Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-06 / 78. szám

9SCOED. Sierke»iO»6g: Somogyi ucca HH. L em. Teleion: ) > 33 .-SloriOhlvnlOl, kOlctdnKt.nyvilAr «9 lenylíodn : Aradi ucca S. relelor. • 300. — NyoraJa : LBw Llpól ucca ÍM. Telefon : 16-3-4. TAvlrnlI 4» levélc?"ni DélmagyaionsAg Sieged. Vasárnap, 1930 április 6 Ara 24 fillér; VI. évfolyam, 78. szám ELŐFIZETÉS: Havonla Helyben 3-20 Hdihen «» Dirinpeilcn 3-ftO, L'llHlldön »••.O pengő. egyes f Am \ héikHs« nao 16, vn»Ar- Ünnepnap .'4 «>11. Hlr— delétek felvétele tarifa «érint Meglelenlk r>étf6 klvéleluvel nap^nla reggel Gazdasági pr^deslináció Te-In Teleszky János kegyelmes urat mégis <~sak meg fogja védeni felmagasító nagy tekintélye attól, hogy a magyar közélet cowboy-ai a destrukció vádjának lasszójával rántsák le arról a piadesztálról, ahonnan a mai magyar élet hibáit ostorozza. Lassankint más nem is lesz közöttünk, csak ostorozó. A bajokat orvosolni nem tudják, mivel azonban a bajokkal foglalkozni mégis csak kell — elvégre egy vérző ország és egy jajgató nép sirilmai előtt nem dughatják be fülüket —, hát ostorozzák az állapotokat. Hiába jajgatja a magyar polgárság. hogy a kormányzati intézkedések nyomában nem áldás lép, hogy a törvényhozás nem az élet szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik, hogy a közhatalom beavatkozása inkább súlyosabbá teszi az életet, — minderre azt mondják: hja, világválság idejében élünk, Angliában is nagy a munkanélküliek száma s a munkanélküliség és ke nyértelenség epidémiájával szemben egyetlen ország sem lehet immúnis. A világválság nálunk a legkényelmesebb kibúvó a cselekvés követelésével szemben. Sok az adónk? Hja, a világválság terheit mindenkinek viselni kell. Nincs kenyerünk, •— hja, világválság idején senki nem törődhetik a maga bajával. A kormányzati intézkedések nem törődnek a termelés érdekeivel? Erre is csak egy legyintés a válasz: hja, mi nem befolyásolhatjuk a világtermelést s a tőke és áru világpiacának törvényeit. Tudtuk Teleszky előtt is, de Teleszky után talán szabad ír ár büntetlenül is mondani, hogy a világválságot minden komolysága, sőí komorsága, minden katasztrófális mérete mellett még komolyabb, még komorabb és még katasztrófálisabb szinben tüntetik fel azok, akik minden baj okául és minden panasz forrásául a világválságot állítják oda. Ma talán félreértés nélkül mondhatjuk azt is, hogy a pa ízi vitásnak és tehetetlenségnek ilyen tak rója volt éveken keresztül a trianoni tragéma is. Minden megvalósítható, de meg nem valósított feladattal szemben, minden jogos, de nem teljesített követeléssel szemben Trianont állították oda vértül és palládiumul. A trianoni gyászt annyira átérezte mindenki, mindenki értelmét és Ítélőképességét a trianoni fájdalom annyira lenyűgözte, hogy e szó mögé megbújhatott — mint a bűnös Diana templomában — minden gyáva tétlenség és gonosz mulasztás. A fájdalom megmaradt, de az i lélőképtjsség visszanyerte tisztaságát. Trianonnal ma már nem takarózhatik a felelősségre vont mulasztás. Most a világválság tölti l>e azt a szerepet, amire eddig a nemzeti gyász haszonélvezői a trianoni hivatkozásokai tartották alkalmasnak. Teleszky most elébünk tárja az igazságot: fájdalmasan érezzük a világválság terhét, mert miuél szegényebb az ország, annál elviselhetetlenebb az általános gazdasági válság súlya, de mindenért nem lehet a világválságot felelőssé tenni. Hogy célszerűtlen kormányzati intézkedések nyúlnak be minduntalan a gazdasági életbe, azért nem a világválság felelős. Hogy megtagadják a szabadságjogok kiterjesztését, hogy a társadalom éretlenségére hivatkozva a kivételes állapotokat még mindig fentariják, ezért sem lehet a világválságot okozni. Hogy a gazdasági éleire kényszerilett rendszabályokkal az élet és mozgás szabadságát gátolják, — erre sem a világgazdasági válságtól kérjenek jogcimel. i i Olykor szinte ugy, látszik: a közhatalom kezelőinek nagyon is Ínyükre van ennek a hivatkozásnak komolysága. Ilyen tekintélyt parancsoló, mély kongásu, sötét és titokzatos szavakkal, mint a világgazdasági válság, senki