, hogy az embernek veleszületett joga a választójog. Most azt hiszik, hogy az embernek veleszü­letett joga van a munkához. Május elseje most nem a politikai jogokért vivott küzde­lem jogosultságát hangoztatja s nem a nyolc­órai munkaidő harcosainak elszántságát edzi meg, május elseje a munka követelésének har­ca napja lett A munka űnneve munkát köve­telnek-. Az emberi társadalomban nincs szomorúbb szerep, mint a munkanélküli munkás szerepe. Ez az ellentmondás a társadalmi berendez­kedés nagy ellentmondásaira hivja fel a figyel­met. A társadalomnak kötelessége, hogy mun­kával lássa el a dolgozni akaró kezeket. Ma azonban, amikor nemcsak munkanélküli mun­kások, de munkanélküli munkaadók is vannak, a gyógyítás majdnem nehezebb, mint a be­tegség elviselése. »Kizökkent a világ, 6 kár­hozat: hogy mink születtünk helyretolni azt..« De helyre tudjuk-« tolni? Helyre tudjuk-e tolni a kezeket a kalapácsokra, az eke szarvá­ra s az irótollra? Ha helyre tudjuk tolni a kezeket, helyre tudjuk tolni a világot is. IWMMIWIWW Egy budapesti rendőrtisztviselő elsikkasztotta tisztviseiőtársai májusi fizetését HegedQs Gyula felvette kollégái húszezer pengőjél és megszökött Budapestről CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hegedűs Gyula rendőrtiszt az V. kerületi rendőrkapitányságnál teljesített szolgálatol, mióta nyolc évvel ezelőtt, mint leszerelt fő­hadnagy a rendőrség kötelékébe lépett. He­gedűs szerdán reggel fél 9-kor átment a Hold-uccai postatakarékpénztárba, hogy felve­gye az V. kerületi kapitányság tisztviselőinek május elsejei fizetését és lakbér járandóságát. Elmúlott már dél is, amikor Hegedűs még mindig nem jelentkezett a kapitányságon. Egy tisztviselő ekkor átment a postahivatalba, ahol azután megtudta, hogy Hegedűs már reggel fél 10-kor felvette a mintegy húszezer pengőt és eltávozott az épületből. Értesítették a főkapitányságot, ahonnan em­bereket küldtek ki Hegedűs pesterzsébeti la­kására. Itt megállapították, hogy a tiszt holmi­ját már néhány nap előtt ősszecsomagelta és elvitte. Ekkor kétségtelenné vált, hogy Hege­dűs elsikkasztotta a tisztviselőtársai pénzéi és szökött Megállapították, hogy egy autófuvarozóval tartott fenn barátságot, ezt az autóst sem le­hetett azonban megtalálni. Az eddigi feltevések szerint Hegedűs autón Ausztriába szökött. Körözőlevelet adtak ki ellene, egyidejűleg rádión is körözik. Gaál Gaszlon: Ha nem szabadulunk meg a bürokráciától, az ország elpusztul A képviselőház szerdai Qlése Budapest, április 30. A képviselőház szer­dai ülésén folytatLák a költségvetés tárgyalá­sát. , Gaál Gaszlon azza! kezdi beszédét, hogy egy óra alatt nem képes elmondani véleményét. Nem tartom magam'.oz és az ügy komolyságá­hoz méltónak, hogy okfejtésem kellős köze­pén a házszabályok belémíojtsák a szót. Min­denekelőtt ügyeimébe ajánlom a kormánynak a régi és uj nyugdíjasok között való borzal­mas igazságtalanságokat. — Hatályosabb módját javasolom a költ­ségvetés leszorításának. Javasolom elsősorban a hatásköröknek a resti ingálását. Tisztára ab­szurdumnak tartom azt, hogy a kormány ma már minden klozeíüggyel foglalkozik. (Derült­ség és helyeslés a baloldalon és a középen.) — Koldusország tisztviselői kara és ház~ a á i a halmaz od ék az ország iis:oi íjaihoz. Az autóláz csa:. szimbóluma a helyzetnek. Ezek az autózások iszonyúan rossz vért szül­nek. (Ugy vanl Ugy van! a bal- és szélső­baloidalon.) — Egy állami főtisztviselő külön szalonko­csiban jött az én vidékemre vadászni és kü­lön teherkocsi hozta őméltósága autóját és a teherkocsi három napig ott állt az állomúsvn, amig őméltósága a szomszédban mddszoft. (Mozgás a Ház minden oldalán.') — Ezek az állapotok visszaidézik azt a lelki állapo'ot, amiben Franciaország volt a francia forradalom előtt, amikor a lerongyolódott pa­rasztság verejtékes adóiból a francia nemes­ség tobzódott. — A mezőgazdaság pusztulására vezet ez a javaslat. A kormányt hathatósan figyelmezi lettük, nem csak én, hanem az egész ellen­zék is, de a kormány mindent elkövetett f költségvetés felduzzasztására és ezek után a miniszterelnök urnák nincs joga bennünket figyelmeztetni arra, hogy mi figyelmeztessük a kormányt, hol csinálja a hibákat és ezzel a felelőssé•' get mintegy ránk ruházza át. Ruházzák a felelősséget azokra, akik a hibá­kat előidézték. A 19-es forradalom mesterség ges forradalom volt A magyar nép ebben a forradalomban egyáltalán nem vett részt Ma azonban én a francia forradalom mégis0 métlődését látom és óva intem a kormányt attól, hogy ezen az uton tovább haladjon, vagy ha tovább halad, kénytelen vagyok minden felelősséget a lcormámjra ruházni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom