Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-27 / 94. szám

ÍO TÏELMA GTABOWS 7 KG Miért legjobb a fibnvsvéove. jelzésű Bembergselyem harisnya? 1. meri rendkívüli rugalmassága folytán jól simul a lábhoz, soha­sem vet ráncot és nem térdelő­dik ki, 2. mert kitűnően és könnyen mos­ható és minden mosás után szebb lesz, 3. mert diszkrét nemes fényű, 4. meri sima felülete folytán nem­csak rendkívül kellemes viselet, de por és piszok sem tapad hozzá, 5- meri nem szakad és tartóssá­gához képest igen olcsó, 6- mert finomszálú, egyenletes kötésű, 7. mert nem fakul, sem vizben, sem a napon, 8. mert izzadtság nem rongálja,' 9. mert a talpa, orra és sarka legfinomabb hatszálu erős flór­ból van. ÍO. mert minden alkalomra meg­felelő kivitelben és színben kap­ható. A nő egyénisége a harisnyáján tükröződik vissza és ezért kérjen harisnyát. AGFB jelzés, mely minden haris­nyán látható, garantálja a minőséget. 526 Gyári lerakat: Pollák Testvérek Széchenyi tér ts csehonlcs uccu. A tanya 1930-ban Irta: ÁJim László. Mindenki látott már tanyát — legalább Is tá­volróL Vagy a vonat — esetleg autó — abla­kából, vagy innen, vagy onnan; de aligha akad olyan alföldi ember, akinek teljesen ismeretlen volna ez a fogalom. De akik nem csupán távoli Ismeretségben vannak a tanyával, azoknak száma a városban nem sok. A fővárosban peSig már nem igen sokkal tudnak többet róla, mint az ame­rikai prairiekről, a trópusi Kongó-vidékről; lako­sairól is legfeljebb annyit, mint az indiánokról. Ujabban azonban már ismertetik őket a kü­lönböző népművelő előadásokon. Az alföldi tanva­világból a szegedieknek elég aaőv darab jutott Érdemes vele megismerkedni • Egy-két fehér kis ház, néhány magasra nőtt akác, itt-ott egy alacsonyabb gyümölcsfa; ez a tanya messziről. Menjünk közelebb! Már azt is láthatjuk, hogy az egyik — a csinosabb — fehér épület végén ablak és a tetején kém-ény van. Éz az épület a lakás. A tanya legfontosabb része, á többi csak kiegészítő. Először vegyük szemügyre ezt! A ház végén egy vagy kettő, de leginkább egy kis ablak. Az udvar felé eső oldalán hyijik az ajtó a konyhába s erre néz, ha van egyáltalán, a másik ablaka is a szobának. A konyha ahlaka hátul, szemben az ajtóval van s leginkább olyan kicsiny, hogy az ember feje alig férne ki rajta. Különben a többiek sem sokkal nagyobbak. Ami­kor a régi tanyákat építették, drága volt az üveg s az ujabbak a régi mintákat utánozzák és kü­lönben... most is drága az üveg. Az aztón a konyhába belépve, az első pilla­natra semmit sem látunk. A kis ablak inkább arra való, hogy rajta kikukucskáljanak, jön-e va­laki az uton, mint, hogy világosságot adjon. Mi­kor egy kissé megszoktuk a homályt, akkor mind­járt szemünkbe ötlik a szobaajtó mellett a ke­mence eleje. Aki ilyet még nem látott, annak nehéz ezt megmagyarázni. Olyanformán fest, mintha a ke­mence szája volna keretbe foglalva. Az alsó széle kb. 80 cm magas és 60 cm széles vályogpad, felül téglázva; az egyik oldala az épület fala, a másik oldala ennek a keretnek egy, a mester­gerendához felmenő fal. A két sarokban vannak a katlanok s a középen emelkedik, épen a ke­mencelvuk felett, a kémény. Régebben itt főztek, de ma már legtöbb helyen »sporhelt« van. Spórolni kell a tüzrevalóval, mint mindennel. Mindjárt mellette nyílik az ajtó a szobába. Ha ezt megfigyeljük, akkor megértjük, hogy miért hajlik meg ugy a tanyai ember, mikor belép az ajtón. Sokszor beleüthette a fejét az alacsony szemöldökfába. Tegyük fel, hogy e nélkül a baleset nélkül jutunk be a szobába. Itt már világosabb van, de viszont sokkal fülledtebb a levegő. Különösen télen, amikor a beszegezett ablak széléhez kis párnácskákat, posztódarabokat dugdosnak, hogy valami módon egy kis jó levegő be ne jöhessen. A fczoba leginkább 5—6 méter bosszú és 4—5 méter széles. Az ajtó mellett mindjárt a kemence foglal el egy jó részt belőle A kemencére véggel van az ágy; a vé»ső ablak alatt a pad vagv lóca; mellett« a sublót. Ennek tetején apró-cseprő vá­sári holmik, tányérok, csészék vannak elrendezve. Felette a falon a nagy tükör (leginkább vak) s fényképek vannak felaggatva. Az ágyak fölött szentképek, háziáldás, a gazdák szolgálati emléke stb. A szekrény és a többi ágyak (ez a legfontosabb bútor) ugy vannak elrendezve, ahogy a helv en­gedi. Leginkább az ajtó mellett a kemencével pár­huzamosan van a másik ágy s a szekrény ennek a végénél. Sok helyen lehet még látni ládákat, amelyek a