Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-13 / 84. szám

6 DfT,M<0V4HnRSZ<ß 1330 április 13. BUTOR legfőbb w legszebb legolcsóbb Singer László butorgyárosnál Címre figyelni! Feketesas u. 15. Részletfizetésre készpénzárban. 49 Szobafestést, mázolást homlokzatfestést meglepő olcsó áron készít Cvllífiul ác CvakA Dugonics tér 11. szAm. Teleion Í-07. Mllasy* BS MaDO Kálvin tér 2 (Ret.-palota). Tel. ©-89. asztalos, Boóth Jánosné paplankészit5, Wag­ner-cég ágyhuzatok, Szőllősi Sándor asztalos, Dóczi 'Sándor fotellágy, kárpitos, Spitzer Sán­dor asztalos, Kiss Lajos asztalos, Szalma Já­nos asztalos, Maycr János asztalos, Wolgárd Rezső asztalos, Jároli Géza kárpilos, Dobay Péter asztalos, Machnik Gyula kárpitos, ller­czog Samu asztalos, vitéz Süvegh Dezső kár­pilos. Díszterem közepén: Kelemen Márton rádió, gramofon, irógép, Wirth és Rengey irodabe­rendezés, Piroska kézimunkaszalon, Steiner Józsefné ernyő, fűző, Joó András otlom.ín, Kulai József állólámpa, Liptay Béla asztalkák, Török Béla Rzalongarnitura, Engel Izidor zon­gora és pianinó, Elefánt Jakab diványpárna­szék. A díszterem fülkéit és a páholyok díszterem felé cső részeit Fischer Izsó kézimunkaáru­házának függönyei, ágylerilői, diszpárnái és n Piroska-szalon teritői, valamint a Rosncr­cég csillárjai diszilik. Emeleti előcsarnok: Léb Mózes bádogos, Wolf Ármin bádogáru, ifj. Richweisz János játékáru, Hungária bútorgyár, Lindner Mór cukorkák, Privinszki József mérlegek, Zsol­dos János, Beller Sándor, ifj. Bcller István késesek, Dobra Domonkos bádogos, Richweisz János vasáru, Fejős Ferenc tűzhelyek. Páholyok: Vörös József vasbutor, Arcus haj­litolt bútorgyár rt. székek, Schwarcz Testvé­rek konyhaberendezés, Bali Rudolf és Szánló Lukács kosáráruk, Schwarcz Mór bádogos. Emeleti 1. szoba: fólh István képkeretek. Léderer és Tószegi kályhák, Brunner János nyerges, Rosner József villamosfelszerelés, Visky Dániel futball-labdák. II. szoba: Gyertyás István rádiófelszerelés, Gábor Endre szőnyegek, Borbclv József börön­dősáru, Poór Sándor tükrök, Paulusz Jenő keztyük. ///. szoba: Tuksa Pál, Kriska Péter papu­csok, Gyapjas József, Karácsonyi Sándor és Táborosi József cipészek, Cseszkó Máté ma­jolika. IVAN, vagy mit irnék meg, ha időm volna regényt irni Irta: Tonelli Sándor. ... ^ . in. Megoldhatatlan kérdések nincsenek és két hét múlva Iván és a francia egy felfedező, tudományos vagy ha ugy tetszik, geográfiái expedíciónak vol. tak a tagjai. Az eset ugy történt, hogy az özönvíz leapadá­sával megérkezett Pcak Hillbe Mr. J. Kingsford, a sydneyi kormány fő-geografusa, azzal a megbí­zással, hogy expedíciót szervezzen és azzal men­jen végig a Bogán és Darling folyókon és ké­szítsen pontos térképfelvételeket ezekről a vizek­ről. Iván és a francia, akik nem tartózlak az aranyásók közé, multjuknál fogva pedig értettek valamit a térképezéshez, kapva kaptak az ulkal­roon és nemsokára uton voltak Ausztrália bel­seje felé. Ha útleírást irnék és nem regényvázlatot, azok alapján, amiket Iván nekem a pozsonyi szálloda szobájában elmesélt, a magain 'fantáziájával is kiegészítve, bizonyára igen érdekes és változatos dolgokat tudnék megírni a karavánt kisérő dingok­ról, a kenguru-vadászatokról, a tábort megtámadó patkányokról, a kiszáradt agyag repedéseiben szin­te észrevétlenül elrejtőző kígyókról, majd a hajóz­ható Darlingon tett több hebs tutaj-hajózásról. I>e hát nem ez a célom. Még a benszülöttekkel vivott háborúskodást sem mesélem cl, ahonnét Iván sebforradásalnak egy része származott. Egy megjegyzésére azonban olyan élénken visszaemlé­kezem, hogy azt nem hnllgalhálom 'el: — Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az ilycr. kul­turálatlan viszonyok között utazó embernek a mérges kigyó, vagy a bennszülöttek nyüa a leg­nagyobb ellensége. A legrémescbb ellenség a tö­mérdek hangya és mindenféle egyéb rovar. Még uia is borzalommal gondolok vissza, hogy meny­nyit szenvedtem a szúnyogoktól, mikor sebesülten feküdtem a tulajunkra épített sátor alatt... Szó ami szó, Iván igy ismerte meg a legtöbb európainál, sőt ausztráliainál alaposabban Uj-Dél­Wules, Vidoría és Dél-Ausztrália tekintélyes részét­Sebeiből még lábadozva jutott el Adelaideba c* onnét az akkor már nagyvárossá fejlődött Mel­bournebe, ahol érzékeny bucsut vett a franciától, aki a világnak valamelyik niás tájéka felé indult szerencsét próbálni. Melbourncben Ivánt egy némettel hozta össze a sors, aki az egyik legtekintélyesebb berlini vil­lamossági gyárnak volt az utazója. A német izzó­lámpákat jött eladni Ausztráliába és képviselőt keresett vállalata rőszére. Iván, aki ismerte az ötödik földrészt, tökéletesen tudott angolul és né­metül, nagyon megfelelt neki. "Néhány hét múlva Auslralian Lighlinrj Co. Ltd. néven be volt je­gyezve az uj cég és Iván volt a német izzólámpa­vállalat teljhatalmú ausztráliai képviselője. Megint hozzászokott a civilizált élethez, a nagyvárosi szál­lodákhoz, komoly üzletemberekkel való érintke­zéshez, 'Melbourúeben megvolt a rendes klubja, ahol kalandos múltja még némi megkülönbözte­tett tiszteletet is biztosított neki, egyszóval azon az uton volt, hogy komoly és mindenki által respektált kereskedő legyen belőle. Otthon a ro­konsága a hazaérkező levelekből örömmel vett tudomást sorsának megváltozásáról. Ha minden sikerül, néhány "esztendő múlva Iván bizonnyal mint gazdag ember fog hazatérni. De vannak emberek, akik vagy nem tudnak a biztos és nyugodt életbe beletörődni, vagy a végzet hajtja őket az ismeretlen messzeségek felé. Tudni akarják, hogy mi van tul a hullámzó ten­geren, vagy a kéklő hegyek oromzatán. Iván is ezek közé tartozott. Másfél esztendei nyugodt pol­gári élet után ismét magával ragadta a vándorösz­tön, ezúttal az óceán felé. Egy uj-pommerániai német ültetvényes, aki megjárta a Tonga-szígete­ket is, a titokzatosság leple alatt elmesélte Ivánnak, akihez éppen az'ért volt bizalma, mert egy német vállalatnak volt képviselője,, hogy a szigetcsoport atolljainak tiszta vizében csodálatosan szép gyöngy­kagyló telepeket fedeztek lei. Néhány minLfdarabot meg is mutatóit, melyeket "]ó áron lehetett érté­kesíteni a melbournei legelőkelőbb ékszerészek­nél. Iván nem volt az az en.'^r, akit sokáig kellett rábeszélni. A berlini nemetekkel becsft­Ietesen lebonyolította az üzleteit, — táviratokra annyit költött két hét alatt, mint más ember egész életében, — más képviselőt állított maga helyett és barátjával együtt nekiindult a Tonga­szigeteknek. Egész pénzyket belefektették egy kis hajóba, arra személyzetet és kínai munkásokat, szerződtettek, akik azt álütották, hogy Kanton környékén megtanulták a gyöngyhalászat mester­ségét és dagadó vitorlákkal indultak neki a Déli tenger szigetvilágának. Magától értetődőleg a vállalkozás nem sikerült Csak kagylót találtak, de gyöngyöt nem, ellenben tömérdek nélkülözést kellelt kiálianiok. Poshadt vízen és romlott ételeken éltek, az emberek kö­zött valami kiütéses, ragályos betegség kezdeti pusztítani, a kínaiak lázadoztak, ugy hogy revolver­rel kellett őket engedelmességre szorítani; több hónapi keserves kínlódás után nem maradt más választásuk, minthogy visszafordítsák hajójukat Ausztráliának. Hajójukat a kapitány a legközelebb eső nagy kikötőváros, Brisbane felé irányította. Kedvező széllel jó haladt az ut Tizenöt napi vitorlázás után a kapitány /elentette, hogy másnap megérkeznek Brisbanebe. A megérkezés örömére, abban a biztos tudatban, hogy vgget érnek a szen­vedések, a hajó fehér személyzete utolsó este nagy örömünnepet rendezett. A legénység elfo­gyasztotta mindazt a brandyt és whiskyt, ami az expedicíóból megmaradt. Erre természetesen az eredmény sem maradt el. A kormányos megfeled­kezett a köteles éberségről és nekivitte a hajót, Ivánnak és társának egyetlen vagyonát, a hírhedt queenslandi riffeknek. A fehérek a mentőcsónak­ban megmenekültek, a kinaiak egy része patkányok módjára belepusztult a tengerbe, a többit a ki­kötő mentöhajója egyenkint szedte össze deszka­darabokról és az úszkáló hajóroncsokról. (Folytatjuk.) Szemtlveqeket olcsón javít Kovács i. Nándor kOrul 32. sz&m. m Villany X Villany motorok jani Andrásnál részletre. 179 Kálvin íéf 2. 8Z. Díszes ffiggönyCarniSOk és kézimunkakeretezés, festmények, szent­képek, kegyszerek legolcsóbb bevásárlási forrása Kárpáíi Répsxalon Klauzál tér és Oroszlán ucca sarok. Telefon 22—27. A. B. C. bevásárlási hely. 400 Visszatértek a régi |ó idők mert BRAZAY sósborszesz kapható mindenütt, a Régi jó kipróbált minőségben, a gyár minden -ldozatot meghoz a fogyasztóközönség érde­kében, mieíött Zárna, siessen kereskedőjéhez Adjon alkalmat, hogy meggyőzze jó hatásáról és a Young tervet is elfelejti. Brázay Kálmán vegyészeti gyár rl. Budapest. Szeged és vidóke képviselete Maltlnszky Pál és Fiai Szeged, Római körút 23. — Telefon 11—73. 312 Miért nem használ tiszta benzint? — Olcsóbb mint a Motalkó! 307 Felvehető a Hazai Kőolajipar Rt. szegedi képviselet kútjánál: Horváth Mihály u. 7. Képviselet: Bercsényi u. 10«

Next

/
Oldalképek
Tartalom