Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-11 / 82. szám

1930 jfrpriüs ti. 3 dik, hanem például a kereskedőkre és iparosokra ís. A kereskedők szegénységét, nyomorúságos helrZ zetét nem igen hiszi e! az ember, mert a fényes kirakatok megtévesztik a szemet, sokszor azt hisz­S2ük, hogy mögötte gazdagság, anyagi kiegyensú­lyozottság, jólét van. Csak akkor derül ki a csa­lódás, amikor a fényes kirakatban megjelenik a cédula, amely hirdeti, hogy az üzlethelyiség ttz üzlet megszűnése következtében kiadó... Tudom jó! azt is, hogy ma a legtöbb ember tartozik házi­gazdájának a lakbérrel, meg az üzletbérrel. Minden tehát az egyes házigazdák jóindulatán, megértésén malik. Bizom benne, hogy a tehetősebb házigaz­dák méltányos álláspontra helyézkednek majd má­jus elsején azokkal a lakókkal szemben, akik munkanélküliségük miatt a legjobb akaratuk elle­nére sem teljesíthetik lakbérfizetési kötelezettsé­geiket A levél irőja levele második részében arról a megaláztatásról beszél, amit a népkonyhán étkező munkanélküli szakmunkásoknak teli elszenvedniük az jngyen ebédért. Mivel nagyon sok kosztosa van a népkonyhának, órákig tart, amig mindenki meg­kapja a maga adagját és ezt a hosszú időt a ítyilt uccdn kell zárt sorokban végigvdmiuk. Ez az ala­mizsnára való várakozás a nyilvánosság előtt igen kinos a munkanélküliek számára. ló lenne tehát, ha a város hatósága találna valami olyan megol­dást, amellyel mentesíthetné a munkanélkülieket ez alól« w.'<m A polgármester a háztulajdonosok megértésére apellál (A Déhrtaggarország munkatársától.) A Dé'ma­pgarország egyik olvasója hosszabb levelét irt szer­kesztőségünknek, amelyben a munkanélküliséggel kapcsolatban néhány igen fontos momentumra kí­vánja fölhívni a2 illetékesek figyelmét Levelének bevezető soraiban elmondja, hogy a napokban a városi a<jóhivatalban járt és ott két munkáskülsejü férfi beszélgetésének volt fültanuja. Az egyik mun­kát szomorúan panaszolta el nyomorúságát a má­siknak. Elmondotta, hogy feleségével és őt gyer­mekével együtt már az éhezést' valahogy megszokta •wotoa, csak azt nem tudja, hogy mi lesz velük májas elsején, amikor esedékessé válik a lakbér fe a házigazda kíméletlenül kiteszi őket a lakásból, he nem fizetnek. Lakbértartozásuk fejében még holmijukat is ott fogja, tehát hiába utal ki szá­mokra a polgármester valahol szükséglakást, azt bátor nélkül ugy sem foglalhatná eL A beszélgetést tfrJizenőt munkásember hallgatta és kiderült, hogy kevés kivétellel most valamennyinek ez a legsa­lyoeabb gondja. A levél irója ennek a beszélgetésnek as alapján fölveti azt a gondolatot, hogy tekintettel a rersd­kívöH viszonyokra, a munkanélküliek súlyos nyo­morúságára, célszerű lenne, ha a polgár­ate$ter lakbér moratóriumot kérne, ka esek rötrid időre szólót is, a népjóléti minisztertől. De aján­latosnak tartaná azt is, ha a miniszter rendeletileg kötelezné a háztulajdonosokat az egy havinál ki­•ebb lakbérrészletek elfogadására Js, A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett ebben az ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgár­mesterhez, aki a kővetkezőket mondotta: — A kívánság jogosságát teljes mértékben eBsme­rem, mert magam is jól tudom, hogy a munka­nélküliek számára a lakbérfizetés ma a legsúlyo­sabb és a legmegoldhatatlanabb probléma. A min­dennapi vegetáláshoz szükséges ebédet még csak megkaphatják a munkanélküli családok a népkony­hán, de a lakbér előteremtésére képtelenek. A lakbér moratórium kieszkőzlését mégis lehetetlen­nek tartom, mert ehez nem elég a népjóléti mi­niszter rendelete, ehez törvényhozási eljárás, intéz­kedés, tehát az országgyűlés mindkét háza által el­fogadott és a kormányzó által szentesitett törvényre lenne szükség. Ilyen rendeletet a kormány csakis a háborús időre szóló kivételes felhatalmazás alap­ján adhatna ki Ugy tudom, hogy a lakbérfizetésre a kivételes hatalom keretei ma már nem terjed ki, tehát hiába is kérnénk ilyen rendeletet a nép­jóléti minisztertől. A lakbérfizetés gondja egyéb­ként nemcsak a munkanélküli munkásokra neheze­A levéliró végül a pincérek helyzetéről ir. El­mondja, hogy az utóbbi időben egyre komisszabb helyzetbe jut a piucérség. Eddig még csak kap­tak valami minimális hetibért, de most, hogy eb­ben a szakmában is fokozódik a munkanélküliség, egyik-másik vendéglő, étterem, csak fizetésnélkülí pincéreket alkalmaz^ igy azok egész életüket csak a teljese« bizonytalan borravalóra bazinos­hatják. Rágalmazás! DÖr a törvényhatósági választás után Dr- Dettre János megrágalmazása miatt elitéltek egy újságírót, aki egy városatya* ]el61t beszédéi közölte békés elintézést, hogy az még a választások