Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-10 / 81. szám

1930 áprfTfc TO. /MÍTJT A er Avidez 3 •SESi A legnBfiyobb publikum siker ! A színjátszás, rendezés tökéletes raöve I HADZSI MURÁT IVAN MOSJrOUKINE és LIL DAGÖVERrei s feg4№№tos»t>b nynftotfa — MtUoron rasámaplg tk Belvárosi Moziban a, tegnapi bemutatón állami szubvencióval segítik elő az u! vidéki gyárak létesítését A pénzügyminiszter a vidéki polgármesterek előtt beismerte a magyar vámpolitika sikertelenségét — Somogyi polgármester a héttői tárgyalásokról CA Délmagyarország munkatársától.') A Délmagyarország röviden beszámolt tegnapi számában a polgármester budapesti útjáról, különösen abban a vonatkozásban, amit a polgármester a pénzügyminisztériumban végzett a. Dorozsma—algyői ármentesitő csatorna ügyében és Palágyi Lajosnak a polgármesterek elé terjesztett színházi tervezetéről. A polgármester, aki szerdán megjelent hivatalában, részletesen tájékoztatta a nyilvánosságot a városok kongresszusának választmányi üléséről, amelyen először a munkanélküliség problémájával foglalkoztak a polgármesterek. — A választmány hétfőn délután foglalkoaott a munkanélküliség problémájával, — mondotta a polgármester. Az ülésen a felszólalók az állami közmunkák kiírását sürgették elsősorban, megállapítva, hogy a városok a mai viszonyok között nem vállalhatják magukra ennek az anyagi terhét. Beláttuk azonban, hogy ezek a szükségmunkák csuk rövid, átmeneti időre enyhítenék a munkanélküliséget, amelynek gyökeres orvoslása az állandó jellegű munkaalkalmak teremtésében rejlik . — A választmány ülésén különböző eszmék merültek föl. Megállapítottuk, hogy ma még nem lehet hosszú lejáratú amortizációs kőlcsö. nőket fölvenni, mert a hitelviszonyok ehez nem elég kedvezőek, ezért elhatároztuk, hogy kérni fogjuk a pénzügyminisztert nagyobb függőkőlcsönök felvételének engedélyezésére. Fölmerült az a kívánság, hogy a súlyos feltételekkel fölvett első két Speyer-kölcsönt egy hosszabb lejáratú, harmadik külföldi kölcsönnel kellene konvertálni és később, amikor a hitelviszonyok javulnának, a már fölvett, vagy ezentúl fölveendő függőkölcsönöket is törlesztéses kölcsönné lehetne átalakítani. Szeged a Speyer-kölcsönök konvertálásával évente körülbelül 100.000 pengővel könnyíthetne költségvetésén, igaz, hogy ezzel szemben a törlesztés ideje elnyúlna. A régi kölcsönből öt évet már letőrlesztettünk, maradt tizenöt, az uj kölcsön ellenben harmincesztendős lenne. Elhatározta a választmány, hogy ezeket a kívánságokat és terveket a pénzügyminiszter elé terjeszti. — A városok küldöttségét Sipőcz Jenő budapesti polgármester vezette kedden dr. Wekcrlc Sándor pénzügyminiszterhez, aki előtt ismertette a hétfői határozatokat. A pénzügyminiszter kijelentette előttünk, hogy ugy a nagyobb és hosszabb lejáratú függőitől csönök tervét, mint a meglévő külföldi kölcsönök konvertálását helyesnek tartja és megígérte, hogy mindkét ügyben a városok mellé áll. Ezután a munkanélküliség problémájáról beszéltünk és a pénzügyminiszter figyelemreméltó dolgokat mondott. Nyilatkozata szerint a a kormány belátja, hogy eddigi vámpolitikájával nem érte el azt az eredményt, amire számított. A kormány eddig azért vetett magas behozatali vámokat a külföldi árukra, mert ezzel a magyar ipart kivánta támogatni és azt várta, hogy idehaza a kialakuló alacsony árak következtében fokozódik a fogyasztás és ennek következtében a termelés is. Ez azonban nem következett be. Az ország nem indusztriálizálódott, mert az árak állandóan emelkedtek. Megállapította a pénzügyminiszter, hogg, ebben a politikájában a kormány tévedett. Az elvétett célt most más módszerrel kivánja elérni, még pedig ugy, hogy egyúttal a munkanélküliségen is gyökeresen segítsen. — Nem gondol a kormány építkezésekre, amelyek szintén csak átmenetileg enyhítenék a helyzetet, állandó jellegű munkaalkalmak termelésére gondol a pénzügyminiszter, még pedig aj gyárak alapításának lehetővé télelével. Elmondotta a miniszter, hogy uj gyárak létesítését tekintélyes állami szubvenció biztosításával kivánja előmozdítani, de a szubvencionálás módját is megváltoztatja. Eddig ugy volt, hogy a gyárak, ha állami szubvenciót kaptak, azt az alapításkor kapták. Ennek nem volt sok haszna, mert gyakran megtörtént, hogy a szubvenció felvétele után rövid idő múlva megszűnt