Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-02 / 74. szám

DfXMlr.TARíT'riZAí. 1936 április 2. PFYBI ANTAL készraha áruházában' Széchenyi tér 2, tavaszi ffeiölftő és ruhaujjdon• fc • • nam sások szenzációs olcsó árban szerezhefftK he! ,«, BWnBBWWBHBBWTIBBMMlWMIM^^BMMMWBBWMMB^WBMMMMII^MMW^WlWPTnBrB <11 rTTMTOWT^iT~iBfW"IIM"M"'<—Wi —III11 № Ulf III Uli H I Hl mi IP wi i» i n i •! ni« Angol 4Ti szabásán! Társadalmi forrongás ötven év előtt a betiltott zsur-fixek miatt Mikszáth Kálmán, Marinkich Mihály törvényszéki elnök és Kalmár István a mozgalom élén (A Délmagyar ország munkatársától.) Az árvízből származó intézkedések között szerepelt annakidején a szegedi bálák, mulatságok eltiltása is. -•A város hatóságának erkölcsi kötelessége minden zajosabb színezetű uigalmak betiltása, főt tudván azt, hogy ezen intézkedést a telteinket éber szemmel figyelő, könyöradományt nyújtó, közönség méltán el is várhatja.« N'em is volt semmi baj egész 1880 január 13-ig, amikor a kapitányi hivatalhoz följelentés érkezett Eszerint jánuár 9-én a Palánk Iskola accai Hungária szálló emeleti nyílt éttermében este 10 órától éjfél utáni 2 óráig tartó táncvigalom volt A rendőrség nyomban megidézte Juránovics Ferenc vendéglőst aki kérdőre vonatván, a kővetkezőket adta elő: — Az étterműl szolgáló helyiséget a város legelőkelőbb tagjaiból álló diszes társaságnak engedtem át a farsang minden péntek estélyére oly célból, hogy ott zet»e mellett társasvar-sora, vacsora ntán pedig — ha a társaság kedve ugy kivánja — táncmulatság is tartassék. Ilyen volt a kilencedik! alkalom is. Egyébként abban a hitben vagyok, hogy ez a mulatság zártkörű, a jelenlévők belépti dijat nem fizettek, arra külön rendőri engedély már csak azért sem szükséges, mert ezen mulatságok által a közönség nyugalma a Icgkevésbbé sincs háborítva. Toschler József főkapitány nyomban meghozta a határozatot, amely betiltja ezeket a mulatságokat. Hivatkozik az Indokolás a korlátozott záróráira, a világ szemére s a gyászoló szegediek ezreire, akikre nyomasztó hatást gyakorol a kivételesek szórakozása. Számos vendéglős és dalárda kért már eddig is engedélyt mulatságra, de egyik sem kapta meg. A királyi biztosság pedig elutasította a fclcbbezéseket. Végül hangsúlyozza a határozat, hogy ezek a farsangi esték igenis nyilvános táncvigalmak, mert nyílt vendéglő rendszeresen éltermül használt helyiségében folynak le. Az »intelligens« társaság, »/oar /««-éknek nevezvén szórakozását sérelmesnek és jogtalannak láHa a betiltást s három tagja által megfelebbezte a kapitányi végzést a tanácshoz. A felebbezők Marinkich Mihály törvényszéki elnök, Mikszáth Kálmán hírlapíró és Kalmár István ügyvéd voltak. Marinkich volt a szegedi törvényszék első elnöke, rendkívül népszerű férfiú. Mikszáth — az Mikszáth. Viszont Kalmár István csak a Pista becenéven emlegetett életművész, híres szinügyi bizottsági tag, közéleti férfi, — alig-alig van ma hozzá hasonló. A felebhezés mindenekelőtt az ellen tiltakozik, hogy itt táncvigalmakról van szó. — A főkapitány ur, úgymond, nem tudja vagy legalább nem akarja tudni, — noha személyesen