Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-30 / 96. szám

SJSEGED. Saerheí«ö»é(j: Somogyi ucco 22. L em. Telefon: 13-33.^ Kladóhlvntal, kaicsankSnyvlOT és Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon • 306. - Nyomda - L»w Llpól ucca 1». Telefon ; 16-34. Távirati é» levélcím: DélmagyaroruAg Szeged. Szerda, 1930 április 30 Ara 16 fillér VI. évfolyam, szám »«••HHaBBaaMBHBEHHBBHBaffiHnu ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-60. kUltOldOn 6-40 pengő. Egyes tz&m Ara hélkörnap 16, vatár- és Ünnepnap '¿4 (111. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Meglelenlk KétM kivételével naponta reggel A kormány és a város A közgyűlés egyik bizottságának minapi ülésén a bizottság tagjai túlságosan elkedvetlenítő összeállításban voltak kénytelenek résztvenni. Arról volt szó, hogy a törvényhozás államosította a rendőrséget, de a városnak a természetben nyújtott szolgáltatásokon kívül évi kétszáznyolcvanezer pengővel kell a rendőrség fentartási költségeihez hozzájárulni. A rendőrség állami, de a város fizeti. Az állam felépítette az egyetemet, de a városnak már tízmillió pengőt meghaladó terhet kellett vállalnia az egyetemért. Az egyetem állami, de több, mint tizmillió pengőjébe került eddig a városnak. A kormány felépítteti a gazdasági iskolákat, de a városnak iskolánkint husz hold földet s az építési költség egy jelentékeny részét kell vállalnia és adnia. Az iskola azért állami iskola lesz. A kaszárnyák városi épületek, de nem a város állapítja meg a bért, amit kapnia kell értük s nem a város állapítja meg, hogy mikor milyen összeget kell tatarozásukra fordítani. De ha a város nem tesz eleget a rendelkezéseknek, akkor egyáltalában nem kap bért. Az útépítési akció: a város építtessen utat, majd egyharmad építési költséget megtérít a kincstár. A vállalkozóval csak szerződjön a város, a vállalkozóval szemben vállaljon a város kötelezettséget s azután, ha fedezet lesz, majd forduljon a közutak építési költségeihez való hozzájárulás végett a kormányhoz. Most jönnek az igazságügyi reformok: csudálatos leleményesség, még a jogszolgáltatás terheinek egy részét is át tudják hárítani a városokra. Ha a tervezetből törvény lesz, a város alkalmazhat majd tiz békebiról az ezerpengős értékhatárt el nem érő pörök letárgyalására. A kormányzat törekvése egyfelől az, hogy az önkormányzatot a központi végrehajtó hatalom irányában minél inkább gyöngítse s a központi végrehajtó hatalom befolyását a városok gazdasági ügyeire is minél tökéletesebben építse ki, — másfelől pedig az, hogy az államhatalom gyakorlásával járó terhek egy, de minél jelentékenyebb részét a városokra hárítsa. A mai államgazdálkodás a takarékosság kritikáját nem birja el. Hiába vált népszerűvé az a jelszó, hogy legalább öt százalékkal csökkenteni kell az állami költségvetést, a személyi igények áttörhetetlen fallankszján hajótörést szenvedett minden iparkodás. Az állami költségvetés kiadási tételeinek ijesztő számoszlopait talán le lehetne faragni olyan módon is, ha a lukszuskiadásokat törölnék belőle, talán ha behajtanák az államkincstár követeléseit s behajtanák vagy az adósokon, vagy azokon, akiket a kihitelezésért, vagy a kihitelezett állami pénzek elvesztéséért a felelősség terhel. Nem hatástalan módja lenne az állami költségvetésben a takarékosság érvényesítésének az sem, ha a megüresedő állásokat fiatal nyugdijasokkal töltenék be, ha az államtitkári és helyettes államtitkári állásokat s az állami autókat a békebeli Magyarország államtitkár- és autószükségleiének mértékére szorítanák víszsza s ha végelvetnének a magángazdaságok állami szanálása rendszerének. Mindezek igen halásos módjai lennének a kiadások restringálásának. Ehelyett a kormányzat a kényelmesebbet és egyszerűbbet választja: az állami költségvetés kiadásai tételeinek egy részéi az önkormányzatok nyakába varrja. Az nem takarékosság, hogy a városi polgárság városi és nem állami adó formájában viselje a felesleges kiadásokat. A kereskedők, az iparosok, az ügyvédek, orvosok, mérnökök, magántisztviselők s a fogyasztók helyzetén segítene az, hogv ha a túlméretezett, a magántevékenységet gáloló s terheivel minden vállalkozási kedvet megbénító állami költségvetés terheiből egyes tételeket kiemelve a városok költségvetéseibe plántálják át. A transplantációnak ez a módja a beteggé tett önkormányzatok lassú elsorvadását s biztos halálát jelenti. Ki kell világosan mondanunk: nem győzzük már az állami építkezések városi terheit! Nekünk közömbös az, hogy a