a gyár. Most a kormány a termelést kivánja szubvencionálni abban a formában, hogy a termelt áru arányában fizeti ki az állami támogatást. Az állami szubvenció* val kivánja biztosítani a miniszter azt is, hogy az uj gyárak ott, abban a városban létesüljenek, ahol azokra tényleg szükség van, ezért a szubvenciót helyhez köti. Szó vaa például arról, hogy| Szegeden egg papírgyár létesülne, amely az első ötszáz vagon papír után tízezer, az ezredik vagon után tizenötezer pengő szubvenciót kapna, A cél az — mondotta a miniszter —, hogy a vidéki városokban fejlődjék a gyáripar, mert Budapesten eléggé fejlett és nem is kívánatos, ha mindent egy városban zsúfolnak össze. Elmondotta ezután a polgármester, hogy a városok választmánya közel két óra hoszszáig tanácskozott a pénzügyminiszterrel, aki többször hangsúlyozta, hogy terveit a kereskedelmi miniszterrel együttesen dolgozza ki és hajtja végre. Az általános városi problémák letárgyalása után a polgármester Szeged speciális kérését terjesztette elő a Dorozsma—algyői ármentesitő csatorna kiépítése ügyében. A miniszter kijelentett«, hogy a város által kért mértékben nem utalhat ki erre a munkára államsegélyt, legfeljebb egy-kétszázezer pengőről lehet csak szó, a szükséges összeget ellenben hajlandó kedvez* ményes és olcsó államkölcsön formájában biztosítani. Ez a kérdés most az ármentesitő társulat közgyűlése elé kerül. Ha a közgyűlés megszavazza a dolgot, akkor az ősszel megkezdik a munkát és a jövő év nyarán befejezik. Háromszázezer hold föld szabadulna meg így a vadvizektől és ezer munkás jutna hat hónapig tisztességes keresfcthez. Névtelenlevél-Qgy a szinház körül írásszakértői vizsgálattal (A Délmagyarország munkatársától.) Bizonyára élénk emlékezetében van még a szegedi közönségnek az az éles harc, amely a színigazgatóválasztás legutolsó napjaiban foglalta le a figyelmet és a kedélyeket Ennek a harcnak szokatlan és brutális megnyilatkozása volt az a névtelen körlevél, amellyel a kisgyűlés tagjainak egyrészét felkeresték és amely szórói-szóra igy szólt: Nehogy a három utolsó szomorú eset tanulságai megismétlődjenek. ViggAzatI Fodor Oszkár (zsidó, szabadkőmives 'és bukott igazgató), , Faragó Odőn (zsidó, szabadkőmives és bukott igazgató), Tarnay (Trebics) Ernő (zsidót szabadkőmives és bukott igazgató), Moly Tamás (zsidó, szabadkőmives és Oukott igazgató), Bárdos (Brachfeld) Artúr (zsidó, szabadtcőmives és bukott igazgató), Szendrei (StrasznofJ) Mihálg (zsidó, szabadkőmives ), Dalnoki Viktor (zsidó, szabadkőmives), Gőrőg Sár.dor (zsidó, szqbadkőmives), Bánóczi Dezső (zsidó, szabadkőmives). Ez a névtelen levél érthető megdöbbenést keltett, mert hiszen a szegedi színháztól politikai és felekezeti szempontokat, valamint hasonló névtelenleveles korteskedést mindig sikerült távoltartani és a körlevelező a kisgyűlés tagjainak egyrészére éppen azzal akart hatni, hogy a felsorolt pályázók zsidók és szabadkőmivesek. A kisgyűlési választást megelőzően tudva« levőleg Tarnay Ernő és Fodor Oszkár neve volt előtérben. A választás előtt 24 órával azonban a helyzet lényegesen megváltozott. Fodor Oszkár teljesen háttérbe szorult, mindössze két szavazatot kapott, míg Tarnay Ernő, akinek a kisgyűlés ben határozottan többsége volt, nyolc szavazattal a második helyre került. Tizenhat szavazatot, tehát a szavazatok nagy többségét Kürthy György kapta meg és igy egészen váratlanul az utolsó huszonnégy órák kulisszamögötti eseményei folytán ő lett a szegedi szinház igazgatója. A választást a város közönsége nagyon vegyes érzelmekkel fogadta. A névtelen kórlevél miatt többen feljelentést tettek becsületsértés és hitelrontás miatt. Ehez a feljelentéshez adatok kellettek és ezeknek az adatoknak a beszerzése érdekében nagy gonddal és elővigyázattal munkába kezdtek. Közben Kürthy Györgytől * gépírásos levél érkezett a színtársulat egyes tagjaihoz, amely! szórói-szóra a következő: »Az ón kitűnő képességeinek érvényesítését nagy örömmel látnám a mosl követ* kező évadban, minihogg azonban a mind' annyiunk állal ismeri szomorú pénzügyi tapasztalatok arra kényszeritették a várost, hogy eredeti szinügyi költségvetésének a jövőben szigorúan érvényt szerezve, engem a legnagyobb mérvű takarékosságra intsen, arra kell önt kérnem, hogg gázsep vasar nittelnél S29 Széchenyi tér 2.. szám. Mérsékelt árak!