Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-29 / 95. szám

SZEGED. Szerkeazte»éq: Somogyi uccn 22. L cm. Telefon: 13-33. - Kiadóhivatal, kölcíönkHnyviür és tegylroda Aradi ucca 8. Telefon: 30Ö. — Nyomda LBw llpól uccn 19. Telefon • 16-34. Távirati в levélcím: Délmagyarorszdg Szeged. A szegedi gazdálkodás ijesztő ellentéte! Nagy társaság ült együtt egyik ismert pénz­arisztokrata lakásán. Sok mindenről be­szélgettek már, letárgyalták nemcsak a szín­házi válságot, hanem a primadonnaszerelme­ket is, amikor — lehet, hogy képzettársítás révén — az egyik fiatalember, aki kitűnően tud römizni és öltözködni, ezzel a kérdéssel fordult a házigazdához: — Mondd, kérlekalássan, tulajdonképpen hol van az Oszi? ( Az Oszi a fia a legelső sorokban emiitett pénzarisztokratának, aki igy felelt: — Tanulmányúton. — És mondd kérlekalássan, mit csinál az Oszi a tanulmányúton? — hangzott az ujabb elmélyedő érdeklődés a römi és az öltözködés elismert kapacitásától. — Költi a pénzt — válaszolta a már két izben emiitett pénzarisztokrata. Gróf Klebelsberg Kunó sokat foglalkozik n városok ügyesbajos dolgaival. Befejezte a debreoeni egyetem építését, felépiti a szegedi és a pécsi egyetemet, közép- és elemi iskolákat épit és Szegedet eddig is részesítette abban a szerencsében, hogy foglalkozott olyan ügyei­vel is, amelyek nem a reszortjába tartoznak. Nincs még féléve sem, hogy lezajlottak a városatyaválasztások és például akkor is ta­pasztalhattuk a kultuszminiszternek a kul­tusztárca körén messze túlterjedő érdeklődé­sét. Nemrégen, ha jól emlékszünk, a városok kulturális szövetségének békéscsabai kong­resszusán, annak a tapasztalatának adott ki­fejezést a kultuszminiszter, hogy városi tiszt­viselőink nem látnak világot s kijelentette, hogy ezen ő segíteni akar, még pedig ugy, hogy pályázatot fog hirdetni tanulmányi ösztöndíjakra és minden évben több fialal városi tisztviselőt fog kiküldeni külföldi ta­nulmányútra. A szót tett követte s most már ott tartunk, hogy a beérkezeti harminchét pályázatot a szegedi polgármester föl terjesz­tette a kultuszminisztériumba. Tehát most már a pályadijak odaítélése van csak hátra. A külföldi tanulmányutak terén Szegednek van némi tapasztalata. Ez a város küldött ki négy képviselőt a barcelonai közigazgatási világkongresszusra. Budapest kettőt küldött ki. Ez a város küldte ki tisztviselőit bécsi, berlini, párjsi tanulmányutakra. S ez a város volt az, amelynek egyetlen egy kiküldött tiszt­viselője sem számolt be s amely, legalább eddig, nem tapasztalta a külföldi tanulmány­utak üdvös hatását a város fejlesztésére, épí­tésére, szépítésére, gazdagítására, kultúrájá­nak, kereskedelmének, iparának és szociális intézményeinek egyenletes kiépítésére és fej­lesztésére. Ez a város van leginkább abban a helyzetben, hogy tapasztalatok tárházával támogathatta volna a kultuszminisztert, aki ugyan van annyira kulturember is, meg ala­pos kulturpolitikus is, hogy nem fog megelé­gedni azzal, ha meghallja hogy az állami pénzen kiküldött városi tisztviselő jól érezte magát és meleg érdeklődést tanúsított a szok­nyák méretei iránt. Ez a város, amelynek a kultuszminiszter egyik országgyűlési képviselője, egyébirányu tanácsaival és véleményével is közreh alhatna abban, hogy a városok ügyei iránt tanúsított érdeklődésnek minél nagyobb hasznát lássák a — városok és az ország. Elképzelhetetlen, hogy a kultuszminiszter ne ismerje Szeged mostani keserves pénzügyi helyzetét. Alapo­san azonban még sem ismerheti. Különben Kedd, 1930 április 29 Ara Ш fillér VI. évfolyam, 95. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-eo, KUIlHldOn 6-40 pengd. — Egyes tzém Ara hélkiínu­nap 1»», vasár- és Ünnepnap Z4 fltl. Hir­detései«: felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétlö kivételével naponta reggel bizonyára nem engedné meg, hogy a város évenkint kétszázezer pengőt költsön el szín­házra. Egészen fölöslegesen. Mert hiszen a színházat ki lehetne és ki kellene adni bérbe és a vállalkozó éri százeze^ pengő szubven­cióval, tehát az eddig elköltött összeg felével bizonyára megelégednék és minden valószí­nűség szerint gyönyörűen boldogulna. Még több ilyen fölösleges kiadásra tudnánk rá­mutatni. Ezzel szemben a hatóság a szombati közgyűlésen uj fogyasztási adókat akar meg­állapittatni. Fogyasztási adót akarnak kivetni a piskótára és a kétszersültre, amelyet gyere­kek, vagy betegek esznek. Fogyasztási adó­bevételre akarnak szert tenni abból a félkiló aszaltszilvából, amelyet