Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-01 / 73. szám

GRETA GARBÓ és mm G8LBERT i P utolsó egylltte* szereplese a Végzet cimü nagv attrakcióban csa'firtShtfil a Belvárosi Moziban UTTY LIA és LARS HANSON grandiózus nogy drámála : csUiör'Sk'61 a Kor é Módban esetlent Egyszer előlép az egyik munkanélküli, intelligens arcú, fiatal munkás, ? sorból és csak oldalról látni, hogy nagy óvatosan átadja a gyereknefc a saját ebédjegyét A pincéből, a ketrecek mellől hirtelen elégedetlenkedő zaj hallatszik. Két rendőr is szalad le egyszerre. Az egyik munk.ás indignálódva mutatja a főzeléket. — Tessék már nézni. .Eddig babot adtak, most már összekeverték * babot a tegnapi édeskáposziávaf. Ezt még a disznók sem ennék meg. A kifogásolt főzelék tényleg gyalázatosan néz ki. Ugy látszik, a tömeges jelentkezés mia't elfogyott, vagy fogyófélben van a mára rendelt szárazbab és — hogy jusson minden jelentkező edényébe — összekeverjék a tegnap' maradékkal. A zúgolódás egyre nő, egyre bangosabbá válik. Tóbben az uccán álldogáló detektívekhez viszik a főzeléket és azoknak panaszolják el a dolgot. A detektívek körül nagy csoportosulás támad, az éhes munkások vastag gyűrűben fogják közre a hatalom képviselőit, tőlük kérnek orvoslást. Többen undorral öntik ki a löttyöt az ucrára. A detektívek szabadkoznak, a polgármesterhez küldik a panaszködókat. \ panasz egyre sűrűsödik, megtölti ezt a ragyogó márciusi levegőt. A szegények háza ugy trónól afölött a Gorkij tollára méltó tömegjelenet fölött, mint valami nagyhercegi kastély. Benn, a rácsos szobákban a szabályozott, kiegyensúlyozott szegénység élvezi a nyugalmat, a biztonságot, tiszta, vetett ágyban hál, parkírozott kertben sétál. A szegényház az uccához képest főuri szanatórium. A munkaképtelen szegény, ma gróf — a szegény munkanélkülihez képest. • A szegényházi apácák vezetőnője, kedveshangu főnöknő, szívesen adja meg a kért adatokat: — Március 27-én a 450-470 hivatalos szegényen kívül 135 munkanélküli jelentkezett ebédért. Fő zelék már nem volt, igy ezé* szcmelyenkint egynegyed kiló kenyeret kaptak. 2S-.in már felkészüli a népkonyha a "nagy forgalomra, a 601 je'en'kexo mindegyike kapott főzeléket és 10 deka kenyeret. 29-én 887, 30-án, vasárnap 921 atlagot osztott kl a Népkonyha. Ma pedig, hétfőn, körülbelül hatvannal többet, tehát körülíielütt «*er adagol. A főnöknő szobájában telefon van. Az egyik detektív ezen a telefonon adja le jelentését_ Rendzavarás nincs. M?U«nr Lá zié Női tavaszi kakátok már 26 — pengétől ÜSESS£m Láncz Jenőnél, Széchenyi tér 13. SSSSST^i Csalási és lopási JziinpZlr — niniakollelcció Uörtíl a J (A Délmagyarország munkatársától.) Két budapesti papírgyár harcának bűnügyi részét tárgyalta hétfőn a szegedi Ítélőtábla Ko. nács Rókus-tanácsa. A kereskedői és utazói világ nagy érdeklődéssel várta az ügy fejleményét, mert a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy bűncselekményt kővet-e el az utazó akkor, ha a mintakollekciót a konkurrenciához átviszi. Goldschmidt Jenő éveken keresztül utazója volt a budapesti tGermusz« papírgyárnak. A múlt év elején kivált a cégtől és a Strasszmann.cég utazója lett. A cég egészen uj alapítás volt, a gyár egyik igazgatója, Ascher Dezső ugyancsak a Germusz kötelékében állott régebben. Amikor a Germusznak tudomására jutott, hogy Goldschmidt az uj cégnél is a Germusz kollekciójával dolgozik, csalás és lopás miatt feljelentést tettek ellene. Ugyanekkor feljelentették a Strasszmann-cég két igazgatóját, Strasszmann Kázmért és Aschcr Dezsőt is. A gyár feljelentésében előadta, hogy Goldschmidt az ő általuk gyártott mintás papírkollekciót, ami állt 520 darabból, egyszerűen ellopta. Az utazó ezután ezzel a nagvértékü kollekcióval látogatta végig a feleket és vett fel rendeléseket. A rendelőket azzal tévesztette meg, amikor azok aggályoskodtak a Strassz- i raann-cégnél rendelni, hogy a Germusz és a Strasszmann-gvár fuzionált egymással. Ascher Dezsőt és Strasszmann Kázmért azzal vádolták meg, hogy 6k bujtották fel Goldtchmidiot arra, hogy lopja el a kollekciót. A megindult eljárás Goldschmidt Jenőt Szegeden érte. \ rendőrség az utazót kihallgatta és a kollekciót lefoglalta. A szegedi törvényszéken dr. Tarajossy Béla egyesbiró tárgyalta az érdekes ügyet. Különösen nagy viták keletkeztek a szakértők kőzött a kollekció ériekére vonatkozólag. \ Germusz ugyanis az ellopott kollekció értekét ezer pengőben jelölte meg. Goldschmidt Jenő védekezésében előadta, hogy nem követett el lopást, mert a kollekció nem a gyár, hanem a sujá tulajdona uolt. Hosszu működési ideje aialt gyűjtötte össze a mintákat, amiknek tulajdonképen forgalmi értékük nincs is. De a kollekciók különben sem szokták a vállalatok magántulajdonát képezni. Germuszék ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kollekciónak igenis nagy értéke van. A Strasszmann-cégnek érdekében állolt, hogy utazója ilyen tökéletes kollekcióval látogassa a feleket annál is inkább, mivel a gyár nem is tudott ilyen árut előaKiiani. " Több szakértő meghallgatása után a tőrvényszék ítéletet hozott,, amellyel mindkét bűncselekményben . bűnösnek mondotta ki Goldschmidt Jenőt és ezért 300 pengő pénzbüntetésre itélle. Strasszmann Kázmért és Ascher Dezsőt ellenben az ellenük emelt vád alól felmentet:' a bíróság. A hétfői tárgyaláson az Ítélőtábla a törvényszéknek Straószman Kázmérra és Ascher Dezsőre vonatkozó felmentését helybenhagyd. Goldschmidt Jenőre vonatkozólag a tábla nem látta fenforogni a lopás vétségét, csupán csalásban mondotta ki bűnösnek és ezért 1°° pengő pénzbüntetésre itélte. Az ítélet ellen dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnök semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. Nikkelezés, galvanizálás uakaiertien M*«0t 153 Frifs Testvéreknél"sffE Férfi kalapok e I e o u J o b h tormákban rendkívüli olcsó arakon Pellák Testvéreknél. Kárpáti Képszalo i (Kínn ál tér 9. sz.. volt Enfópn s^HÓ-épülel) művészi fsslmények, szentképek. freuvtterek, Kép- és Kézlmmikakeretezés. Telefon 22-27 3. C." bcvásdrl<i»i 6elv. Herczeg Ferenc és Surányi Miklás a DMKE k@zgyiiiéssn (A Délmagyarország munkatársától.) A' Délmagyarországi Közművelődési Egyesületi vasárnap délelölt tartotta meg közgyűlését a városházán. A gyűlésre Szegedre érkezeit llerczeg Ferenc és Surányi Miklós is, akik mindkellen értékes előadást tartottak. Dr. Somogyi Szilveszter nyilotla mbg a gyűlést. Üdvözölte Ilerczcg Ferencet és tHztositolta őt Szeged tiszteletéről és nagyrabecsüléséről. Török Sándor iga/.gátő-föutk°ár számolt br ezután a DMKE kn't irális müküdeséHerezet) Ferenc Somogyi polgármesterrel távozik a DMKE üléséről. ről. Dobó József pénztári jelentése után dr. Horger Antal egyetemi" tímár tó^fcdeite elq -i* i'.nn p,yi költségvetést, amely szerint 17.300 pengőt fog, kulturális célra fordítani az egyesület. A tisztikar megválasztása utáfi tartotta meg előadását Herczeg Ferenc »A Délvidék és a ltalkán«.r6\, de különösen Jugoszláviáról mondott érdekes dolgokat. — A jugoszláv kérdés és a szerb megszállási alatti déli megvék visszaszerzése — mondotta — Szegedet érinti legközelebbről. Ezért szüksé. ges az, hogy a jugoszláv törekvésekkel tis»tában legyünk. A jugoszláv eszme az, hogy • délsziávokat egycsilsék. Ezt azonban a széfc. húzó nemzettöredékék között szinte lehetetlenség megvalósítani. Jugoszlávia katonailag első állama a kisántántnak, de a nemzeti sovinizmusán erősen meglátszik a Balkán, t — A szerb műveltségre jellemző, hogy aí északszerbek 80 százaléka analfabéta, mig aj ottélő nemzetiségeknél csak 15 százalék nem ir és nem olvas. A hirdetett szerb demokrácia^ jogegyenlőség csak misztifikáció. Az intézkedések csak papíron vannak meg. A sajtótörvény tulajdonképen szabad, mert nincs ceti. zura, nincs óvadék, de a lapot előállító nyomda köteles a terjesztés előtt bemutatni a íapol a rendőrhalóságoknak, amely aztán el is kobozhatja a lapot. Az' erőszakosan szlávosité irány rátette kezét a vallásfelekezetekre, fl kereskedelemre, a társadalmi egyesületekre, A magyar kulturát erőszakosan elnyomják Jugoszlávia a Délvidékkel óriási javakhoz jutott amikről semmi szín alatt semhajlandc lemondani. Az igazságunk éKÍekráen tchil propagandát kell indítani. A nagy tapssal fogadott előadás után Sa. rányi Miklós *Kismagyarorszdg, nagy m:igyai irodalom« cimen tartott előadást. — Az irodalomnak valamikor nem vof! kontaktusa az olvasóval, m(,rt nem is voll olvasó — mondolla többek között. Dc a modern irodalom jó üzlet lett, mert a háború után megszületett a magyar olvasó. Adyt ma már nemcsak hisztériás nők, hanem komolg férfiak is olvassák és élvezik — mondotta. Aj irodalmi politikát manapság az olvasó esinálja. Nem az irók, haneoi az olvasók jatszáfc az irodaloqaéletben a főszerepet. Az olvasók teremthetik meg az irodalmi nacionalizmus! is Nagymagyarországot a nagy magyar írod* lom árnvékában teremthetjük meg. Az előadók munkáját dr. Somcgyi StA veb/-ter köszönt emeg hálás szavakkal.