Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

Pf.T.M*r,TABO*SZAr. 1930 április 20. RUTOB ¡3125". Cinkor I ácvEÁ butorgyárosnál Címre figyelni! **** " W^ legolcsóbb ^dMIU FeketCSaS II. 15. Pftszletflzeiésre késznénzáriian. B központok mellett nagyobbr állattenyésztést gócpontok is alakulhatnának ki. Kellő súllyal óhajtom erre a körülményre a város hatóságának figyelmét felhívni, mert el lehetünk arra készülve, hogy az uj engedélyezésü szeszggárak után óriási versengés indul meg. Már pedig a tanyavilágot csak akkor tudjuk megmenteni és akkor tudjuk a tanyai nép kétszázéves elmaradottságát ellensúlyozni, ha az iparosítást a tanyán megkezdjük. A szeszgyárak volnának az első Ipari ágak és ezt követően ujabb mezőgazdasági iparágaknak létesítését kellene és lehetne a tanyákon előmozdítani. A minap a produktív munkaalkalmak mellett és érdekében Írtam. A szeszgyárak létesítése produktív munkaalkalom és nem vitás, hogy azoknak létesítése a városnak egy fillérjébe sem kerül, mert az ilyenirányú ipari tevékenység financiális nehézségbe nem titközhetik. A Léhner-quartett hangversenyének margójára Irta: Ftieba Erv*i, zongoratanár. Körülbelül 10 év» annak, hogy négy szegény — de művészetükbe vetett szent hittel bízó — pesti flu lerándult Szegedre, — Me'öleg kiindult Szegedről (egy nekik teljesen Idegen városból), akiknek neve azóta világhíressé, fogalommá vált El • Lélmer-quartril. Le kell írnom egyenkint ennek a négy magyar tehetségnek a nevét: Léhoer a primárius. Sebmílorjes seoond-hegedüs, Rólh viola és Jiartmann csellista. Szegeden • Tiszába adláh első hangvectirmvükrt. Bizony maroknyi közönség előtt. Játékukkal oly forró sikert váltottak ki, a kis közönség olyan tombolást vitt véghez, — hogy kitelt egy telt háznak. Erkölcsi sikerük maradéktalan volt. örömmel, vegyest szomorúan referáltak a sorok Írójának hogy — bár a siker maradéktalan, özonban a kiadásokkal szemben a bevétel ugyancsak maradéktalan. Első szereplésük tfeflclUel végződött. De »ok hívőt szereztek a kamaramuzsikának, olyannyira, hogy a közönség a rendezőt ostromolta egy második hangverseny megrendezéséért, amelyet néhány hétre rá meg is tartótuk. Bartos Lipót, aki első hangversenyüket rendezte áldozatkészséget mutatott a második hangverseny megrendezésére 1«, — amely már kisebb ráfizetéssel végződött A most már szépszámú hallgatóságot újólag magukkal ragadták és átütő sikerük volt Bartosnak későbbi külföldi utjukról hosszabb ideig hálás üdvözlőlapokat küldözgettek. Innen nagyon kevés pénzzel, de főleg egy tarisznya önbizalommal, sikerült átvergődniő» Bécsbe. (Abban az időben, a pénztelenségüktől eltekintve^ tényleg vergődés volt az ország határain tnljutnt) Itt különöskép kedvezett • szerencse ennek a négy fiatal művésznek. M»u*1ce Ravel, a nagynevű francia zeneszerző, véletlenül elvetődött ennek az akkor még ismeretlen nevü quartett hangversen ,-ére. Műsorukba — talán a véletlen is ugy akarta — felvettek egy Havel-kompozlciót és oly jyőnyőrüen interpretálták, hogy Ravel a legnagyobb eJrntfa<M*tíis hangJán nyilatkozott róluk. Ugyanakkor felajánlott!« "okik segítségét, hogy Périsb« juthassanak. Képzelhető az az elképedér, hogy ők ^tudomásukon kívül) Ravel elölt Játszottak, de főképen az, — hogv Parisba fusxan.it. Ez több volt minden merész álmuknál. A sregéoy pesti gyerekek Párisban!.. . Utána valóságos diadal ut, Olaszország^ \jiglia, xtb., stb.... A kontinensen végig hangversenyeznek remek »Ikerrel. Sőt már az Egyesült Államokat Is meghódították, — ami megcsonkított országunk dicsőségére Becsületet szereznek a magyar névnek, — mindenütt büszkén vallják magukat magyarnak! Mily szép lenne, ha Szeged nem feledkezne meg róluk. Bizonnyal jól esne ennek a nagyszerű négy művésznek, hogy ott, ahol az előadó művészetüknek zászlót bontottak és egy gazdag sikerekben megtett világkörüli ut után visszatérnek hozzánk, - szívből üdvözöljük őket Mert étinek a tiszaparti városnak valahogy éreznie kell, hogy ők egy kicsit ide is tartoznak. Ha Mm i* > város szülöttei, de művészetükről itt adtak először számot. E városhoz múlhatatlan emlékek fűzik Léhneréket, amelyet igyekezzünk most kimélyíteni, fis művészi pályafutásuk tizedik fordulóját használjuk ki, midőn közöttünk lesznek, egy lds ünneplésre. Milyen emlékezetes lenne, ha ezt az óriási pályát befutott és Szögedről elindult négyest • vár»« magisztrátusa Is megtisztelné fogadtatással, esetleg szerény bankettel. Bizonyos, hogy e megtiszteltetés mély hálával töltené el a mii vésztársaságot É8 milyen elválaszthatatlan kapor* fűmé őket Szegedhez... Ügyvédi siker C/p.) A nagyközönség rendszerint elismeréssel van a szellemi pályán működők érdemei iránt. Különösen az orvosok lehetnek ebben a tekintetben megelégedve. Uton-utfélen hallani, hogy ez vagy amaz orvos megmentette az életemet és ha anyagilag nem is honorálják az orvost mindig megfelelően, áldani nagyon sokan áldják. S ez is valami. Egészen máskép áll a dolog az ügyvédekkel. Honorárium alig, elismerés pedig éppenséggel semmi. Az ügyvédi működés eredménye az ügyfelek szemében sohasem áll tisztán. Pőrnyerés esetén: az Igazság győzött, nem is volt szükség ügyvédre. De ha a pör elbukott, akkor az ügyvéd legalább is hibás. Ilyenkor nagyon nagy ritkán akad olyan fél, aki legalább "annyit elismerne, hogy az ügyvéd minden lehetőt elkövetett a siker érdekében. Erről a jelenségről már sok filozófus elmélkedett és irt, de egyik se illusztrálta gyakorlati példákkal azt az álláspontját hogy az ügyvéd tudománya, lelkiismeretessége, buzgalma hány esetben tett már fontos szqlgálatokat. Ha a közönség ismerne ilyen eseteket, akkor legalább az intelligensebb emberek tartózkodnának attól, hogy lekicsinyeljék az ügyvédi működést. Azt még feltételezni sem szabad, hogy méltányolni is tudják az ügyvédi szolgálatokat. Egynéhány kirívó esettel akarom bizonyítani, hogy mennyire nincs igaza a közönségnek. Pár hónappal ezelőtt már meo:rt im,vhogyan vett ki a szó teljes értelmében a védőügyvédnek egy szerencsés gondolata egy egészen fiatal embert Bali Mihály kezei közül. Ezúttal azt akarom elbeszélni, hogy egy ügyvédi gondolat milyen óriási szolgálatot tett három embernek és az igazságnak. Az ügy még a mult század végéről való. Csanádmegye egyik községében a tanitó, K. Coeiestin egy szövetkezetet alapított. Igazgató lett a tanitó, főkönyvelő a másik tanitó, pénztárnok a harmadik tanitó. A kis pénzintézet egy ideig jól ment, az ügyek rendben folytak, az üzletrészesek igen szép osztalékot kaptak, de nemsokára az intézet mégis csődbe jutott. Természetesen jött a bünügyi vizsgálat. Megállapított hiány 20.000 torinl körül. Akkortájban. egy kis faluban ez óriási sok pénz. Hová lett ez a sok pénz? Ezt megáUapi'ani a könyvszakértők hivatása. A vizsgálóbíró a rengeteg sok köuyvet kiadja a három legnagyobb pénzintézet vezérigazgatóinak. Nagy munka vár a könyvszakértőKre. A rengeteg könyv elhelyezésére kibérelnek a kiskörúton kél szobát. Vesznek maguk mellé két bankhlvptalnokot segítségül. Egy év eltelte után beadják szakértői véleményüket. Tíagy és gondos munka, amelynek alapján az alügyész elkészítette a vádiratot. Vádolja pedig az alügyész a gyanúsítottakat 181Í rendbeli sikkasztással és ugyanennyi okirathamisitással. A vádlottak csak akkor neveztek meg védőket. K. Coeiestin védelmével néhai feledhetetlen jó dr Balassa Ármint bizla meg. A főkönyvelő és a pénztárnok bizalma bennem összpontosult. Nehéz ügy volt. Védőlársammal töboizben tárgyaltunk a dologban. A megbízásnak egyikünk sem őrült. A vádirat, amely a szakértői véleményre volt alapítva, kétségtelenül bebizonyítva látta sikkasztásodat és a könyvek hamisítását Az áttanulmányozott iratokból megállapítottuk, hogy a vádlottak mindig tagadásban voltak. Arra nézve azonban, hogy hová lett a hiány, semminemű' tel-! világosítást sem adott egyikük sem. Dr. Balassa kétségbe volt esve. <3 minden védencét mindig teljesen ártatlannak tartotta. Heteken át tépelődött ezen az ügyön. Egyszer azt indítványozta, hogy ellenőrizzük a szakértőket, nézzük meg mi is a könyveket. Elmentünk a Mars-térre. A bünjelkamrában megtaláltuk a könyveket. Rengeteg sok könyv volt. Az első két eljárásunk azzal telt el, hogy kikerestük azokat a könyveket, amelyekre szükségünk volt. Reménytelenül fogtunk a munkához. Elindultunk a vádirat sorrendje alapján. Az első vádpont 200 forint elsikkasztása. Szabó János az intézettől 1897 január hó 2-ik napján 200 forint kölcsönt vett fel. Adott róla egy váltót háromhavi lejárattal, a váltó tehát április hó 2-án járt le. A könyvszakértők megállapították, hogy a lejáratkor a pénz nem folyt be. Megállapították, hogy a váltó prolongálva nem lett, megállapították, hogy a váltó a lejárat után nem volt az intézet hirtokában. Ezen tényekből vonták le a szakértők azon következtetést, hogy a kölcsön vissza lett fizetve, a pénztárba az összeg nem folyt bc és ezen az alapba emelte az alügyész a sikkasztás vádját Megnéztük a könyveket és megállapítottuk, hogyi a szakértők ténymegállapításai igazak. Kétségbeesve néztünk egymásra. Ekkor a kővetkező kérdést intézte hozzám dr. Balassa védőtársam: Nem-e lehetséges az, hogy az adós már a lejárat előtt egy pár nappal fizette ki a váltót. Próbáljuk megnézni, feleltem ÍSn. Elővettük a pénztárkönyvet és nagy örömünkre azt találtuk a könyvben, hogy "Szabó János már őt nappal a lejárat előtt beváltotta a váltót? Próbáljuk megnézni, feleltem ín. el volt könyvelve, sikkasztásról tehát szó sem lehet a könyv nem lett meghamisítva. Nagy volt természetesen az örömünk. Ha a többi vádpontok is ilyen alaposak, a vádlottak fel lesznek mentve. Nem voltunk azután lusták és a könyvek alapján kiderítettük, hogji a többi vád is ilyen alaptalan. Közben életbe lepett az uj perrendtartás. Kifogásokat adtunk be. A tárgyaláson a fent mondottakat előterjesztettük. Az elnök meg. vizsgált jó egynéhány tételt. Megállapította igazunkat, a tanács elutasította a vádiratot, a* ügyész megnyugodott. A hiányzó pénz a védelem kimutatása szerint indokolatlanul osztalékodra ment el. íme egy példája annak, hogy minő nagy! szolgálatokat tesz néha egy ügyvéd a félnek* Persze az ilyen siker eléréséhez olyan pedáns, lelkiismeretes, tudós ügyvéd kell, mint amilyen dr. Balassa Ármin vo;. Áldott legyen emléke. Talmahal Sports Co. angol tennlszütöi reklámáron délmajjvarországi lerakatnál: GSiicksthal és Társa Csekonlcs ucca 3. S7 Ruroxéi „TAJMAHAt" húrból e» valódi angol bélhurból.