Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-12 / 83. szám

1930 április 12. OftT.M * nv * 3 ii ff Ráuntam már a házikeselésre mondja Somogyi polgármester A polgármester a botrányok miatt komolyan foglalkozik a színház házikezeléses rendszerének megszüntetésével (A Délmagyarország munkatársától.) A szinház körül támadt kavarodás hullámai még mindig nem simultak el, sőt egyre ujabb és ujabb fejleményei keletkeznek. Pénteken délben Tolnag Andor jelent meg a polgármesternél, akinek bemutatta azt a levelet, amit Kürthy Györgytől kapott. Ebben a levélben Kürthy arra kéri fel Tolnayt, hogy közölje az illetékesekkel, hogy mindazok ellen, akik rágalmakat terjesztenek róla, megteszi a bűnvádi feljelentést, abban az esetben pedig, ha az illetők tagjai a szinészegyesületnek, az egyesületnél fegyelmi följelentést is tesz. A polgármestert vis/ont arra kéri, hogy mia'án a szinház városi intézmény és a kérdéses rágalmak a szinház jóhirét is veszélyeztetik érdekeit pedig mélyen sértik, szintén tegye meg a szükséges intézkedéseket. A Délmagyarország munkatársa arról értesült, hogy a polgármester, éppen az állandósult botrányok miatt, komolyan foglalkozik a házikezelés megszüntetésének gondolatával és azt tervezi, hogy már az uj szezonra is vállalkozó igazgatónak adja ki a színházat, ebből a célból pedig országos pályázatot ír ki. A polgármester ezzel kapcsolatban a következőket mondotta érdeklődésünkre: — Az igazat bevallva, én is ráuntam már a házikezelésre és bizony szívesen adnám oda a színházat egy megfelelő vállalkozó-igazgatónak. A helyzet azonban az, hogy a közgyűlés a házikezelés további egy esztendőre való fentartását határozta el, engem utasított az igazgatói pályázat kiírására, a kisgyűlés pedig a pályázat alapján Kürthy Györgyöt választotta meg színigazgatóvá. Bár Kürthy kezében aláirt szerződés még nincsen, de a kisgyűlés határozata szóbeli szerződésnek számit, amely bizonyos jogokat jelent számára. Kürthynek joga van arra. hogy szeptember elsejétől kezdve, mint a szinház igazgatója, havi nyolcszáz pengő fizetést követeljen a várostól. A házi kezelés rendszerének azonnali megszüntetése tehát lehetetlen, részint a közgyűlés kinyilvánított akarata, részint Kürthy jogai miatt. Tolnay Andoi egyébként, aki Kürthy megbízásából szerződési ajánlattételre szólította fel több kartársát, elmondotta, hogy megállapodás jött létre eddig Berezeg Vilmossal, Egyd Lenkével, Uti Gjzával, Aj tag K. Andorral, Ve. szely Pállal, Arany Józseffel és Szilágyi Aladárral, akik jelenlegi fizetésükkel szerződhetnek le a jövő szezonra. Kürthy mással senkivel sem állapodott még meg. A szegedi Ítélőtábla helybenhagyta Krejcsi József grófi intéző egyévi fogházbüntetését Feleségét felmentették — Nem vezetett eredményre a lefolytatott bizonyítás kiegészítési eljárás (A DéJro agyarország munkatársától) A szegődi Ítélőtábla Kovács-tanácsa pénteken foglalkozott újra a hétrendbeli nemzetgyalázással és háromrendbeli kormányzósértés vétségével vádolt Krejcsi József füzesgyarmati grófi intéző bünpörével. Az uradalmi intéző, aki cseh állampolgár, Füzesgyarmaton gróf Blankenstetn Pál uradalmában állott alkalmazásban 31 esztendőn keresztül. 1929. elején bűnvádi eljárás indult meg ellene, felesége és Szilágyi Józsefné uradalmi cseléd ellen. A vád szerint Krejcsi 1928. folyamán több alkalommal szidalmazó és kormányzósértő kifejezéseket tett — Ugy gyűlölöm a magyarokat — mondotta —, hogy valamennyit, a csecszopóig ki szeretném irtani ... Utálom a magyar embert... Nekem itt senki se parancsol, az én gazdám Masaryk, a cseh j köztársaság elnöke... A kormányzóról három izben mondott reprodukálhatatlan kifejezéseket Feleségét egy rendbeli nemzetgvalázással vádolta meg az ügyészség, mert egy alkalommal ezt mondotta volna: »Ezek a magyarok mind kommunisták, a fene egye meg őket.« A harmadik vádlott, Szilágyi Józsefné ellen, kormányzósértés miatt emeltek vádat A szegedi törvényszék Vfld-tanácsa a mutt év októberében tárgyalta a nemzetgyalázási pört Füzesgyarmaton. A bíróság mintegy 80 tanút hallgatott ki. Krejcsi a tárgyalás során tagadta, hogy akár a nemzetgyalázó, akár « kormányzósértő kifejezéseket megtette volna. Az egész bünpőrt egy ellene indított hajszának tulajdonította, amelynek megindítója és mozgatója Ulrich József uradalmi főintéző, aki neki régi és ádáz ellensége. Az uradalom cselédsége sem szimpatizált vele, de azt annak tulajdonítja, hogy bizalmasa volt a grófnak, aki a kényes személyi ügyek elintézésével mindig őt bízta meg. <3 mondott fel a munkásoknak, neki kellett leszidni a cselédsége^ kémkedni utánuk — természetes, hogy személye nem volt szimpatikus. Védelmére előadta, hogy gyermekeit magyar szellemben nevelte, magyar iskolákba járatta. A tanúvallomások legnagyobbrészt terhelöek voltak Krejcsire. Rendes, rendszerető embernek ismerték, aki azonban gyakran ragadtatta el magát kíméletlenségekre. Többen vallották, hogy az intéző kifejezetten cseh érzelmű volt, gyakran kifakadt a magyarok ellen és ilyen alkalmakkor megtette a gyalázkodó kifejezéseket. A törvényszék bűnösnek mondotta ki mind a három vádlottat és Krejcsi Józsefet egyévi fogházra, feleségét 200 pengő pénzbüntetésre iCétltft. Szilágyi Józsefné kétheti fogházbüntetést kapott A bejelentett felebbezések folytán az ítélőtábla februárban tárgyalta első izben a Krejcsi-űgyet. A tárgyalás során ugy a vád, mint a védelem^ я bizonyítás kiegészítésére tett indítványt. A védelem azt kívánta bizonyítani, hogy Krejcsi József magyar érzelmű volt és hogy az egész pör egy ellene indított hajsza, melynek főirányitója Ulrich József volt. A védő szerint a tanuk haragos viszonyban voltak az intézővel és másokat is rávettek hamis tanulásra. Az ügyész ezzel szemben arra jelentett be tanukat, hogy Krejcsiné 80 pengőt ígért a törvényszéki tárgyalás előtt egy-egy mentő vallomásért Az ítélőtábla helyt adott a bizonyítás kiegészítésnek és ezek lefolytatásával dr. Iloránszfcy Miklós táblabírót bizta meg. Dr. Horánszky három napon keresztül tartózkodott Füzesgyarmaton és ez alatt az idő alatt mintegy 23 tanút hallgatott ki. Péntekre tűzte ki az Ítélőtábla a pör folytatólagos tárgyalását. A három vádlott közül egyedül Krejcsi József jelont meg fegyőr kíséretében- Felesége már nem tartózkodik Magyarországon, őt még a mult év végén Csehországba loloncolták A tárgyalás megnyitása után az előadó biró ismertette a kihallgatott tanuk vallomásait. A vallomásokból kiderült, hogy a bizonyítás kiegészítési eljárás pozitív eredményre nem vezetett Nem sikerült igazolni, hogy Krejcsi szobájában Horthy képét tartotta volna, az sem nyert beigazolás^ hogy a vádlott lányai nemzeti szinű kokárdával jártak volna, de az sem volt megállapítható, hogy hamis tanuzás történt volna. Ezek után került sor a vádbeszédre. Dr. Tompa Gyula ügyész mindhárom vádlott szigorú megbüntetését kérte. Dr. Burger védő felmentést kért Szerinte nemcsak Krejcsi sorsáról van itt szó, hanem arról is, hogy az aggályos bizonyítékok kikűszöböltessenek az igazságszolgáltatásból. Ezután azt hangoztatta, hogy a terhelő tanuk mind érdekeltek. A bíróság hosszas tanácskozás otán hozott ítéletet. Eszerint Krejcsi a kormányzósértés vétségében amnesztiában részesült, nemzetgyalázás vétsége miatt öt vádpontban mondották ki bűnösnek és ezért helybenhagyták a törvényszék által fel szabott egvév| fogházbüntetést. Ebből kitöltöttnek vett a tábla 10 hónapot. Krejcsi Józsefnél ellenbea az ellene emelt vád alól felmentette a bíróság, mert bűnösségét nem látta beigazoltnak. Szilágyi Józsefné büntetését helybrahagybi a tábla. A tábla szerint a lefolytatott bizonyítás kiegészítési eljáI т ' // / ...HU/VÉTRA VÁSÁROLJON CIPÓT Ё VEDJEGGVEL IV, Kecskeméti u. 19. VILErzséber krh36. JV.Kossuhh L.u.2. VI.Andrdssg-úf- 37. Szeged: Kárasz u.&