Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-11 / 82. szám

SZEGED, üzerketzlötéq: Somogyi ucco 22. L cm. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kOlcsOnkOnrWAr és fegylroda Aradi uecsa 8. Telefon: 306. - Nyomda • Löw Upói ucco 19. Telefon s 16-3-4. TAvlraM és levélcím i DélmagyatonzAg Szeged. Péntek, 1930 áprUIs 11 Ara iö fillér VI. évfolyam, S2. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2© Vidéken és Budapesten 3-ttO, kUlföldttn ©-40 pengd. •»- Egyes iz«m éra hélk»s< nap 16, vn»ftr- és Ünnepnap St4 >111. Hl»« detéseic felvétele tarifa arcrlnt Megje­lenik hélM Kivételével naponta reggel A szovjet válsága Tizenkét esztendő óta az Oroszországból ér­kező hirek nagyon furcsák és ellenőrizhetet­lenek. Volt egy periódus, mikor Európa úgy­szólván pillanatról-piilanatra várta a szovjet összeomlását. Denikin, Kolcsak és Wrangel idején fehér tüzgyürü szoritotta össze a Moszkva körüli vörös magot; nem hivatalosan Anglia és Amerika támogatták az ellenforra­dalmi hadseregeket; Szibéria keleti részét a keleti nagyhatalom, Japán szállotta meg; az­után mindezek a restaurációs kisérletek ered­ménytelenül szerteporlottak. Jött a második periódus 1923 után, mikor irtózatos éhinség söpört végig Oroszországon. Fantasztikus méretű, a háború legszörnyűbb napjait is megcsúfoló pusztulása volt em­bernek és jószágnak. A városokban az ipari termelés megállt, a vidék pedig visszatért a középkort is megelőző primitív cserekeres­kedés állapotához. Vasért és ruháért adott élelmiszert és gabonát Ugy látszott, hogy a gazdasági leheletlenül és lesz a szovjet hatal­mának megölő betűje. Amennyire meg lehet itélni, a Lenin által kezdeményezett aj gazdasági politika, a »Nep.c volt az, amely ebből a válságból kimentette a szovjetet A vörös gondolat cárja egy merész elhatározással kirúgta maga alól a kollekti­vizmus elvi alapját, szabaddá tette a paraszt­gazdálkodást, a kisipart és kiskereskedelmet, az adásvételre alapitott áruforgalmat s csak a nagy gyári és közüzemeket tartotta meg állami kezelésben. A kommunizmus eltolódott az államkapitalizmus irányában. A nyugati államok üzlet reményében egymásután siet­tek kereskedelmi szerződéseket kötni Moszkvá­val. A jelek arra utaltak, hogy az orosz for­radalom eljutott a lehiggadás állapotába. A forradalmi szakértők Thernudor havának kö­zeli eljövetelét jósolták. A forradalmi hullámhegyek és hullámvöl­gyek e váltakozása után, amelyekhez még Le­nin halálát és a Trotzkij személye körül ki­tört válságot is hozzá lehet számítani, a szov­jet ismét fennállásának kritikus időszakához jutott el. Ez a kri' ikus időszak azonban ncgyon jellemző módon bizonyítja, hogy mindannak a koncessziónak, amelyet Leninék a »Nep.« idejében a. magángazdaság irányában teltek, csak a kényszerűség volt a szülője és igazá­ban a szovjet központi tanácsának esze ágá­ban sem volt, hogy ezeket az engedményeket állandósítsa. Gsak az időt és alkalmat várta, hogy visszatérjen a magántulajdon tökéletes megszüntetésének politikájához. Negyvenmillió paraszt él Oroszországban és legalább százmillió azoknak száma, akik mint családtagok és hozzátartozói: a földben talál­ják megélhetésük egyetlen alapját. Ahogy egy szellemes angol megfigyelő mondta, ez a száz­milliós tömeg tette lehetővé a bolsevizmust és fogja lehetetlenné tenni a kommunizmust. A jobbágy, a kisparaszt örült a bolsevistaforra­dalomnak, amikor feloszthatta az urak birto­kát, dc ugyanaz a volt jobbágy és kisparaszt gyűlöli a kommunizmust, amely most már el­érkezettnek látja az időt, hogy köztulajdonba vegye a földeket. Ezen folyik most a harc. Egyik oldalon áll a szovjet, másik oldalon az orosz parasztság mozdulatlan, széles, misz­tikus tömege. A szovjet azt mondja, hogy a föld semmiféle formában magántulajdon tárgya nem lehet. Ha megszűnt a nagybirtok, mea kell szűnni a kisbirtoknak is. Minden föld az államé, amely az egész főidet központilag kidolgozott birtok- és üzemterv szerint üzemi egységekben egyesiti és munkáltatja meg. Mindenki, aki eddig a földből élt, az állami gabonatermelő üzemek valamelyikének lesz az alkalmazottja, önállósága megszűnik, nem adhat, nem vehet, köteles beilleszkedni a nagy, központilag igaz­gatott gépezetbe. A paraszt minderre nem felel; a paraszt hallgat és semmit se csinál. Itt-ott lázong, agyonveri a szocializáló biztosokat de ez csak kivétel. Az orosz paraszt évszázadok óta pasz­sziv és passzivitásában van minden ereje. Az erőpróba most is a passzivitás körül fo­lyik. Nem volt őszi munka és a tavaszi munka nem indult meg. Szörnyű némaság zug az orosz földek felett. Egy ország éhhalálra itéli önmagát. Oly szörnyű ez a némaság, hogy Moszkva ís meghökkent egy pillanatra. To­vábbi intézkedésig megengedte, hogy eddig birt földjén mindenki tovább gazdálkodhassál Kell a tavaszi vetés és kell a paraszt munkája, hogy kenyere legyen a városnak, amely nem tud megélni se kényszerből, se rendeletekből, se üzemtervekből, se pedig aszfalton termelt gabonából. Az idei esztendő válságosabb lesz Orosz­országban, mint volt az ellenforradalmak és a gazdasági összeomlások ideje. A szovjettel szembekerült a paraszt, akit eddig mindenki legyűrt ideig-óráig, de aki mindenkit kibirt: tatár uralmat földesúri jármot, cári zsarnok­ságot és idegen inváziót egyaránt Most áll a harc és folyik a mérkőzés, ki lesz az erősebb, a teroriákat véres kényszerítő eszközökkel végrehajtó szovjet vagy a földjéhez ragasz­kodó parasztnak tömegében rejlő, néma ereje. Anglia, Amerika és Japán megegyezéséi a leszerelési konferencián az alsóház tüntető ünneplése közben jelentette be MacDonald Elsőnek Baldwin, a konzervatív párt rezére fejezte kt legmelegebb elismeréséi MacDonaidnak — Megegyezés készül Anglia, Franciaország és Olaszország közöli is és Olaszország is csatlakozni fog. A konferencia lezárása után Anglia Francia­országgal és Olaszországgal is folytatni fogja a tárgyalásokat, hogy az Amerikával és a Ja­pánnal kötött egyezményhez hasonló megálla­podásokat hozzanak létre Franciaországgal és Olaszországgal. A bejelentés után Baldwin volt miniszter­elnök, a konzervatív párt vezére emelkedett szólásra és a legmelegebb elismerését fejezte ki MacDonaidnak, a konferencián elért ered­ményért. Azután sir Herbert Sámuel, a libe­rálisok nevében fejezte ki szerencsekivánatait, majd az egész alsóház a legmelegebben anno­pelte MacDonaldot. London, ápriljs 10. Az angol, amerikai és japán delegátusok megegyeztek abban, hogy az emiitett hatalmak mindegyike egy-egy le­szerelésre esedékes csatahajót különleges ren­deltetésű hajóként megtarthat. Ezenkívül Ja­pán három ugyancsak leszerelendő könnyű­cirkálót használhat iskolahajó képen. Hiva­talos jelentést is adtak ki, mely szerint Anglia, Amerika és Japán már megegyeztek az ösz­szes kérdésekben s igy többé semmi sem áll útjában a három hatalom közti szerződésnek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.1 Londonból jelentik: MacDonald miniszterelnök az alsóház csülörtöki ülésén jelentést tett a flottaleszerelési konferencián Anglia, Amerika és Japán között létrejött egyezményről és különösen hangsúlyozta, hogy az Összes hafókafegórlákra vo­natkozó lényeges csökkentése­kel érlek eL Az eredmény meghaladja az 1929. év októbe­rében megállapított számokat. Az angol kor­mány Amerikával és Japánnal minden kérdést tisztázott és meg van a lehetősége arínak is, hogy az egyezményhez Franciaország Az utolsó felvonás London, április 10. A Press Association ugy értesül, hogy jövő hétfőn vagy kedden nyil­vános teljes ülést tartanak, amely valószínű­leg a konferencia utolsó felvonása lesz 6 ezen ismertetni fogják az esetleg elért vázlatszerű megegyezést, melynek aláírása két héten belől várható. Anglia, Franciaország és Olaszor­szág részben diplomáciai uton, részben Genf­ben fogja folytatni a tárgyalásokat a ten­geri leszerelés tárgyában. Palesztina Gandhi példáiára szabadságmozgalmat készit elő A mozgalom fel akarja rázni az arabokat lehetetlen közönyükből 'Budapesti tudósilónk telefonjeleptfise Jeruzsálemből jelentik: Gandhi példája Pa­lesztinában is követésre talált. Az ifjú arab mozgalom vezére palesztinai szabadságharc­utat készit elő\ amely a jövő hélen kezdődne. A menet két részből állana, az egyik észak­ról, a másik délről jönne. A szabadságharc­menet célja felrázni az arab parasztokat te­hetetlen közönyükből és hogy zsidóellenes boj. kottot provokáljon. A menet résztvevői főleg amellett fognak agitálni, hogy arab parasztok ne adjanak el földet a zsidóknak. Vasárnap kezdődik Jeruzsálemben a mohamedánok egyik legnagyobb vallási ünnepe. A hatósá­gok messzemenő elővigyázatossági rendszabá­lyokat foganatosítanak, mert attól tartanak, hogy összeütközések lesznek az arabok és a zsidók között

Next

/
Oldalképek
Tartalom