Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-26 / 93. szám

D6LM\gyahorszac; 1930 áorflis 26. mak delegátusai csupán magánmegbeszéléseket folytattak egymással. A legfőbb nehézség, amely még fennáll, a harmadik egyezményre vonatkozik. Ez az egyezmény a M0 millió aranykoronái tartalmazó agráralap szervezetét és működését szabályozza. A többi egyezmény tekintetében a megegyezés elvben már kész, csupán néhány szakaszt kell még átnézni. Noha számitanak arra, hogy a bizottság a lehető leggyorsabban elvégzi a hátralévő munkát, mégis lehetséges, hogy holnap még nem jöhet léire az általános megegyezés. Ez a magyar kormány válaszától függ. Walkó külügyminiszter tudvalevőleg azért utazott Budapestre, hogy utasítást kérjen a kormánytól. Lehetséges másfelől, hogy Benes cseh külügyminiszter holnap vagy holnapután Prágába utazik. Budapest, április 25. Ma délelőtt fontos tanácskozások voltak a miniszterelnökségen a párisi jóvátételi tárgyalások ügyében. Már a kora délelőtti órákban megjelent Bethlen miniszterelnöknél Walkó Lajos külügyminiszter és Wekerle Sándor pénzügyminiszter, akikkel a miniszterelnök több órán át tartó beható tanácskozást folytatott. Fél 1 órakor Walkó Lajos külügyminiszter visszatért hivatalába, mig Wekerle pénzügyminiszter továbbra is a miniszterelnöknél maradt, akiyél a Párisban tárgyalás alatt levő anyag pénzügyi vonatkozásait tárgyalta meg. Mellbelőtte magát egy losonci diák, mert Prágában nem fogadták el szegedi érettségijét Prága, április 24. Winkler Péter losonci bizíositási tisztviselő pár évvel ezelőtt a losonci állam' ireformgimnázium növendéke volt, de az intézet igazgatósága nem bocsátotta -érettségi vizsgára, mert szüleinek nem volt rendben az állampolgársága. Erre Winkler Sze• ' ' gedre utazott, ahol jelesen leérettségizett. Csehszlovákiában azonban nem ismerték el magyarországi ~ érettségijét és ennek folytán nem mehetett az egyetemre. Winkler emiatt — mint Losoncról jelentik — ottani lakásán mellbelőtte magát, a halállal vivődik. Szombaton hirdetnek Ítéletet Molnár Erzsébet gyilkossági pőrében Izgalmas főtárgyalás Győröli — A leány beismerte, hogy egyedGI gyilkolta meg Koncz alhadnagy feleségét Gy<P", április 25. A győri törvényszék ma délelőtt kezdte meg óriási érdeklődés közben Molnár Erzsébet gyilkossági bünpőrének lárgvalását A vádirat szerint Molnár Erzsébet öl késszurással meggyilkolta Koncz Vilmos alhadnagy (eleségét M azután a laki« kirabolta. < ' Fél 10 óra után kezdték meg Molnár Erzsébet kihallgatását. A vádlott leány elfogódottan kezdett vallomásába, de később neki bátorodott Az elnöknek azon kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, a kővetkezőket mondotta: . — fin vagyok a gyilkos, «te bfinős nem vagyok, meri nem tehetek arról, amit tettem. A továbbiakban elmondta, hogy Koncz Vilmosnál nagyon megszerette és az asszony is szerette őt. Amikor idáig ért vallomásában, elhagyta az ereje s megtándorodva mondta: — Nem birom tovább, ott van az ő vére... Kijelentette, hogy nem tudja megmagyarázni, hogyan jött arra a gondolatra, hogy megölje Koncznét. Öltem a szobában — mondta —, egy. szerre csak rámjfttt, hogy megölöm Koncznét... Átmentem hozzájuk s kértem egy kést'azzal, hógy.. nálunk köszörülés van... Este aztán átfrientem Koncznéhoz és a kést, amelyet magammal 'vittém, nem adtam át neki, hanem magamnál elrejtettem. Később egy őrizetlen pillanatban a kési bedobtam az ágyba. Azután lefeküdtünk. Konczné újságot olvasott Én ránéztem, megremegtem s a késsel hirtelen rúvágíam a nyakára. Amikor ömleni kezdett a vér, még tőbblzben beleszúrtam^ belevágtam, de hogy hányszor, nem tudom. — A tett elkövetése után megmosakodtam a vértől, haza akartam menni, ekkor jutott eszembe, hogy mikép terelhetném el a gyanút magamról. Kinyitottam a szekrényt, kivettem onnan 400 pengőt és egy karkötő órát, hogy ugy tűnjék fel, mintha pénzéért gyilkolták volna meg az asz"wjoyl. - .'' Az elnöknek arra a kérdésére, hogy sokáig .tartott-e a szurkálás, a leány kijelenti, hogy nem sokáig tartott, mert olyan v^ll, mint egy vadállaf. Az elnöknek azon kérdésére, hogy ml volt at Indito ok a gyilkosság elkövetésére, igy felelt: — Nem tudom megmondani. Elnök; Volt-e szerelmi viszonya Koncz Vilmossal? Vádlott: Koncz szeretett, én is őt, de elütora szerelem nem volt. Elnök: Volt-e valami adóssága? Vádlott; Volt egy kevés, de bármikor ki tudtam volna fizetni, mert annyi pénzem mindig volt Az elnök további kérdésére a vádlott kijelenti, hogy a rendőrségen csak azért • vallotta, hogy Koncczal együtt követte el a gyilkosságot, mert azt hitté, hogy ekkor haza fogják engedni Molnár Erzsébet kihallgatása ezzel, befejeződött, rövid szünet után a bíróság megkezdte a tanuk kihallgatását. • Molnár Janót, < a vádlott leány apja, elmondotta, hogy sohasem nézte jószemmel leánya és Koncz Vilmos barátságát, sőt el is tiltotta az érintkezést, de a leány nem hallgatott rá. Az a gyanú élt benne, hogy leánya és Koncz Vilmosné között természetellenes viszony van. A tanú kihallgatását félbeszakítva, a biróság Molnár Ilonkát, a vádlott 17 éves húgát hallgatta ki, majd . .. Koncz Vilmos alhadnagy állott a törvényszék elé. Elmondja, hogy a lehető legjobb házastársi viszonyban élt feleségével és soha veszekedés nem merült fel köztük. Ugy ő, mint felesége, igen szerették a vádlottat, annál is inkább, mert otthon szülei rosszul bántak vele. Véleménye szerint a leány c*ak a pénzért gyilkolhatja meg feleségéi, más okot nem lát a gyilkosság elkövetésében. Szerelmi kapcsolata a vádlottal nem volt, soha nem csókolta meg és nem tett neki házassági ajánlatot. Molnár Erzsébet Koncz Vilmos vallomására azt a megjegyzést teszi, hogy nem igaz, mi ni ha a pénzért ölte volna meg az asszonyt, az az igaz, hogy Konc* őt szerette. A tanú megesketését a bíróság felfüggesztette. A továbbiak során Konczék szomszédjait hallgatta ki á tőrvényszék, akik többnyire azt vallották, hogy a vádlott és az alhadnagy Jó viszonyban voltak. Érdekes vallomást tett Rcíslnger László műköszörűs, aki azt állítja, hogy a bűnjelként fölmutatott késsel nem lehet olyan sebekBl ejteni, mint amilyenek a holttesten voltak. Az elnök ezután a tárgyalás folytatását délutánra halasztotta. A délutáni tárgyalás különböző iraiok ismertetésével kezdődött, majd Lugossy István törvényszéki orvosszakértő adta . elő szakértői, véleményét, megállapítva, hogy a hullán három szurt seb, tizenkél metszett seb, egy zúzódás és kél horzsolás voH. Semmi olyan adat, amely egynél több tettes szerepére utalt volna, a boncolásnál ' nem merült feL Reisinger műköszörűs tanúnak az a véleménye, hogy a késnek ki kellett volna csorbulnia, nem fogadható el, mert a kés csontot nem éri s a porook átvágásába a kés nem csorbulhatott ki. Olyan sérüléseket találni amelyek arra mutattak volna, hqgy valaki lefogta volna az áldozatot, nem lehetett Határozottan állítja, hogy a vádlott a kérdéses Kézikönyv díjtalan! É0 № 0 Dz angol WELLINGTON gázfénypapír ™ minőség \<S változatlanul a legjobb ! Kapható: 487 Ciebmann SS25ÍES időben ftnludallanságban, vagy elmebetegségbe* nem szenvedett, de korlátozva volt. A vádlott ideges természetű és korlátoltságát ezen az alapon kell megállapítani. Hogy ez a korlátozás milyen fokn volt, arra két eshetőség van. Ha tényként megállapítható, hogy teliének rugója erotikus természetű volt, akkor ez a fok jelentőségében emelkedik, ha azonban az állapitható meg, hogy tettének elérésében anyagi cél vezette, akkor a korlátozottság lényegesen veszít jelentőségéből. A vádlott igen jelentékeny családi terheltségben szenved, három testvére idegbajos volt, közülük egy meg is halt e betegségben. A vádlott koponyájának alakja, egész viselkedése, rendkívül ideges nő képéi mutatja. Felmerült az a feltevés, hogy nem valamely kényszerképzet hatása nlatt követte-e el tettét. Erre az a válasz, hogy az •ember transzban is csak arra képes, amire » hajlamosság már előre meg van benne.. Nem lehet szó kényszerhelyzetről. Az ügyészségi elnöknek arra a kérdésére, hogy az idegességből mikép magyarázza a korlátolt beszámithatóságot, azt feleli a szakértő, hogy az idegességnek a jelen esetben akaratbeli és erkölcs^ hatása volt, amely pillanatnyilag elfeledteti az erkölcsi, vallási és büntetőjogi felelősséget Az elnök indítványt kért Koncz Vilmos megesketésére vonatkozólag. A védők ezt fellenezték, mire a birőság mellőzte a mcgesketésl. Végül Matavovszkv István védő kcsszakérfő meghallgatását indítványozta, mert bizonyítani akarta, hogy nem ezzel a késsel követték el a gyilkosságot és hogy Molnár Erzsébet nem mondott igazat, mert igen Is társának kellett lennie. A törvényszék ezt az indítványt elutasítóira, mert a vádlott maga is beismerte, hogy a halálos szúrások ezzel a késsel történtek. A tárgyalást este fél 7-kor félbeszakították és holnap délelőttre halasztották, amikor a pörbeszédekre kerül sor. Beszámoló a minisztertanácsban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A keleti jóvátételi tárgyalások ügyén kivül a minisztertanács foglalkozott a Németországgal, Ausztriával és Törökországgal kötendő kereskedelmi szerződések ügyével, valamint Walkó külügyminiszternek május elejére tervezett görögországi útjával. A minisztertanácson Bethlen miniszterelnök beszámolt Olaszországban folytatott tanácskozásairól és bejelentelte, hogy a tanácskozások során kedvező kereskedelmi megállapodások jöttek létre. Letartóztatások a rangoom kíkötőnen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bombayből jelenlik: A rangooni kikötőben pénteken délben feltüncstkeltő letartóztatások történtek. Alig hogy a Chitagongból jövő Chukdarb nevü angol gőzös horgonyt vetett, angol detektívek mentek a hajóra, átkutatták az utasokat és tizennyolc benszülőttet letartóztattak, akik résztvellek a chitagongi lázadásban, felgyújtották az arzejiált és több angolt is megöltek. Annak dacára, hogy Peshavarban a helyzet most már nyugodtabb, a peshavari rendőrfőnök elrendelte, hog> az európai asszonyok ét gyermekek hagyják el a várost. Valamennyi vasútvonal angol munkásait fegyverekkel szerelték fel, hogy szükség esetén az angol sorkalonasáá segítségére lehessenek.