jobb zsebünkből, vagy a bal zsebü " bői emeli-e ki az adóztatás kényszere utolsó filléreinket, nekünk már régen mindegy, hogy állami, vagy városi végrehajtó transferálja-e ócskapiactól és zálogháztól megmentett holmiainkat. Ehez a városhoz ne olyan módon legyenek nagylelkűek országló nagy uraink, hogy a magunk zsebéből meghozott áldozataikért nekik legyünk hálásak. A »görög ajándékok«-kal mi már beteltünk, ezentúl »hivatalból portómentest intézményeket kérünk a kormányzattól. Elég pénzünkbe került nekünk már az, hogy jók voltak hozzánk. Lengyelországot tönkretette a vendégszeretet, nem engedhetjük azt meg, hogy ezt a várost a kormány támogatása tegye tönkre. A terhes ajándékokból, káros előnyökből, ingyen áldozatkészségükből, vagyonokba kerülő támogatásukból elég volt. Ne támogasson és ne terheljen bennünket a kormány, majd megélünk mi valahogy a magunk lábán. A belügyminisztériumban a mak i csendőrSaktanya építkezésével kapcsolatos panamát lepleztek le A honvédelmi miniszter körlevele a pénzintézetekhez és a nyomozó ,hatóságok~ hoz — Kedden éjszaka letartóztattad egy csendőrségi főszámvevőt — Átvizsgálták az összes csendőrségi építkezések aktált (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.'} A ^önvédelmi minisztérium erélyes fellépgse a Katonái szállitásokkaf kapcsolatos visszaélése« ügyében érdekes következményekkel jSrt. Dr. Sztranyavszky oándor "államíitkár ugyanis revíziót rendelt el a belügymtnisztériumban mindenféle szállVási és hasonló természetű ügyekben. Az erélyes fellépésnek tegnap már eredménye lett: rájöttek, hogy a be! ügy minisztérium egyik csendőrségi osztályán szolgálatot teljesítő csendőrségi főszámvevő gyanús manipulációkat folytat és különféle ki izelésekkei kapcsolatban visszaéléseket követett el. Ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetője Balázs István csendőrségi gazdászati tiszt, akit kedden este letartóztatlak. Balázs István a visszaéléseket a makói csendőrségi épületek munkálatai,iák elszámolása körül követte I el. Az általa okozott kár az eddigiek szerint 9—12 ezer pengőre lehető, azonban ez a kár is visszatérül, mert az építkezési vállalkozónak még 30 ezer pengő követelése van a£ államkincstárral szemben. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter kedden körlevelet intézett a pénzintézetekhez, amelyben felkérte az intézetek vezetőségét, hogy amennyiben ilyen katonai, vagy élelmiszerszállításokkal kapcsolatos elszámolások lennének a bankoknál, a honvédelmi minisztériumot azonnal értesítsék. Az üggyel foglalkozó hatóságokat pedig arra kérte a honvédelmi miniszter, hogy a nyomozást a lehető leggyorsabban folytassák le és fejezzék be. Az üggyel kapcsolatban az éjjel letartóztat' ták Szuha Lajos csendőrségi főszámvevöt is. Megállapították, hogy nemcsak a makói, hanem a balassagyarmati és sok egyéb apró csendőrségi építkezéseknél fordultak elö viszszaélések és ezért szerdán az összes csendőrségi építkezések anyagát ál fogják vizsgálni. A belügyminiszter kijelentette, hogy a legszigorúbb vizsgálatra adott utasítást. Beszámoló a cseh szenátusban a párisi egyezményről „Érvényben hagyták a cseh elveket, de a magnarok nem panaszolhatták lel, hogy igazságtalanság történt velük" Prága, április 29. A szenátus külügyi bizottságában Krofta meghatalmazott miniszter ma jelentést tett a párisi konferenciáról. Kiemelte, hogy komoly konfliktusok egyáltalán nem állhatnak többé elő. A módosítói! bevezetés a magyarok sücre, aminek olienébeu más oldalon különböző köteleViségükei vál aliak. Csehország szempontjából a legfontosabb a h<"rnaúik tg; élmény, amely az A-alap összetételéről szól. Hosszas tárgyalások után sikerült olyan kiinduló pontot találni, amelv leljos m,'r!élib?n érvényben hagyja a csili elveket, mig másrészt a magyarok nem p.;n fialhatják lel, hogy bármi igai.s.i >l;il.aiság b történt velük. Csehországiul a töldrelur.u címén ucu. lehet többé pörölni A Csehország ellen megindított valamennyi pőrigény elesik. A főhercegi p<V rökkel kapcsolatos kockázat fedezetére Csehország 35 millió aranykoronát kap, amely az esetleges fizetéseket talán teljesen fedezni fogja. Krotta miniszter a következőkben foglalta öszsze fejtegetéseit: t — A most megkötött egyezményből az az előnyünk van, hogy a földreformmal kapcsolatos minden panaszeljárás megszűnik. A 250. §. a szerződés után csak akkor ártana netkünk, ha annak alapján pőröket akarnának ellenünk vezetni. Ma a szakasz alapján es:k egynéhány hivatalnoki fizetés, háborús kár és az egyházi és főhercegi