le­zajlása előtt történjék meg. A közlemény ügy­védi hivatásában sértette a főmagánvádlót és (A Délmagyarország munkatársától.) Az őszi törvényhatósági választások epilógusa zaj­lott le csütörtökön a szegedi törvényszék Gö­móry-tanácsa előtt egy sajtópör formájában. A pör vádlottja Hilf László hírlapíró volt, aki a »Szegedi Naplóban«, október 6-ikáa, »A rókusi polgárok nagyszabású pártvacsorája« címmel tudósítást közölt egy kortesvacsoráról. A nagyszegedpárti vacsorán több beszéd hang zott eL Felszólalt dr. Kormányos Benő ügy­véd, az egyik kerület városatyajelöltje is, aki beszédében az ellenpárt jelöltjeit bírálta. Er­ről a beszédről Hilf László ugy számolt be lapjában, hogy azt dr. Dettre János magára nézve sértőnek találta és ezért sajtó utján el­követett rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett ellene. A csütörtöki főtárgyalás előtt Gőmőrg elnök békülésre hivta fel a feléket A vádlott kije­lentelte, hogy nem volt szándékában dr. Dettre Jánost sérteni, a cikk tartalmából egyébként sas lehet ráismerni,, ezért nem is hajlandó elégtételt adni. Dr. Bwger Béla, aki dr. Dettre János kép­viseletében jelent meg, nem tartja békés uton elintézhetőnek az ügyet Hilf László, amikor Nagyváradon volt újságíró, akkor a "kisebb­ségi jogokért és a magyarság érdekeiért küzdő Dettre Jánosnak több cikkét vette át saját lap­jába, tehát Dettre személyét és működését jól ismeri. Annak idején már történt békítési kí­sérlet, de akkor Dettre János ahoz kötötte a így a békés elintézést nem tartja keresztülvi­hetőnek. Hilf László ezután védelmére előadta, hogy ő Kormányos beszédét hiven adta vissza, sőt igyekezett ugy megszövegezni közleményét, hogy abból a főmagánvádlóra rá ne ismer­hessenek. Az elnök kérdésére kije'entette, hogy Kormányos beszéde tényleg dr. Dettre János ellen irányult. Ennek tudatában irta meg cik­két A főmagánvádló képviselője szűkség ese­tére tanubizonyitást ajánlott föl arra, hogy a közlemény inkriminált részeit Kormányos Dettrére vonatkoztatta. A felajánlott bizonyí­tást azonban a biróságj mint szükségtelent, mellőzte. A vád- és a védőbeszéd után d bíróság bű­nösnek mondotta ki Hilf Lászlót sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 6t behajthatatlanság esetén 70 napi fogházra át­változtatható 100 pengő pénzbüntetésre itélte. Az ítélet végrehajtását a bíróság felfüggeszt tette. Kötelezte ezenkívül a törvényszék a Szegedi Napló felelős szerkesztőjét hogy ez Ítéletet teljes terjedelmében a lapban közzé­tegye. Hilf László az ítéletben menyugodott, ugyan­csak megnyugodott Dettre. Jájaos képviselője is. Az ítélet jogerős. Rendet kell teremteni a színház körül Nyill levél a polgármesterhez , Méltóságos Polgármester Ur! A legutóbbi közgyűlés óta élénk figyelemmel kisérem a színház körűi zajló eseményeket, természe­tes tehát hogy nagy érdeklődéssel olvastam méltóságodnak a »Szegedi Uj Nemzedék« csü­törtöki számában .megjelent nyilatkozatát is. Mondhatom, különb »sugást-bugást«, mint ez a nyilatkozat és mint ez az egész cikk, nem tudok elképzelni. A világért meg nem méltóz­tatik mondani, hogy mit sugnak-bugnak Kürthy Györgyről és igy hamarjában a leg­rémesebb dolgokkal gyanúsítottam meg ezt a bizonyára derék úriembert, miközben talál­gattam, hogy mi az a rágalom, amivel illetik. Szerencsére a Déimagyarország előfizetője va­gyok és miután a kávéházban nem birtam be­várni, amig a pincértől megkapom, hazamen­tem, elővettem, gondolva, hogy igy majd csak megtudom, mi történt házikezeléses színhá­zunk uj igazgatójával. Várakozásomban nem csalódtam, a Délmagyarorszag informált, de ezen az információn kívül most már magán­úton beszerzett egyéb információim ís arra késztetnek, hogy vitába szálljak méltóságod mai nyilatkozatával. Abban teljesen igaza van méltóságodnak, hogy »mindenkinek az uj igazgató mellé kell állni, segíteni és támogatni kell őt«. Ez azon­ban csak normális esetre állja meg föltétlenül. a helyét és nem tudom elképzelni, hogy mél­tóságod parancsoló szabályként hirdetné ak­kor is ezt az állítását ha az uj színigazgató például olyat követne, vagy követett volna el, ami egy tisztviselővel szemben fegyelmi eliárást és a fegyelmi eljárás befefezlével súlyos büs« letést vonna maga után~ Az uj színigazgatót mindenkinek támogatni kell, de ha fölmerült annak a nyomatékos gya, nuja, hogy az uj színigazgató névtelen leve­lekkel agitált saját megválasztása érde­kében, még pedig olyan névtelen leve­lekkel, amelyeknek a tartalma feltéllenül Húsvéti nagy níikalap vásár Kirítt élnél Mérsékelt iraki Kárász ucca 13. szám. » Széchenyi tér 2.. szám. W* UMMMWWWMMWOWOWWmMHMMJW

Next

/
Oldalképek
Tartalom