szegény emberek fo­gyasztanak el ebédre vagy vacsorára. És meg akarják drágítani a fogyasztási adóval a ká­vét és a kakaót, amelyek elsőrendű életszük­ségleti cikkek. A gazdálkodásnak ezek az ellentétei való­sággal elrémitők. Az európai méretű és nívójú tér az egyik oldalon, a vizes lakások százai a másik oldalon. Kétszázezer pengő színházra attól a várostól, amelynek szüksége van arra a hl ezer pengőre, amelyet uj fogyasztási adókban akar bevasalni. Uj fogyasztási adók­ban olyan cikkek után, amelyek után vámot, forgalmi adót már fizet a vásárló. Esetleg fényűzési adót is. Fogyasztás után. „A párisi konferencián kialakult szellemnek érezlelni kell hálását az államok közöli" Május közepén ratifikálták a vasárnap aláirt párisi egyezményt CBudapesti tudósítónk telefonjelentése Párisból jelentik: A keleti jóvátételi konfe­rencia záróülésén az egyes delegációk nevé­ben Korányi. Tüulescu, Fo'ics, Otsmield és Brotzki mondottak köszönetet Loucheurnek fáradhatatlan munkájáért. A delegátusok an­nak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ugyanabban a békülékeny szellemben fogják végrehajtani a megkötött egyezményeket, mint amilyenben a konferencia lefolyt. Loucheur válaszában azt a reményét fejezte ki, hogy a konferencián kialakult szellem továbbra is éreztetni fogja hatását az egyezményben ér­dekelt államok között. A párisi megegyezést az ismeretes hosszú és éjjel-nappali tárgyalások után vasárnap reggel irták alá, magyar részről Korányi Frigyes volt az aláíró, aki csütörtökön vissza­utazik Budapestre és magával hozza a négy hiteles jegyzőkönyvet.' A jegyzőkönyvek alap­ján törvényjavaslatot készítenek és a parla­ment május közepén már ratifikálni fogja a párisi egyezményt. Az egyezményről félhivatalosan a kővetkező információt adták: — Párisban a hágai megállapodások vég­legesítéséről folyt a tárgyaláb. A megegyezés négy egyességbő! áll, amelynek létrejötte után most már eminens érdekűnk, hogy az egész ügy mi é: e őbb ra^\álást nyerjen. A helyzet az, hogy a hágai és már részletesen ismerte­tett status-quoot sikerült megőrizni. A döntő, bíróság továbbra is fenmarad. Rendkívül fon­tos, hogy a háború végleges pénzügyi likvidá­lásával elesett velünk szemben sok homályo­san körvonalazott igénytámasztás lehetősége, többek között az eddig kevéssé emlegetett 150 millió márkás követelés. — Ez az ősszeg felér azzal, amit fizetnünk kell. De talán még ennél is fontosabb ered­mény az, hogy a megegyezés a jövőre nézve kiküszöböli azt az állapotot, amely éveken át uralkodplt: a döntőbírósági ítéletek végrehaj­tása ntfatt nem kell ezután fűhöz-fához sza­ladni és esetleg ujabb bíróságot keresni, mert a párisi megegyezés most erre financiális ala­pot teremtett, elsősorban Olaszország és Fran­ciaország jóakaratú támogatásával. „Egy nagu Ylszálij befejezése" Bécs, április 28. A Neue Freie Presse iEgy nagy viszály befcjézes< eimmel vezércikkben fog­lalkozik a párisi megállapodások mai aláirásáva!. Hangsúlyozza, hogy fontos lépés történt a szomortj emlékű háború likvidálásában a béke felé nem­csak Középeurópára, hanem az egész kontinensre nézve. A keleti jóvátételekre vonatkozó hosszadal­mas nehéz tárgyalások szerencsés és sokat igérfi befejezést nyertek. A lap kijelenti, hogy Közép­európa számára a komoly veSzely momentuma megszűnt. SS итй\йтпШ*№ a költségvetés vitásában a közszaliailságokért és ország demokratizálásáért szállnak síkra „B katasztrófái!! helyzetből egyedül kivezető ul; a kormányzat megbuktassa* íBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') A szociáldemokrata párt parlamenti, csoportja és a pártvezetőség hétfőn Farkas István elnök­letével együttes ülést tartott, amelyen egyhan­gúlag ugy határoztak, hogy a párt szónokai a költségvetés vitájának keretéDen feltárják az ország súlyos gazdasági helyzetét és erőtel­jesen sikraszállnak a munkahiány esetére szóló biztosításért, a közszabadságokért, az ország demokratizálásáért, mert a mai ka­tasztrofális helyzetből eayídü1 nrivesetö ut a Bethlen-kormány megbuktatása és az ország demokratizálása. A párt szónokai foglalkoznak majd az utóbbi évek során egyre gyakrabban ismétlődő visszaélésekkel, panamákkal, a Kor­mány gazdasági, pénzügyi és általános politi­kájával, amely ezeket a visszaéléseket lehetővé tette és a korrupciót nagyra növlte. A par­lamenti frakció elhatározta, hogy a költség­vetés vitájában az amnesztiakérdést újból és erőteljesen szóvá teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom