Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-01 / 73. szám

np.L!W*r-vt«K»itsZMl A „megmagyarosodott" Szőreg, ahonnan tiz év alatt elltintek a szerbek Szőreg, március 31. (A Délmagyarország munkatársától.) Olyan a falu, mintha valami o rgy szomorúság ülne rajta. Lélek sem ódöug gtr be-görbe uccáin, egymáshoz ragasztott hayjicsbáiból, mintha kihalt volna az élet. Szegeddel együtt Szőreget is öli Trianon. Fékében számottevő vasúti csomópont. Itt agaji'Ott el a makói, a temesvári, a nagijbecskercki vonal, állomásáról duplavágány futott Szegedre. A forgalmat ma mindhárom vonalra őszesen tizenkét vonal pár jelenti. De. nresöda forgalom ez... A halárokkal agyonütött, a vízumokkal tgyonvexált kereskedelem riadtan menekül innen, Elmenjek a szerbek Ha külsőleg nem is, de a lakosság összetételében az utolsó tiz év alatt nagy változás állott be. Szőreg meg magyarosodott, jobban mondva magyar faluvá vedlett. A békebeli $110—600 szerb család helvett ma már alig 50-60 él Szőregen. A többi elszéledt Jugoszláviába. Valóságos mozgalom indult, meg ennek a szerb kitelepítésnek érdekében. Szóreg azonban nem érezte meg törzsiakninak elvesztését. Az eltávozottak helyett jöttek ujak, n határról tul is sokan, — cseréltek házat, földet azokkal, akik itt hagyták a községet. Jöttek napszámosok, munkások, akik leginkább Szegeden nyerlek alkalmazást, de annyit nem kerestek, hogy berendezkedhettek volna a városban. Kimentek a falura és innen jártak be naponta a robotra. Ma már azonban ez sem fizetődik kt. Az 5000 lakosú faluban éppen olyan kimélellen lakbér- és megélhetési viszonyok vannak, mint a szomszéd nagyvárosban. tflérí kapja Szeged a környék íermeívényeil drágán Beszélgetünk Frass Károllyal, Szőrcg főjegyzőjével. Ajtaján figyelmeztetés: '•Sáros cipővel ne tessék belépni/« Bent az irodában nagydarab parasztok várják ügyes-bajos dolgaik intézését. Van, amelyik még borítékját is a jegyzői hivatalba jön címeztetni. A főjegyző tele van panasszal. - Szeged nagyon mostohán bánik velünk - mondja. - Á nép. amely termehányeit », piacra viszi, drágán fizeti meg azt a szívességet, hogv a városi lakossag elelmezesenek Mlátásárasiet. Minden fuvarja egy pengő negyvenöt fillérbe kerül, hogyne drágítaná w meg a piacra szállított cikkeit. A városnak f.alán inkább az lenne az érdeke, hogy lakó. mi minél olcsóbban jussanak az élelmi cikkekhez. * — fiizonv a bajokat mi is érezzük. A falu eladósodott, minden fejlődést megakssztoítak a rossz gazdasági viszonyok. Váltókölcsönökkel nem tud a paraszt előbbre jutni, a magas kamat felemészti mindenét. Gyümölcs- és rózsaexporf Szőregről A munkásviszonyok is elszomorítók.- A napszám, akinek jut 2 pengő. 2 pengő 40 fillér. rendszeres „ Ungár Benő Kelemen oceo 1. Telef-»n 34. Ugyan, hogy tud megélni ebből egy mezőgazdasági mujjkás legalább is háromtagú családj ával. Az ipari munkás pedig tétlen. Szőregen a munkanélkülieknek száma is folyton szaporodik. Sok szegedi munkás lézeng tétlenül. A pangó szegedi gyár- és malomipar szörnyű hatását észlelteti Szőregen is: A napirenden levő munkáselbocsájtásokat nagyon megérzi Szőrcg, mert ezeknek a falusi munkásoknak nagyrésze szegedi üzemekben vollak elhelyezkedve. — Hát mégis miből élnek itt az emberek? _ Javulást ígér a gyümölcsexport. Szőrcg most már nem viszi be gyümölcséi Szegedre. Eladja maga, exportálja maga. Csehországba. Németországba és Ausztriába folyik a rendszeres gyümölcsszállitás: alma. körte, szilva, cseresznye, — De itt se maradéktalan az őröm. .Nagy baj lámadta meg a gyümölcsfákat: a <w«mö/'Sgolyva, amely a fa gyökerét pusztítja. A nép fertőző betegségnek tartja a fáknak ezt a veszedelmes ellenségét. Most a rovartani intézet sietett a termelők segi • ' ; 're és csávázással igyekszik a nagyobb baj elejét venniBüszkén beszél k főjegyző Szőreg rózsacxportiáról. — Millió és millió darab rózsát küldünk éoenkint. Budapestre, ahol gyönyörű fajtád rózsáink nagy keresletnek örvendenek és tiztizenőtfilléres árban is tudják darabjai értékesíteni. Legalább havi négyezer pengői tesz ki az a fuvar, amit a Máv.-nak kifizetnek a termetük « Buóapr-%Ue..^áüÜötL^iS*^ lilán. A népességről, a község vagyonárai egyet-mást most a főjegyző. — 1910-ben 4300 főnyi lakossága volt Szóregnek, ma ez a szám körülbelül 5000 főre becsülhető.- Nem éreztük meg. hogy a szerb családok elmentek, mindig ujabbak és ujabbak jönnek, Szőrrg mi már tiszta magyar kUxséfí. Van egy kis 'oldunk. A fírriirzy-birtokból a parcel Vízár; suian 'i10 hold 'eyelőt vet!fink és van 900 hold szóntőnk is. A fali: lakosai közül azonban egyetlen egy sem veit Gcrliczuföldet. \ stattca lio-ács Márton biró ur beszél a staticáról. ?A statica békében szintén nevezetes exportcikke volt Szőregnek. A statica, ez a koszon ikötérhez való növény, ugyan nem sok ember nek adott kenyeret, de kifizette magát.1* — Nem bírjuk értékesíteni többé. 25-30 holdon termesztettük, most lassan abba kHl hagyni. Németországban már sokkal olcsóbb, mint minálunk, hát kinek adjuk el ? A biró igazat beszél. A staticának is belélegzett már Szőregen. Németországban márka egy mázsa — de ott se kel) senkn,rk - . Szőresen meg 1b0 penQŐ száz kilónak Körülbelül készen is vagyunk SzőregS^1Nemigen van itt látnivaló. A villanyoszlopok (Szőregen a Szegeden termelt viH*"> olcsóbb, mint otthon) mozgódába csábitga'J9* ? szőregi magyarokat: »A nászutasok dájt. vígjáték 7 felvonásban a házasság n •yfiböh, mondja a plakát. A zötyögő autóbusz tiz perc alatt v»m»szállított a csöndes, szomorú faluból a rdes szomorú városba. inw április i. fájdalmak ellen! Minden csomagoláson és tablettán a Bayer-kereszt látható. Asz olvasó rovata A szemeles Tekintetes S«rk«szesé<t Budapestre] helyeztek bennünket Szegedre. Itt egy nagy bérházban lakunk, ahol mindennap kora reggel megjelenik a szemetes fiu és percekig tartó fülsiketítő ha rangozást rendez, felébreszti és nyughatatlanná ' teszi kis gyermekemet, nekem pedig végtelen fájialmat okoz a csengéssel. Pudnpesten ilyen nem 'étezik, ott a házmester minden reggel összeszedi ,i lakásokból a szemetet és csendben kihordj* a szemeles kocsira Talár, itt is merhetnék « bázuie*íer»i, hiszen a miniszteri lakbért szabályozó rendelet szerinl -te narni*Ttrr" i«s»<>l«s minden lakásból a s/cm»iet ttss7esz«(tni és a szembe* koestra kivinni. Mert ezért kapják ittind?n lakás u*én " íteméi. pénzt. Kérve kérem ai illetéke5 ural, kegyeskediék intézkedni ennek a megszüntetése ír,int Itt a házmesterek azt követelik a lakóktól, hopv cselédeinkkel vitessük le n szemetet, amihez nincs joguk hanem nekik kel' minden IaV,is .zerae^i lehordani és igy nincs szükség a csengetésre sem. Fogadja szerkeszd ,,r köszönetemet szíves közléséért. Tisztelettel; Elv sraavedff aqya. &ferékpár igs Fis fényképet! igazolványba j drbnt P 20 fillérért K6.rU SIMONV t ffi"rlt«p#»i:. Korrft Moitva< eremben < lemer-Mai. »vwwna.HiinELUi« 18 Gábnr \r •rí old. SERVESEX! Dr. Barrére rugónélküli $érv» Kötök bemutatása Szegeden. A dr. Barrére sérvkötők magyarországi leiepének vezetője, dr Bar,rére párisi víl^ohlrö sp.-ctell^a mu^atársa. szerdán, április 2-án, Szegeden tartózkodik ehol minden véte'kSIelezetlség nélkül muhtln be és aplikélla AZ eredeti párisi dr. Barrére sérrkőtőket, a legreménytelenebb eseleken Is hasinál* nak és visszaadják munkaképességé'. TtdálhMó a szegődi képvMfiné': SHHDBERS S&rrS: FÉRFI FEHÉRNEMUVASARÜ! J-a Zefír dlvatlngeh . ... V 7.SO J-a PupUalng tefrér v. színes V 9.60 Elsőrendű mlnőségeU Március 31-töl április iZ-4Ar®J\nW: 13Óoaörág. töm p 3 f-a Oxford dívattnp - - J || ^^Jönadrág.rővia . P 2.20 Nem selefles áru! fj „ /-a Hálóing, lOO Qosszu pollák testvérek