tudomása van a való tényekről! — hogy ezen pénteki társas estélyek (jour fix) éppen azon célból alakíttattak Szeged város legelőkelőbb lakói által, mert köztudomásn dolog volt, hogy az idén itt nyilvános bálák és táncolást célzó mulatságok nem fognak tartatni és nem engedélyeztetnek. A jour fixek tehát a hozzánk még nem illő táncvigalmak hiányát nemesen, egyszerűen és akként kívánt pótolni, hogy hetenkint egy este társasvacsorára gyűltek össze s ott beszélgetés; játékok és zene hangjai mellett éjfélig eltöltik az időt: mintha csak egy • magánember házánál rendezett mulatság lenne az. Ha már most ilyen alkalommal a társaság ifjabb része egy kissé nagyobb kedvre pezsdül és egy órácskát eltáncol, ugy hisszük, hogy ezt >tánevtgalom«-nak nevezni nemcsak merész állítás, hanem egy kissé nevetséges is. Azzal végzik, hogy a betiltás nem tartozik a főkapitány ur hatásköréhez s az abba való beavatkozás helytelen és jogtalan. Látnivaló hogy nagyon sürgős volt az ftgy, mert akármennyi rekonstrukciós gondja volt a nagy fejetlenségben a tanácsnak, már két nap múlva (január 15-én) foglalkozott a kérdéssel. Elnök Veszelinovics Bazil h. polgármester volt, tanácsbéliek Csermelényi Iván, Szabados János és 7.nmbnrg Antal, a tanácsülés jegyzője dr. Tóth Pál aljegyző. A határozat azért érdekes, mert a Juránovics és Sonnleitner vendéglős-cég szóbeli feIcbbezését veszi alapul, a kapitányi betiltást jóváhagyja, »magától értetődőnek tartja, hogy ezen tilalom által a zártkörű társas estélyek zavartalan megtarthalása nem érintetik « Ellenben Mikszáthék irásM felebbezését igy intézi el a tanács: — Minthogy fölebbező urak a megtartott vizsgálatba bevonva nem lettek, sem reájuk a neheztelt határozat ki nem terjeszkedett — felebbezésük mellőztetik. A zsurtársaság három tagja erre január 18-án ujabb felebbezést adott be, most a közigazgatási bizottsághoz. (Mikszáth itt már — későbbi szokásához híven, — sem az i, sem az á betűre nem tesz pontot.vonást.) — A kérdéses halározat, mondják, eset formailag szól a vendéglős ellen, közvetve és lényegében azonban bennünk sérti meg ok nélkül a személyes, illetve cselekvési szabadságot ott ahol az semmiféle köz., vagy államtekintetet nem sért. Különös továbbá, hogy a kérdéses tanácsi határozat rendőri vizsgálatra hivatkozik, mikor pedig ilyes nem is volt, mert az iralok szerint is sem alantasabb rendőrközegek részéről hivatalos, sem magánosok részéről jelentés, illelve panasz nem tétetett és csakis állítva van a kapitányi jegyzőkönyv elején, hogy a f. hó 9-én tartott jour fix-vacsora miatt panasz tétetett volna. Fejtegeti megint a felebhezés a táncvigalom fogalmát aminek jellegét nem a helyiség, hanem a hirdetés, a meghívás, a tánc mint cél s az ide. vágó nagyobbszabásu előkészületek adják meg Itt pedig a táne egy udvari mellékhelyiségben tőrtént A vége a bomba. — »De különben e társaság I—5 előző pénteken tartott már Összejövetelt az előbb említett módon a llétválasztó vendéglőben, mely pedig a városháza tőszomszédsáqában van s részt vetlek tek. Tanács és kapitányság több tisztviselői is; — s addig nem tekintetett összejövetelünk nyilvános táncvigalomnak, csak most, amidőn más ven. déglőbe mentünk.« Ugvanaznap (mondom, hogy szörnyen sürgő* volt a dolog) a tanács átteszi a felebbezést a közigazgatási bizottsághoz, az viszont másnap (január 19-én) továbbitja a királyi biztossághoz, mivel »a fennforgó ügy nem egyesek között felmerült magán konkrét eset, hanem közhatósági intézkedés lévén, az 1876. évi VI. t-c. 58. §-a szerint a kózigazg».] tási bizottsághoz nem tartozik«. A királyi biztosság csak két napot késett, január1 21-én irja vissza, hogy itt a szervezeti szabályrendelet alapján történt közigazgatási intézkedés, csak tessék az ügyet harmadfokon bírálat alá venni. Most csakugyan várni kellett még pedig január 27-ig. mert addig nem ült össze a közigazgatási bizottság. A végzés egyébként visszautasltja a felel»bezést mert annak csak az esetben van helye, ha a másodfokú határozat eltér az elsőtől. JTogy micsoda óriási társadalmi esemény lehetett ez a dolog, az! ma már alig tudjuk megállapítani. Nyilván az az eset "állt elő, »amikor másról sem beszélnek«. A közigazgatási ülés sem folyhatott le simán, mert a vége azt mondja: *F.:en határozat efíen elnöklő főispán ar (Dáni Ferenc) förvfiny. adta jogánál fogva felebbezését jelentette ki. Isten tudja, hol ér véget, nem hoz-e ujabb át*, vizet, ha a felebbezők január 29-én beadványt nem intéznek a főispánhoz, megkérve, hogy »szíveskedjék bejelentett felebbezést visszavonni s ezáltal ezen ominózus ügyet végbefpjezéshez juttatni, miután mi nem kívánjuk ezt tovább folytatni«. Dáni Ferenc aztán hajlott is a szóra, a jour fix-ügy véget ért Két hónappal később, március 24-én, Szabados János, mint helyettes főkapitány ,előteljesítést tett a tanácsnak, hogy »miután a gyászév letelt s a körülmények többé-kevésbé, változtak, « nyilvános táncvigalmak betiltására vonatkozó hatósági intézkedés visszavonása ellen szembeszökő indok nem forog fenni. A tanács erre ki is mondta, hogy a tánevigalmakal nem kell korlátozni. Most már táncolhatott Mikszáth Kálmán társasága. -inrwinrir ~иЧГЪ^|Т>ТГУ>Г»ТГ1ГОТГ|П1~Г1>-| -п-^—• •••••• 300 firb leonfabfo 1930 fypusu MERKUR-kerékpár érkezeit Menden létexö keréJcpdr/ MUlmul. Megtekinthet«: DÉ&Y Géoáruház ~ Előnyös részleí,1zelés. 2 évi fAtdlltís. Hatjy favlió mtt§ctyf Magyar festőművészek állandó kiállítása Klauzál tér 2, szemben a Wagner-céggel. á1 legkiválóbb mesterek, állami aranyéremmel Kitüntetett művészek legsikerültebb alkotásai. Kiállító művészek gyönyörű festményei csodaszép kivitelben, többszáz komoly képekből álló választék. Vidéki viszonylatban páratlan. Hallatlan olcsó árak! A. legkényelmesebb fizetési feltételek. Kiállítva: »4 lványi Grtínwald pállilc Béla Hermann Cipót Fesssty Árpád Késdy Kovács Lássló Xombory Eávy Illés Benyovsszlcy Glatter Heuer Haray Aurél Olgyay s még cca 50 kiállító művész Pes^e Gésta Kacsián Ödön Neográáy Antal ésCásxló Beanussc Hitta I*orQe Gergely Cserna :Popp Emil Juszlcó Béla "Pri&oda, "Perlmutter és Zádor Irtván nagyszerű csoportosításban. a megvilágítás miatt megtekintés ajánlatos d.e.8-1-ig, d.u. 2-6-lg Szabad bemenet, véteEkényszer nélkül.