Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-10 / 81. szám

SZEGED. Srerke»ltrt»«t|: Somogyi ncco 22. L cm. Telefon: 13-33. ^ Kladáhlvatol. kölCíönkOnyviAr é* tcgylrodo Aradi ucca S. Telelőn r 306. - Nyomda • USw LIpól ncea 1». Telefon: 16-34. TAvlroIl é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Csülörlofe, 1930 április 10 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 81. szám Négy város színháza Nagyon is megszívlelni valónak tartjuk art az ötletet, mely a nagyobb vidéki városoknak, Szegednek, Pccsnek, Miskolcnak és Debrecen­nek szinházügyét egy részvénytársaság kos­ponti ügykezelésében egyesítené. Ebből az ille­tékes helyen felvetett ötletből egyelőre csak annyi került a nyilvánosságra, hogy a négy város anyagi részvételével részvénytársaságot alakitanának a négy város szinházának vezeté­sére s egy központi vezetés alatt álló részvény­társaság venné át a négy színház üzemét Hogy ez a rendszer a mainál racionálisabb •volna, az kétségtelen. Ugyanazok a színészek játszanának mind a négy városban, amig az egyik városban prózai előadások uralnák a műsort, addig a másik városban inkább ope­retteket játszanának, a harmadik városban könnyű válfaju darabokkal töltenének ki egy heti műsort, amig a komoly irodalom s a komoly zeneművészet a negyedik városban kérne helyet a repertoáron. Természetesen ennyire sematikusan nem lehetne felosztani az egyes városok között a műsort és a tár­sulatot, ennek elgondolása legalább izelitőt nyújt a tervbevett nj rendszer előnyeiből. A négy város színházi üzemét magához vevő részvénytársaságnak nem kellene olyan nagy személyzetű társulatról gondoskodni, mint amilyen társulat állna elő a négy város mai színtársulatainak egyesítéséből. Gondoljuk csak el: egyetlen operaensemble el tudná látni a négy város operamüsor^t, mert ha az első évben lennének is zökkenők s ha például Sze­ged az első évben nem is jutna annyi opera­előadáshoz, mint amennyit joggal elvárhat már, a három másik városban mingyárt az első évben több operaelőadást lehetne pro­dukálni, mint amennyit mai társulataiktól kapnak, vagy kaphatnak. Természetesen a drámai együtteseket is össze lehetne tartani s ugyanazok a vezető szereplők mutatnák be a darabokat mind a négy városban- Elkép­zelhető, hogy az előadásokon is milyen jó­tékonyan mutatkoznék meg annak hatása, ha nem egy-két előadás számára dobnának be egy darabot a műsorba s ha nagyjából négyezer annyi előadást érne meg mindegyik darab, mint ahányszor egy-egy város színházában most szinrekerül. Lehet, hogy egy-két héttel átlagban későbben mutatnák be a vidéki szín­házak a budapesti szín házak műsordarab jait, ez az aggodalom nem állhat azonban a terv megvalósításának útjába, mert ma a vidéki színházak nagyjában úgyis a már Budapesten lejátszott darabok előadási jogát tudják meg­szerezni, viszont olyan hatalmas színházi üzem, mint amilyennek ez a konoarn Ígér­kezik, részben sikerrel tudná magát függet­leníteni a budapesti szinházak műsorától, rész. ben pedig diktálni tudná a magyar szerzők­nek a vidéki bemutatók, időpontjaira vonat­kozó feltételeket. Az ötlet felvetésének pillanatában termé­szetesen nem lehet végiggondolni a megvaló­sulás útjait s nem lehet Ítéletet mondani a terv jósága vagy kivihetetlensége felett. Mi csak azt mondjuk: a terv tetszetős s nem sza­bad visszariadni a vele való komoly foglalko­zástól. Jól tudjuk, hogy sokszor a legéletre­valóbb tervek megvalósítását megakadályoz­zák az egyéni érzékenységek s azok a törek­vések, melyekkel az egyesek védelmezik be­folyásuk s mások feletti hatalmuk területét Ha ez a terv megvalósul, a szegedi színház valamivel függetlenebb viszonyba kerül azok­tól, akiknek véleménye ma színházi ügyekben döntő, vagy akiknek módjukban áll szinház­kérdéshez hozzászólni. Ennek a kapcsolatnak meglazulása azonban a szegedi színház mű­vészi teljesítőképességének aligha fog ártani s minden reményünk meg lehet arra, hogy a város anyagi terhein viszont könnyíteni fog. A vidéki színészeknek ez a megoldás pro momento nem lenne kedvező, mert a négy vá­ros színházi üzemét ellátó társulat kevesebb ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2(1 vtdélten és Budapesten 3-60, 'lUlIOldön 6--10 pengő. Kgyet tzAm Ara hétkHK' nap 16, vasár- &t Ünnepnap 24 »111. Hir­detések lei-vétele tarifa szerint. MecjJe­lenlk hétlft kivételével naponta regge! raynaw színészt foglalkoztatna, mint ahányan most tudnak a négy város színházánál elhelyezkedni. Lehet azonban, hogy a vidéki színészetnek pro futuro sokkal többet használna ez a rend­szer, mint amennyire árthatna a vidéki szí­nészeknek. Hiába áltatjuk magunkat, hogy a házikezelés mutatja meg a vidéki színészet fejlődésének útját, amikor nem volt még egyet­len város sem, amelyik Szegedet merte volna követni ezen az uton. Gróf Bethlen István szerdán délután elutazott Rómába (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Budapestről jelentik: Gróf Bethlen István miniszterelnök szerdán délután 6 óra 15 perc­kor a trieszti gyorsvonattal Rómába utazott A miniszterelnökkel együtt utazott gróf Apor Gábor követségi tanácsos és gróf Csáky István, a kül­ügyminisztérium sajtóosztályának vezetője A mi­niszterelnök 6 óra előtt néhány perccel érkezett a pályaudvarra titkárának, Farkas Bélának kísére­tében s azonnal beszállt a vonatba. Pár perccel a vonat indulása előtt megjelent a pályaudvaron Arlotte Mario olasz követ, az olasz követségi titkár kíséretében és bucsut vett a miniszterelnöktől. A miniszterelnök igen jókedvűen szállt fel a vonatra és az elutazásánál megjelent újságírók­nak kijelentette, hogy csak rövltf ideig marad Rómában és hogy utazása semmiféle összefüggés­ben nincsen » párisi tárgyalásokkal. Kijelentette a minisztereinők, hogy már régen nem volt Rómában és a húsvéti szünetet használja fel arra, hogy Rómában látogatást tegyen és hogy megköszönje Olaszországnak a hágai és párisi tárgyalások során tanúsított magatartását. Végül kijelentette, hogy még nem tndja kikkel tárgyal Rómában, mert a programot nem ő állítja össze. Valószínűleg Ap­ponyival is találkozik, aki az egész nagyhetet Ró­mában tölti. Helybenhagyták Tuba fizenötévi fegyházbüntetéséi Pozsony, április 9. A pozsonyi felebbviteli tör­vényszék szerdán délután 6 órakor hirdette ki Ítéle­tét a Tuka-pőrben. A felebbviteli bíróság az alsó. biróság ítéletét, amely dr. Tukdt 15 évi, Snaczkyt 5 évi fegyházra ítélte, Machet pedig felmentette, a maga egészében helyben hagyta, mindössze az indokolásban eszközölt néhány kis változást. m „A forgalmi adó fentartása kényszerhelyzet következménye , mondotta a pénzügyminiszter „A kormány nem gondol uj földreformra" Budapest, április 9. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán az igazságügyi tárca költség­vetését tárgyalta. örfíy Imre előadó elmondotta, hogy jelenleg Í600 a birdk száma, ez a szám fokozatosan csök­kent le, de most már nem igen lehet a csökkenés terén továbbmenni. Lakatos Gyula nem tartja helyesnek, hogy a vádtanácsi eljáráshoz hozzányúljunk. Hajós Kálmánnak súlyos aggályai vannak abban a tekintetben, hogy a jogalkotás terén rendkívül gyors » tempó, ami jogbizonytalanságot teremt­het. A részvényjog reformja tekintetében ugy látja, hogy a kisebbségi részvényesek teljesen ki vannak szolgáltatva a nagyrészvényeseknek. östör József: E javaslattal szemben igen kiváló elméleti embereknek is aggályaik vannak. Wolff Károly kijelenti, hogy nem a Jogorvoslati rendszerben van a hiba, hanem az értékhalár kérdésében és az adminisztrációban, Rassay Károly: A birói fizetések az alsóbb osz­tályokban feltéüonül Javításra szo «inak. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint »a pénzügyi bizottság azt az óhajtását fejezi ki, utasítsa a Ház az igazságügyminisztert, hogy az alsóbb birói fizetési csoportokban arányosítást vi­gyen keresztül és pedig akként, hogy az első fize­tési csoportba sorozott birák és ügyészek létszá­mát jelentékenyen csökkentse és a második fize­tési csoportba felvett birák és ügyészek létszámát ennek megfelelően emelje fel«. Az általános vita bezárása után Zsltvoy Igaz­ságügyminiszter kijelentette, hogy Rasaay Károly indítványát elfogadja, azzal a hozzáadással hogy a következő év megtakarításának eredményéhez képest szándékozik azt érvényesíteni a jövő költ­ségvetésnél. A legközelebbi nagy törvényalkotása, a hitbizományok reformja. Ezen a téren el akar menni addig a határig, amely a helyes és Jó bir­tokmegoszlás szempontjából kívánatos Nem gondol semmi olyan intézkedésre, amely a közgazdasági élet nyugtalanitására komolyan al­kalmas lehet, ellenben reméli, hogy a kartelek kinövéseivel szemben hathatós fegyvert fog nyúj­tani a közgazdasági életnek és a fogyasztókö­zönségnek. Az összeférhetetlenségi tőrvény reformja tekin­tetében a munkálatok folynak. A birói státusreo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom