Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-05 / 77. szám

1930 április 3. I)ÉT.MAGYAl*OR«Z*G 2Ur A fföldmivelésOgyl miniszternek nincsen pénze a Dorozsma - algyői csatorna kiépítésére Csongrádmegyei küldöttség Budapesten „ 'f'Á Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével csütörtökön nagyobb küldöttség ment föl a főldmivelésügyi miniszterhez és hogy a küldöttségben résztvettek a környékbeli városok, községek és Csongrádmegye képviselői is. A küldöttséghez Budapesten csatlakozott Klebelsberg Kunő kultuszminiszter. A polgármester pénteken jött vissza Szegedre és a kővetkezőket mondotta*- a Délmagyarország munkatársának: — A főldmivelésügyi miniszter előtt a kultuszminiszter vázolta röviden a küldöttség kívánságát, amelyet én terjesztettem részletesebben elő. Elmondottam, hogy ugy a munkanélküliség, mint az árvizmentesités szempontjából országos érdeket elégitene ki a kormány, ha hozzájárulna annak a főgyűjtőcsatornának a kiépítéséhez, amely Dorozsmától kiindulva Algyőnél torkolna a Tiszába. A csatorna hossza tizenkilenc kilométer és keresztülszelné a Fehértavat is, A csatorna körülbelül háromszázezer katasztrális hold termőföld vadvizmentesitését tenné lehetővé. Kiépítésének a költsége körülbelül nyolcszázezer pengő lenne, amely összegből egyh'armadrészt a szegedi ármentesitő társulat vállalna magára. Az államra igy körülbelül ötszázezer pengő költség maradna. A főldmivelésügyi miniszter közbevetőleg megjegyezte, hogy a főgyűjtőcsatorna kiépítése az ármentesitő társaság kötelessége, mire közöltük vele, hogy az ármentesitendő háromszázezer holdból az ármentesitő társaság körzetébe mindössze negyvenezer hold esik, igy tehát elsősorban állami feladat a csatorna megépítése. Ezt a miniszter szakértői is megerősítették. A miniszter ezután kijelentette, hogy a kívánság jogosságát elismeri, pénze azonban nincs a kért csatorna építési költségeire. Ha a pénzügyminiszter tud fedezetet teremteni erre a munkálatra, akkor azt szívesen elrendeli. — A kérdés most a minisztertanács elé kerül — mondotta a polgármester —, én azonban nem igen bizom benneL hogy a pénzügyminiszter ad rá pénzt. Pesti útjával kapcsolatban elmondotta még a polgármester, hogy megsürgette a másfélmilliópengős folyószámlahitelt, a belvárosi leányiskola építésére vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyását az illetékes minisztériumokban, ahol megígérték, hogy ezeket a jóváhagyásokat néhány napon belül leküldik. Hárommillió pengővel növeUeűeit a város vagyona A szln&áz deficitfe 1929 végén 47.000 pengő volt — A kisvasul frászon nélkül zárta az évet — Érdekes számok a város 1929 évi zárszámadásából (A Délmagyarország munkatársától.) Most került ki a nyomdából az a vaskos füzet, amely Szeged város háztartásának, a város kezelé&8 alatt álló alapoknak, alapítványoknak és a városi üzemeknek 1929. évi zárszámadását tartalmazza. A zárszámadás érdekes adatokat kőzöl a város mult évi gazdálkodásáról. A mult évre előirányzott 10,345.017 pengő rendes bevételből 8,832.101 pengő folyt be és igy a hátralék az előző évivel együtt H1M5 pengőre, közel félmillió pengőre szaporodott. Rendes kiadás cimén a város 1929-re 10,345.017 pengőt állított a költségvetésbe. A tényleges kiadás ezzel szemben 10,086.457 pengő volt. A vagyonmérleg szerint a városi vagyon értéke 1929-ben 91,505.049.18 pengő volt, 3,137216.5b pengővel több, mint 1928. év végén. A földek értéke — átértékelés következtében 1,158.512 pengővel emelkedett, az Indokolás szerint »egyes földterületek művelési ág változása miatti ujabb osztályozása folytán«. A többi leginkább könyvelési értékszaporulat. Érdekes része a zárszámadásnak az üzemek zárszámadása. A városi szeszfőző üzem tizezerpengős költségvetéséből 334 pengő és 10 fillér haszon maradt. A zálogház viszont 109.489 pengős költségvetéssel 10.480 pengő hasznot produkált. A gőzfürdő haszna 26.101. a mezőgazdaságé 2513, az autóbuszüzemé 29.426, a köztisztasági üzemé 18.537 pengő volt. A színház a 124.320 pengős városi szubvención kivül 47.354.28 pengő veszteséggel zárta az 1929. évet. Nem mutat ki hasznot a kisvasút és az eladott téglagyár zárszámadása. A zárszámadás rövidesen a pénzügyi bizottság, majd a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Szeged égetően sürgős problémáinak megoidását követeli az Ipartestület Rendkívüli elöljáróság! ülésen foglalkoztak az OTI szegedi székházának felépítéséről, a munkanélküliségről és a telefondíjszabás tervbeveit emeléséről 'CA Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület elöljárósága pénteken délután rendkívüli ülést tartott a Társadalombiztosító székházépitése ügyében. Körmendy Mátyás nyitotta meg az ülést, rámutatva arra, hogy a felveendő 10 millió dollárkölcsönből az OTI-nak kötelessége lesz a szegedi székházat is felépíteni; foglakozott a telefon tervbevett Belváros 1 Most Április 5, 6-án, szombat, vasárnap emeléséről, amit merényletnek nevezett a magyar ipar és kereskedelem ellen; végül szóvátette a munkanélküliség problémáját, amit tárgyalni kell, mert a hatóság, ugy látszik, nem tud semmit tenni. — Kijelente t" a polgármester — mondja Április 5. 6-án, szombat, vasárnap Korzó Mozi Greta Garbó és John Gilbert K PUTTYLIA,.L ARS nagy filmje: Végzet. AzookivtiL- Burleszkek. Előadások kezdető 5, 7, 9, vasár 5s ünnepnap 3. 5, 7, 9 órakor nagy attrakciója: Szabadiáv, szerele m. Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Körmendy —, hogy hárommillió pengő értékű munkát végeztet el a város ebben az évben, azonban az ő megítélése szerint ez a manka nem lesz több, mint egymillió pengő értékű. A városnak erkölcsi kölelességet hogy munkaalkalmakat teremtsen. Deutsch Mór szerint a Társadalombiztosító székházépítésének ügye elodázhatatlan. Az ipartestületnek sürgősen tenni kell valamit ebben a kérdésben, mert fönt is nagyon sietnek. Indítványozza, hogy küldöttség menjen Vass miniszterhez és most már ne kérjék, hanem követeljék a székház felépítését, mert ehez Szegednek joga van. Bokor Adolf ezúttal nem akarja az OTI hibáit felsorolni, de most nem erről van szó, hanem arról, hogy az elöljáróság ebben az ügyben kényszerítse az OTI elnökét, hogy azt a megállapodást, amit Szeged városával kötött, tartsa be. Huszár Károly ugyanis megegyezett a várossal, hogy rövidesen felépitik az uj székházat és a JascMer-telki három munkásházat. Elhatározó lépésekre van szükség, amelybe bele kell vonni a város képviselőit is. Meg kell kérni a város polgármesterét és főispánját, hogy küldöttség utján szorgalmazzák ezt a kérdést az illetékes minisztériumban. Körmendy Mátyás közbevetőleg megjegyezte, hogy Peidl és Klebelsberg képviselők a legnagyobb készséggel megígérték kőzbenjárá-, sukat. Dacsó Arnold Bokor Adolf índtiványát teszi magáévá. Több felszólalás után az elöljáróság kimondta, hogy a legerélyesehb eszközöket veszi igénybe, hogy az OTI-t a szegedi székház felépítésére szorítsa. Ezt a határozati javaslatot 4 vasárnapi nagyigyűlés elé terjesztik. Körmendy Mátyás ezután Szeged legégetőbb feladatairól beszélt és kijelentette, hogy az ipartestület a legsürgősebben köreteli a bajai müut, a dorozsmai és a kiskunhalasi müut leggyorsabb kiépítését, sürgeti az algyői hid felépítését, a csongrádvármegyei körvasút létesítését, ami Szeged megközelítésének szempontjából életbevágóan nagy fontosságú. Jároli Géza felhívja a figyelmet, hogy a kultusztárca költségvetésében 85.000 pengőt vettek fel az ujszegedi óvoda és óvónői lak felépítésére. Szorgalmazni kellene ezt az ügyet is. Bejelentette Körmendy Mátyás, hogy a szegedi iparosság az általa készített munkákból 10 napos kiállítást rendez az ipartestület székházában. A kiállítás április 13-án nyílik meg és húsvét hétfőn zárul. Dávid Sándor indítványozza, hogy a vasárnapi nagygyűlés foglalkozzon a szomszédos államokkal való vízumkényszer megszüntetéséről is, ami erősen előmozdítaná az utódállamok lakosságának Szegedre őzönlését. Schwarz Manó végül a tervezett telefondrágitás ellen beszélt és ezzel az ülés véget is ért. A svéd királyné Romában meghalt Stockholm, április 4. Rómából érkezett jelentés szerint Viktória királyné ott pénteken este 7 órakor meghalt. Elhunytának oka szivbénulás volt Az elhunyt királyné 68 dves volt. Évek óta betegeskedett. A tünteti munkanélküliek büntetése Budapest, április 4. Pénteken délelőtt a KOBsuth Lajos-téren a munkanélküliek tüntetést rendeztek. A rendőrség a tüntetők közül 46 egyént állitott elő az V. kerületi kapitányságra, ahol azonnal megindították ellenük az eljárást Egy embert két pengőre, vagy egynapi elzárásra, 11 embert 5 pengőre, vagy egynapi elzárásra, két egyént 10 pengőre, vagy egynapi elzárásra, 28 tüntetőt pedig 10 pengőre, vagy behajthatatlanság esetén kétnapi elzárásra Ítéltek. Négy előállítottat felmentettek.