Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-08 / 56. szám

3 1930 márrhis 8. OftT.MAOVAnOT^ZÁf? A képviselőház pénteki ülésén nagy izgalmak között Beszavazták a belügyminisztert Zajos viták az érdekképviseleti szakasznál — »Mindenkinek adtak képviseletet, csak a halszázezernyl munkásságnak nem« OPTIKA— FOTO faVMAsok0 LIEBMANN Kelemen ucca HA-HA mellett. Budapest, március 7. Viharos és a végén Ir­galmas ülése volt pénteken a képviselőháznak. A fővárosi javaslat vitáját folytatták a 18. sza­kasznál, amely az érdekképviseletekről szól. Peyer Károly kijelentette, hogyha az általános titkos választójogot tőrvénybe iktatnák, akkor nem a Kozma- és Wolff-párt kapná meg a közgyűlés többségét. Ez a javaslat azért kellett, hogy meg­mentsék e két párt többségét Minden érdekkép­viseletnek helyet adnak, e«ak a 600.0)10 munkásnak Bem adtak képviseletet. Várnai Dániel kifoaásolta a Vitézi Szék külön képviseletét. Esztergályos János csatlakozott a többi szocia­lista felszólaláshoz. Fábián Béla a kisiparosság támogatása mellett foglalt állást és rámutatott arra, hogy a kisipa­rosság a polgárság egyik legmegbízhatóbb eleme. Propper Sándor hangsúlyozta, hogy autonómia­ellenes az érdekképviseleti tagoknak a főváros közgyűlése által való megválasztása. Beszéde köz­ben tőbbizben szóváltásba keveredett a keresz­ténypárti képviselőkkel, akik tiltakoztak az ellen, hogy a javaslat a kerpsztpnypár( és a kormány körött paktum utján létesült volna. Ka bók Lajos hangoztatta, hogy a szakasz ki­fejezetten a munkások befolyását akarja ellen­súlyozni. Javasolja, hogy a szakszervezeti tanács két tagjának és az Országos Társadalom biztosító Intézet kerületi választmánya két tagjának is biz­tosítsanak helyet a tőrvény hatósági bizottságban. Propper Sándor felszólalása után a vitát bere­kesztették s Seilovszky belügyminiszter válaszolt • felszólalásokra. Az érdekképviseleti tagoltra azért van szükség — mondotta —, mert azok állandóan kontaktusban vannak minden téren az élettel. A Vitézi Szék képviseletét a tradicionális magyar szempontok indokolják. A munkásság kép­viselőiről nem lehet gondoskodni, mert hiszen a főváros tőrvényhatósági bizottságában a munkás­ságnak amúgy is nagy pártja van. Az érdekkép­viseleti tagok választása kérdésében az az állás­pontja, amelyet a törvényjavaslat Idevonatkozó szakaszra mondott, szemben a bizottság által aján­lott szakasszal, hogy az érdekképvfse'etsk maguk válasszák meg bizottsági tagjaikat. A« elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést m szakasz első bekezdéséről, hogy kik válasz­szák az érdekképviseleti tagokat A Ház többsége 30 szavazattal 52 elle­nében, a belügyminiszter Intencióival szemben a bizottság állal elfogadásra ajánlott szövegel fogadta el, amely sze­rint az érdekképviseleti tagnkajt a fővá­ros közgyűlése választja. Az eredmény kihirdetésénél nagy za] keletke­zeti. Fábián Béla harsány hangon szót kért de az elnök nem adta meg. Seilovszky belügyminiszter: A szociáldemokra­ták nem szavaztak. Mindenkinek kötelessége sza­vazni (Állandó nagy zaj.) F. Szabó Géza felvilágosítást kért az elnöktől a szavalás elrendelése tekintetében. Az elnök kijelenti, hogy a ssakasz első részét a bizottsági szövegezésben fogadta el a Ház. Állandó nagy za] az ellenzéken. Az elnök rázza a csengőt de a zaj nem ült el, mire az ütést rővl'I Időié feíIöggeSzletie. Az ülés újból való megnyitása után Seilovszky belügyminiszter rámutatott arra, hogy a megsza­vazott első bekezdéshez benyújtott módosításokat elfogadásuk esetén, miután azok nem lényegbe vágóak, még keresztül lehet vinni. Gál Jenő felszólalásában rámutatott arra, hogy minden képviselőnek szavaznia kell. Az ellenzék, miután az idő már 2 óra felé járt, meg akarta gátolni a többi szakaszok feletti sza­vazást. Az elnök kijelentette, hogy a szavazás érvényes volt és a kimon­dott határozatot visszavonni nem lehet. Az elnöknek az a hivatása, hogy a rendre ügyel­jen, de nem vette észre azt hogy a szocialisták nem szavaztak. Bródy Ernő: Meniűnk a közigazgatási bíró­sághoz I Fábián Béla felszólalásában az elnökkel pole­mizált s hangoztatta, hogy az elnök házszabály­sértést követett el. Farkas István hangoztatta, hogy a szoclálísták az érdekképviseletek epén voltak és azért nem szavaztak. Az elnök állandó zajban egynegyed S órakor berekesztette az ülést. A legközelebbi ülést kedden tartják. nevet, amely kifejezi a kultuszminiszter érdemeit Ha az akadémikusok sem tudnák ezt a problémát megoldani, akkor kérje föl a közgyűlés erre a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét vagy pe­dig az Egyenlőség Írógárdáját Indítványozza ezután Lévay, hogy keresse meg Szeged közgyűlése mindazokat a városokat és vár­megyéket, amelyeknek közük van a Tisza folyóhoz, hogy közös feliratban kérjék meg a belügyminisz­tert a Tiszának, mint a legnagyobb magyar folyó' nak *Kleb'lxberg Kunó folyója« névre való ál' keresztel énét Indítványozza, hogy a közgyűlés ne­vezze el a kultuszminiszter nevéről a Boldog­asszony-sugárutat is, hogy azon keresztül lehessen bejutni a Klebelsberg városrészbe, a Klchelsberg­téren át és a Klebelsberg-kapun keresztül. In. ditvánvozza, hogy akár pótadóemelés árán is állít­tasson az árkádos téren a város legalább is száz­méter magas vastornyot és annak tetején Kle­belsberg örökégöt. Indítványozza, hogy a megren­delt Klebelsberg-reüefre pótlólag vétesse föl a város Gál Miksa és Paul Adolf alakját hogy ne­vezze el Rlebelsberg-folyosónak a városháza »só­hajok hídjának« nevezett átjáróját és végül, hogy a tanyabizottság utján kérje föl a tanyai lakossá­got hogy a jubileumi Szent Imre évben szüle­tendő tanyai fiúgyermekeket Kunó névre keresz­teljék a Külvárosrészi Na^ybizottság ellenőrzése mellett Talán még ennél az Indítványnál Is érdekesebb az indokolás, amely föltárja azokat az okokat, amelyek ledikjáltatták a benyújtott indítvány pont jait Idézünk belőle néhány mondatot: »Mint Szege«! város szülőttje és helybeli egységes pártnak e*­ideig lajstromozott tagja, igen kényes helyzetben vagyok, amikor az igazságot össze kell egyeztet­nem a magyar lovagiassággal és a helybeli etiká­val. Elhallgatom tehát azt a főlháborodást amit érzek, amikor látom, hogy a bizánci szolgaságot, a bécsi lakájalázatosságot megszégyenítő módon megta adnak minden régi városi emléket, tradíciót, városalapító és fenntartó eleink puritánságát és még a trianoni kőzetikát is pirító alázatossággal mindent felajánlanak olyan alapításokért és intéz­ményekért, amelyet inkább országos érdekből, mint speciálisan helyi érdekből hoztak városunkba s mi­ket nem is ajándékba kaptunk, hanem a hozzá­járulás sok-sok millió pengőjéért. Látom előre, hogy hiábavaló volna Gál Miksa ős Paul AdoK urak Indiiványal ellen állást foglalni, tehát Igye­keznem kell azokat némileg javítani, hogy legalább szülővárosom eddigi magyarságát látszatra meg­védjem az ország-világ előtt.« Később ezeket irja indokolásként Lévay: »Égést fajiságunkat megalázó, példanélküli, szolgai Qe­rinctelenséget, hizelgést honosítottak meg városunk közéletében és a népek filléreiből emelt kőzalko­tásokat egy ember nevéhez kötnek abban a re­ményben, hogy a Jövő az övé és így a jutalom, a cím, a rang ¿erkölcsi és területi donáció sem késhet sokáig.« »Ezen indítványom megtételénél bizonyos «rub­jektiv szempontok is vezetnek — folytatja tovább —, mert Szeged atyja nemcsak hivatalosan nyilat­kozik meg, hanem magánúton is és ilyenkor tar­honyás, paprikás, halbicskás küldöttségek utján osztja ki a napkőzi otthonokat a megbízható és hithű városrészeknek. Ezen magánösszekőttetés a Külvárosrendező Nagybizottság utján történik, amelynek helyi diktátora Petrik Antal ur, a kül­telki világosságok atyja és a tanyák társadalmi felvilágosilója. Ez az elszánt csapat csak a mult évben csapta el az egész magyar kormányt egy kisgyülési kinevezési tagságért. Megfontolás tárgyát képezheti az is, hogy ezen politikai, közigazgatási és kullurkülőnitményt el kellene nevezni »gróf Klebelsberg Kunó lovagrendnek*. Azt hiszem, hogy Gál Miksa és Paul Adolf urak in ütványozói ér­demei beszélnek minden indok helyett és méltóvá teszik őket hogy a nagv Klebelsberg-márvány­emléktáblán rajta legyenek beadott indítványaik iktató számával együtt Klebelsberg Kunó grófi atyánknak a numerus clausus körüli vitákban való sóhajtásoktól kísért, megértő magatartásának és folyosójelenetének emlékére kívánom elnevez­tetni az összekötő folyosót« Mond, illetve ir még az Indokolásban nagyon sok dolgot Lévay Ferenc, azonban az írásmű teljes terjedelmében és tartalmában való lekőz­lésére nincs elegendő helyünk. Súlyos bányakaíaszfrófa Franciaországban Tizenkét munkás a fámában veszett (Buda'esti tudósítónk telcfonfelentése.) Brüsszelből jelentik: Chorlerog közelében pén­teken dé'e ötl borzalmas bányakatasztrófa tör­tént. Egy bányában felrobbant a bányalég és rombadöntött egy tárnát. A tárnában 22 kül­földi munkás dolgozott, akik közül csak tizet tudlak megmenteni, tizenkettő odaveszett. A munkaügyi miniszter a kalasztróía színhelyére utazott lndituánv a kultuszminiszter névmagyarosítására, a Tisza átkeresztelésére, a Klebelsberg-örökégő felállítására és a tanyai gyerekek Kunó névre való megkereszleléséte Kiegészítő indítványok a közgyűlés KlebeIsberg-tndituányaihoz (A Délmaqyarország munkatársától.) A csütörtö­kön este befejezett közgyűlés napirendjén, mint isemretes, két Klebelsberg-alapitvány szerepelt. Az egyiket Gál Miksa nyújtotta be és azt kívánta benne, hogy a város nevezze el a Belvárost Kle­belsberg kultuszminiszter nevéről. A másik in­dítvány gadája Paul Adolf volt alii azt javasolta, hogy a Gizella-teret és az egyetem kapuját nevezzék el a kultuszminiszter nevéről. Ezeket az indítványo­kat a közgyűlés igen tapintatosan intézte el., ami­kor ugy határozott hogy kiadja őket megfelelő előkészítés végett a polgármesternek, aki már úgyis foglalkozik a kultuszminiszter nevének meg­örökítéséről. Kissé elkésve, de azért mégis benyújtott ugyan­ebben az ügyben dr. Lévay Ferenc ügyvéd és adófizető közpotgár is egy indítványt hat sűrűn telegépclt ívoldalon, szabályszerű kűlzettel és Igen furcsa belzettel. Az indítvány, amelyet a városi iktató szabályszerű számmal is ellátott, igen sok pontból áll és igen különös indokolással szerelte föl benyújtója. Tartalmát helyszűke miatt csak kivonatosan közölhetjük. Lévay azt kéri, hogy a közgyűlés intézzen fel­iratot Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterhez és a két Klebelsberg-inditványra, valamint a vá­lasztópolgárok túlnyomó részénéke kizárólagos ma­gyar nyelvtudására való tekintettel magyarosítsa meg ugy a vezeték, mint a keresztnevét, vagy gróf Soproni Károlyra, vagy pedig gróf Szegedi Imrére. Ha a kultuszminiszter ezeket a neveket még sem akarná felvenni, ugy a közgyűlés kérje fel a Magyar Tudományos Aakadémiát hogy az keressen nieuleleiö nevet a kultuszminiszter számára, olyan Kalapok mAr 8 pengőtől kaphatók Stelner Sománénál 902,1 Grót Apponyl Albert (iglto'a) ncca 21. »rém. Te eton 15-55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom