Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-17 / 87. szám

1930 április 17. l)f-l>MACiV ARORSZAO O n földmhrelési miniszter 150 ezer raesigő áüamsegéSyt és 250 ezer pengő kölcsönt folyósít a Dcrozsma—algyői főcsatorna kiépítéséhez Négyszázezer pengőről az Armentesitő Társulatnak kellene gondoskodni — A társulat nem togadja el & miniszter ajánlatát fA Dél magyaron zág munkatársa'61.) A földmivelésügyi miniszter szerdán délelőtt telefonon értesítette a polgármestert, hogy a Do. rozsma—algyői ármentesilési főgyűjtőcsatorna kiépítéséhez szárötvenezerpengős álla-nscgélyt utal ki és kétszázötvenezer pengő kedvezményes államkölcsön kiutalását engedélyezi, úgyhogy ez az összeg hét és félszázalékos kamatokkal tizenhat év alatt térítendő vissza. Mivel a tizenküenc kilométer hosszú csatorna kiépítése a költségvetés szerint körülbelül nyolcszálezer pengőbe kerül, a még hiányzó négyszázezer pengő fedezetéről az ármentesitő társulatnak kell gondoskodnia. Mint emlékezetes, ebben az ügyben két héttel ezelőtt küldöttséget vezetett a polgármester a kormány tagjaihoz, közöttük a földmivelésügyi miniszterhez is, aki előtt kifejtette, hogy a kérdéses csatorna kiépítése nemcsak helyi érdekeket szolgálna, hanem országos érdekeket is, ugy az ármentesítés, mint a munkanélküliség szempontjából. A csatorna, amely tulajdonképen a Szegedi Armentesitő Társulat negyvenezerho'das területén vonul végig. ezenkívül ármentesitene még mintegy háromszázezer katasztrális hold olyan területet is, amely nem tartozik az ármentesitő lársulat körzetéhez. A csatorna kiépítését a fontos vízvédelmi szempontokon kívül a Csongrádmegyében uralkodó nagyarányú munkanélküliség is sürgetően megindokolja, mert ennél a munkánál körülbelül ezer munkás juthatna bal hónapon keresztül kenyérkeresethez. Az ármentesitő társulat saját költségére a munkát nem végezheti el, mert a körzetébe tartozó földek tulajdonosai nagyobb hozzájárulási nem vállalhatnak. A földmivelésügyi miniszter a minisztertanács elé terjesztette ezt a kérelmet, amellyel később foglalkozott a pénz>ügyminiszter is és a földmivelésügyi miniszter szerdai telefonértesítése jelenli az elintézés módját. —• A Szegedi Armentesitő Társulat csütörtökön foglalkozik a földmivelésügyi miniszter értesítésével — mondotta a polgármester —, de előre megmondhatom, hogy a társulat közgyűlése a miniszter ajánlatát semmiesetre sem fogadhatja el, mert ez a biztos csődöt jelentené. Az árme«tesitő társulat területéhez tartozó földek minden egyes katasztrális holdjára jelenleg is már hat-hét pengő ármentesitéói járulék esik, ez pedig olyan nagy megterhelés, hogy növelésére gondolni sem lehet. Ha a miniszter által felajánlott százötvenezer pengő államsegélyen kivül igénybevennénk a kétszázötvenezerpengős államkölcsönt is, ami évente 18.750 pengő kamatterhet jelentene. a törlesztéssel együtt körülbelül huszonötezer pengőt, szükség lenne még külön rrgyszázezerpengős kölcsönre is, ami viszont évente negyvenezer pengő terhet, így összesen hatvanöt-hetvenezer pengő terhet jelentene. A holdankinli ármentesilési járulék tehát körülbelül két pengővel emelkedne. Ezt pedig az ármentesitő társulat közgyűlése semmiesetre sem szavazhatja meg. Ezért a közgyűlés valószínűleg ugy határoz, hogy ujabb /elicrjesztést intéz a főldmi elésügyi rri iszterhez és kéri. hogy az államsegélyt emelje föl legalább ötszázezer pengőre. Elmondotta még a polgármester, hogy maga a város ebben az ügyben csak néhány ezer hold földdel érdekelt, a többi föld magánbirtok. A városi földek ármentesitési járulékát pedig a bérlők fizetik a szerződés értelmében. A nagy föklbérhátraié^ok miatt az egyetemi kölcsön nagyrészét Nehézségek az esedékessé vált egye:omi számlán kifizetése kerül (A Délmagyarország munkatársától.) Klebelsberg kultuszminiszter szegedi Látogatásával kapcsolatban beszámolt már a Délmagyarország azokról a tárgyalásokról, amelyek a miniszter és a város között lefolytak az egyetemi építkezések ügyében. Mint utólag kiderült, a megbeszéléseken a már nyilvánosságra hozott dolgokon kivül más fontos megállapodások is történlek. A kultuszminiszter az államháztartás idei költségvetésének keretében már nem ulalhalfa ki azokat az összegeket, amelyeknek kifizetése az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban már régebben aktuálissá vált. Az uj állami költségvetési esztendő julius elsején kezdődik és tart 1931 junius harmincadikáig. Ebben az időben a kultuszminiszter az egyetemi építkezések céipira további hétszázezer pengőt utalványozhat ki. Mivel azonban ezt az összeget is csak később, a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában utalhatja ki, a kifizetések körül ismét komoly nehézségek, késedelmek keletkeznének. A szegedi iparosok, kereskedők és vállalkozók viszont már régóta sérelmezik, hogy iogos és megszolgált járandóságukat csak nagy késedelem után kaphatják meg, ami súlyos kamatveszteséget jelent számukra, de a forgótőke hiánya képtelenné teszi őket az ujab'i munkavállalásokra. A kultuszminiszter kívánságára a polgármester kötelezettséget vállalt arra, Ingy a város által megajánlott egyetemi hozzájárulás második rés V téből még ezen a héten ötszázezer pengőt befizet az egyetemi építkezések pénztárába azzal a feltétellel, hogy ebből az összegből elsősorban a szegedi vá'l'ilkozók számláit kell kiegyenlíteni. Ezen az ötszázezer pengőn kivül rövidesen átutal a város még négyszázezer pengőt az egyetem pénztá-ába, majd soronkivül kifizeti a hozzájárulás második részletéből fennmaradó kilencszázezer pengőt is. hogy a munkálatok körül fennakadás ne legyen a pénzhiány miatt A polgármester ezzel a kötelezettséggel súlyos probléma megoldását vállalta magára Az egyr'eml hozzájárulás céljaira fölvett külföldi kölcsönt a város annakidején a szegedi pénzintézetekben helyezte el, hogy a kamatokat megtakaríthassa mind addig, amig csak esedékessé nem válik a hozzájárulás befizetése. A pénzintézetekben elhelyezett betétek azonban nem maradtak sértetlenek, msrt a város apródonkint igénybevelte azokat, hogy a főpénztár fizetőképességét biztosithassa. A városi jövedelmek, az adók, a foldbérek ugyanis igen I Húsvéti nagy nő p vasar 329 I fCralttelr&él | s^SÍSn^ér 2. síSS*. MérsékeSS árak,? ? Húsvétra a légiód nevelteid műsor! B&ssfer ICeaiom pazar vlgJAtéko, a Buta ember szerencséje szombat, vasárnap Bel -Aro»! Mor! nehezen folytak be az utóbbi időben. A város kinn* lévőségei annyira leiszaporodtak, hogy ma már meghaladják a kétmillió pengőt. Ebből a kétmillió pengőből körülbelül ötszázezer pengő végérvényesen elveszett pénznek tekinthető. A földbérbuza árának visszaesése következtében a várost ugyani« százhatvanezer pengő effektív kár érte, a földbérek revíziója mintegy száznegyvenezer pangóvet csökkentette a költségvetésben előirányzott bevételeket, körülbelül ugyanennyivel károsodott « város az Országos Földbirtokrendező Biróság ítélete következtében, amely a legjobb városi földek bérét leszállította. De tekintélyes összeg veszett el a hátn ralékos fóldbérek leirása miatt is, mert sok bérlő, aki nem tudott fizetni, visszaadta bérletét, bértartozása pedig a város szempontjából behajthatatlanná vált, mert a földjétől megvált bérlőknek rendszerint nem volt végrehajtható vagyonuk sem. Az egyetemi hozzájárulásra szánt pénz tehát csak papíron van meg, a valóságban alig van belőle már valami. A városnak ezért kölcsönt kell felvennie, hogy az esedékes részleteket befizethess se az egyetemi építkezések pénztárába. Ez pedig a mai viszonyok között meglehetősen kellemetlen kötelezettséget jelent A polgármester azért a miniszter kívánságára még más hasonló kötelezettségeket is a városra vállalt Mint ismeretes, a Leszámolópalota auditóriumainak felépítése, valamint az épület belső átalakítása és berendezése négyszázezer pengőb« kerül. Ezt az összeget a kultuszminiszter magára vállalta, de csak talán egy év múlva fizethetné ki. Mivel pedig a munka sürgős, hogy az egyetemi intézetek által, lefoglalt épületek, közöttük az állami gimnázium épülete, a Szentgyörgy-iskola, a Felsőipariskola épülete, végre ebben az évben felszabaduljanak. A polgármester megígérte a kuW tuszminiszternek, hogy a város előlegezni fogja ezt a négyszázezer pengőt ugy, hogy kölcsönt vesz fel a kultusztárca terhére. 6500 é!e miszeres csomagot és 25 vagon burgonyát osztanak ki húsvétkor Budapest szegényeinek Budapest, április 16. Vass József népjóléti miniszter közölte a főváros vezetőivel, hogy a kormány a húsvéti ünnepekre való tekintettel 65M éíe'm'szcres csomagot és 25 vagon burgonyát ősit szét a főváros szegényei között. Az 5—6 kilogramos élelmiszer csomagok lisztet, cukrot, stb., tartalmaznak^ a burgonya pedig 25 kilós adagokban kerü'- kiosztásra. A miniszter felkérte a főváros vezetőit, hogy tegyenek meg minden Intézkedést, hogy az adományok sürgősen, még az ünnepek alatt szétoszthatók legyenek. Egy párisi templomban megmérgezte magát egy leány Páris, április 16. Két héten belül már a harmadik öngyilkosság történt a párisi templomban. Szerdán reggel a St. Trinité székesegyház főoltára előtt egy fiatal leány megmérgezte magát. A fiata! leány, Paulette de Cadauar, kerülni akarta a feltűnést és a lármás revolver helyett a mérget választotta. Letérdelt a főoltár elé, néhány percig imádkozott, majd egy üvegcsét vett elő s felhajtotta annak tartalmát. A méreg azonnal hatott és a leány szörnyű fájdalmában sikoltozni kezdett A templomban imádkozó hivők között pánik támadt. Az életunt leányt kórházba vitték, ahol a halállal vivódik. öngyilkosságát szerelmi bánatában követte eL Eső!, zivatart jósolnak A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánkban a -nap £oIyamán is voltak, főleg a Dunántúl^ kisebb-nagyobb esők, helyenként zivatarral, Budapcsiea aprószemü Jéggel. A hőmérséklet a nyugati megyékben 10—12 fokig, az ország közepén 16 fokig, az Alföldön 18 fokig emelkedett. Prognózis: Egyelőre még enyhe idő várható, sokhelyütt esővel, zivatarral.