még csak vitába szállni sem mer. Ki merne vállalkozni annak kimutatására, hogy hol végződik a világgazdasági válság hatása? Csak a katasztrófáinknak vannak nagy méretei, de nem az embereknek, akikre a sorsunk a hézagok betöltésének s a szakadékok áthidalásának teremtő feladatát bízta. Gigászi »www»» >* wwtwwy Bethlen kedden visszatér Budapestre Tovább tolynalc a Jóvátételi blxotiság táigyalásal feladatok és törpe emberek, történelmi felelősség és egyéni felelőtlenség, — ezek az ellenlétek bukkannak ki a mai társadalom keresztmetszetéből. Néha egy-egy reflektorszó megvilágítja értelmünket, ami lassan kezd már elsülyedni a közömbösség és beletörődés Holt-tengerébe. A régi feladatok megoldásához uj nemzedék kell, mert akik ma cselekedhetnének és gyógyíthatnának, fanatikus hivői lettek a gazdas^'i predestinácló és közéleti tehetetlenség elgyávitó dogmáinak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Párisból jelentik: A keleti jóvát-teli bizottság tárgyalásai tovább folytatódnak. Bár egyes optimista lapok azt jósolják, hogy Loucheur közbelépésére a konferencia hamarosan végei ér, — mértékadó poliükai körökben nem oszt. ják ezt a nézetet. Walkt külügyminiszter Párisba érkezése után Bethlen miniszterelnök kedden, rasrr szerdán visszautazik Budapestre. Gandhi megérkezett a tengerhez és hétfőn megkezdi a „tényleges ellenállást*" London, április 5. Gandhi ma Dándiba érkezett, ahol hálát adott Istennek a szabadságért vívott küzdelem első fejezetének szerencsés befejezéséért. Ezután elismerését fejezte ki a kormánnyal szemben, hogy nem avatkozott be zarándokutjába. — Majd meglátjuk — mondotta Gandhi —, eltüri-e a kormány a sóegyedárusitás megsértését. Nekünk mindegy, akár eltűri, akár nem. Végül kijelentette, hogy Isten segítségével holnap reggel fél 7-kor megkezdik a tényleges ellenállást. Miután április 6-ika nemzeti bűnbánat é§ megtisztulás napja, ezt a napot mindenki böjttel és imával tölti el, hogy teljes erkölcsi tisztaságbag szentelhesse magát a nemzet ügyének. A bombayi Victoria-pályaudvar előtt lefolyt véres események siettették a vasutasok mozgalmának kirobbanását. A sztrájkolók elhatározták, hogy a forgalom megbénítása céliából az önkéntesek a vonat elé. feküsznek. Letartóztatták Karlkó Imre győri iparkamarai titkárt Győr, április 5. Napok óta tárgyaltak már Győrött az ismeretes iparkamarai botrány vár. ható fejleményéről, dr. Karikó Imre letartóztatásáról. Ma reggel Petrovicz fogalmazó ismét megjelent a kamarában. Délelőtt tíz óra után magához kérette dr. Karikó Imrét és tudomására hozta, hogy előzetes letartóztatásba helyezi. Amikor dr Kürikó Imre meghallotta az előzetes letartóztatásról szóló végzést, elsápadt, de nyugodtan követte a detektiveket a főkapitányságra. A rendőrségen megrázó jelenetek játszódtak le Griffmann rendőrtanácsos szobájában. Karikó felesége sírva könyörgött a rendőr-nácsosnak, hogy tekintsen el urának letartóztatásától, aki úgysem fog megszökni Győrből. Karikó titkárt csalás, sikkasztás és okirathamisitásban gondolják vétkesnek. Az iparkamarai titkár fel folyamodással 'élt az előzetes letartóztatást elrendelő végzés ellen, miután átkísérték az ügyészség fogházába További sorsáról a vádtanács fog dönteni. Brtand utazása Londonból Párisba és Párisból Londonba Nincs remény a leszerelést konferencia eredményes befejezésére 'Budapesti tudósítónk telefonj elentéjse Londonból jelentik: Briand külügyminiszter szombaton visszautazott Párisba és az állomáson ugy nyilatkozott, hogy kedden ismét Londonba lesz. Ezzel megdőit az a fel levés, hogy a "francia külügyminiszter végleg otthagyja a leszerelési konferenciát. MacDonald és Henderson egyébként délelőtt hosszas tanácskozást folytatolt Brianű-ual, ezek azonban nem vezettek eredményre. MacDonald rávette Briandt, hogy a jövő héten folytassák a megbeszéléseket. Briand most ujabb instrukciókért utazott vissza Párisba, de nem valószínű, hogy Tardieu miniszterei megváltoztassák álláspontjukat. A jövő héten dől tehát el, hogy eredménytelenül kell-e szétmennie a tengeri leszerelési konferenciánali 4