szekrényt helyettesi tik. A közepén az asztal és a székek állnak. Az, hogy egy hat, nyolc, esetleg tíztagú család hogyan fér el egy ilyen szobában s mennyire egészséges ez az élet, nem tartozik most ide; de el kell férniök valahogy. Még ebben az épületben, a másik végén van a kamra, amit esetleg szobának alakítanak át A konyha végénél vezet fel a lépcső a padlásra. Az idevezető ajtó kívülről nyilik. A másik épületben a jószágok vannak elhe­lyezve. Elmondhatjuk, hogy aránylag sokkal ké­nyelmesebben, mint az emberek a lakásban. Min­denik állatnak megvan a maga rendes helye, amit ezek jól ismernek s a világért sem menne az egyik a másikéra. Az istállóablak, ha annak nevezhetjük, még ki­sebb, mint a konyháé Sokszor csak lyukak van­nak a falban. Ha az ajtót betesszük, teües a 1030 április 27. AHIG ÖN AtRtTK DARMOL DOLGOZIK CHkoMdéi hashaltó. Enyhe, ¡rfotm. biitos. Egy próbaoaom&goUs Í4 miértet meggyőzi Ont errSl1 sötétség Az épület nem sokban különböjlk a lakástól, csak még alacsonyabb. A gazdasági szerszámok számára vagy egy kü­lön épület van, vagy< valamelyik előbbihez toldanak egy fészert A legtöbb tanyában van gór'é is. Ez egy cölöpváz« 1—2 méter széles, magasabb építmény. A főidtől vagy egy méternyire hézag van s onnan kezdő­dik a góré deszkaalja. Az oldala lécekből van. A kukoricát rakják bele, hogy zárt helyen meg ne dohosodjék. A paprikatermelők is ilyesfélék­ben tartják felaggatva a paprika füzéreket; e hiá­nyában a lakás eresze alatt aggatják fölt Minden tanyán találunk gémeskutat Talán ez az, amit legjobban ismer mindenki. Nagy el/!, nye ennek a kerekeskut felett az, ami itt olyan fontos, a gyorsaság és könnyüség Nagyon lé­nyeges ez különösen nyáron, amikor a sok szomjas jószágot alig lehet kielégíteni. A kúthoz elengedhetetlen a vályú, amelyet ujabban vasból meg cementből készítenek deszka helyett. Ilyet azonban csak a fiatalabb gazdák tanyáján lehet látni, az öregebbek ragaszkodnak a deszka- vagy a még régibb fajta, fatörzsből vájt vályúhoz | Ezek az egyes részek. Ezeket igy, egyenként megtalálhatjuk a falusi házban is, azonban a tanyán más beosztásban vannak ezek. Á tanya leginkább az ut közelében van, de ritkán mellette közvetlenül. A lakás, a lőépület, háttal van az útra, s rá derékszögben áll az istálló, és pedig ugy, hogy kettőjük által alkotott szöglet északnak néz s ezáltal védve van az udvar a hideg északi szél ellen. A többi épület ugy van elhelyezve, hogy udvart, egy oldalt kivéve, elzárja A kot az Is­tállóhoz közel van s a takarmányt is lehetőleg ugy rakják le, hogy az Istállóhoz ne kelljen messziről cipelni és minél kevesebb hulljon el belőle Az egész tanyát fák veszik körül. Legbelül, egészen az épületek mellett vannak a gyümölcs­fák, az akácosok pedig körülállják, mintha őr­ködnének felettük. Tavasszal s nyáron ugy tűnik fel, mintha egy bokor volna, egy zárt egység Valóban az is. Minden tanya egy külön életet él Megszokták az önállóságot s nem futkosnak egymáshoz. Nem is mindig könnyen megy ez, különösen sáros, havas, esős időben Sok időbe is kerülne így minden tanyában lenni kell min­dennek, amire szükség van s különösen a régi tanyákban mindenre, ami a gazdaságban esetleg előfordulhat, el vannák készülve A tanyai ember, különösen hosszabb időre, csak nagyon ritkán hagyja el a tanyát; valósággal hozzá nő. A tanyához kapcsolja az a nehéz élet­harc, amit ott küzd végig. Nincs más életpálya, amelyik annyi megfeszített munkát sokszor szen­vedést követelne meg, mint az övé. Kemény munkát kell végeznie, hogy néhány hold föld­jéből kicsikarhassa magának és családjának a mindennapi kenyeret. Akármilyen rossz idő is van, nem lehet hagyni a dolgot," mert másnap már el is késett vele. Ha meg jó idő van, akkor ki kell használni az alkalmat és Ilyenkor mindenkinek ugy kell dol­gozni, ahogy csak tőle telik. Kényelemről, pihenés­ről beszélni sem lehet Munka pedig mindig van. El sem lehet kép­zelni azt hogy dolog nélkül teljék el egv nap is. Ha mást nem is, de a jószágok etetését, ita­tását el kell végezni Hajnali 2-3 órától 9—10, óráig állandóan munkában a tanyai ember. Hol van itt a 8 órai munkaidő! S hol ennek-a na«v munkának mecfelelő haszon! „ísvetem l!latszertár"-ba meer, Széchenvi tér 9 szám, Korzó Moii-hftz. 62 Húsvéti parfümök, kölnivizek megérkeztek I Fisk Pneu fallu a hllomélerehet Ker képviselet: RUH VILMOS SZEGED, 364 Plihszátb Kálmán u. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom